Jöhet az adórendőrség
2012-03-13 15:07:08
- Benedek István
A magánszemélyek jövedelmének ellenőrzésével megbízott osztályokat hozott létre a megyei adóhivatalok keretében is az Országos Adóhatóság (ANAF). Az intézmény közleménye szerint ezek az adóellenőrök azokat a magánszemélyeket vehetik célkeresztbe, akiknek az adóbevallás szerinti, és gyakorlati jövedelmeik között több mint 10%-os eltérés van, de nem tartoznak a hatóság központi adórendőrségének hatáskörébe.
A magánszemélyek jövedelmének ellenőrzésével megbízott osztályokat hozott létre a megyei adóhivatalok keretében is az Országos Adóhatóság (ANAF). Az intézmény közleménye szerint ezek az adóellenőrök azokat a magánszemélyeket vehetik célkeresztbe, akiknek az adóbevallás szerinti, és gyakorlati jövedelmeik között több mint 10%-os eltérés van, de nem tartoznak a hatóság központi adórendőrségének hatáskörébe. A közlés szerint a magánszemélyek jövedelmei után vizsgálódó adóellenőröket a Nemzetközi Valutaalap, illetve az amerikai, brit és francia adóhatóságok szakértői képezik ki és részesítik szaktanácsadásban. A hatóság azt is közölte, hogy az átszervezés nem járt személyzetbővítéssel, hanem az adóhivatalok meglévő alkalmazottai vették át az új hatásköröket.
A magánszemélyek vagyonát ellenőrző központi testületet 2011-ben hozták létre egy kormányrendelet útján az ANAF keretében, miután a kormány még 2010 végén hozott egy olyan rendelkezést, mely szerint azokra a magánszemélyekre, akiknek a valós és bevallott jövedelmük közt több mint 50 ezer lej különbség van, a bevallott és a valódi vagyonérték közti összegre 16%-os adókulcs vethető ki. A központi adórendőrség létrehozásakor az ANAF azt közölte, hogy ez a testület a nagy vagyonnal rendelkezők körében fog vizsgálódni, a hatóság elnöke az adott időben 200-300 gazdag nagyvállalkozó vagyoni helyzetének átvizsgálásáról beszélt, olyan esetekről, ahol a céges bevételek bevallásának módszeres elmulasztásával követtek el adócsalást.
Abban, hogy a magánszemélyek jövedelmének ellenőrzésére vonatkozó adóhatósági hatáskört most a gazdagokon kívül gyakorlatilag bárkire kiterjesztették, a legújabb kormányzati adópolitikának nagy szerepe van. A február 9-én hivatalba lépett új kormányfő ugyanis a mandátumátvétel után egy héttel az adócsalás elleni fellépésre hivatott minisztériumközi testületet – ez az igazságügyi, közügyi és belügyi tárcák vizsgálati hatáskörökkel rendelkező szerveiből áll – azzal bízta meg, hogy az adócsalók elleni fellépéssel két hónap alatt a bruttó nemzeti össztermék (PIB) 1,5%-ának megfelelő bevételt hajtson be a költségvetésbe. Ebben a miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította a hatóságokat, a szóban forgó tanácskozásról szóló sajtóhírek szerint akkor elsősorban az alkohol- és növényi termékek forgalmához kötődő adócsalókat pécézték ki. Romániában az adóbevételek a PIB mintegy harmadát teszik ki, ez számottevően alacsonyabb az uniós tagállamok 40%-os adóbevételi szintű átlagánál.
