Jogi garanciákat adna Brüsszel a nem eurózóna tagoknak
Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus (EFSM) szabályainak módosításaira tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amivel azt szavatolná, hogy ha az uniós alapból az eurózóna valamelyik tagja kap segítséget, de a hitelt nem tudja visszafizetni, akkor a nem eurózóna tagokat ne érhesse kár.
Az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus (EFSM) szabályainak módosításaira tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amivel azt szavatolná, hogy ha az uniós alapból az eurózóna valamelyik tagja kap segítséget, de a hitelt nem tudja visszafizetni, akkor a nem eurózóna tagokat ne érhesse kár.
Az Európai Unió az EFSM felhasználásával adott három hónapra áthidaló kölcsönt Görögországnak, hogy lejárt és lejáró tartozásait ki tudja fizetni.
Emiatt az Egyesült Királyság és Csehország is aggályokat fogalmazott meg. Korábban ugyanis az EU legfelső döntéshozó testülete, az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács olyan politikai döntést hozott, hogy miután az eurózóna külön, intézményesített mentőalapot kapott az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) révén, a 28 tagú unió egészének mentőalapjaként szolgáló EFSM-et a jövőben ilyen célra nem lehet felhasználni.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke elmondta ugyanakkor, hogy az a döntés arra vonatkozott, hogy az eurózóna egészét jelentő pénzügyi kockázatok kivédésére nem lehet felhasználni az EFSM forrásait, ugyanis arra jött létre az ESM, de az alapból bármelyik bajba került uniós tagállam kisegíthető, függetlenül attól, hogy tagja-e az euróövezetnek.
Görögország az ESM-hez fordult, hogy harmadik mentőcsomagot kaphasson. Azt viszont csak abban az esetben lehet felhasználni, ha az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása kockán forog.
A most javasolt, mindössze pár mondatos módosítás azt foglalná bele az EFSM szabályaiba, hogy pénzügyi támogatás csak azt követően nyújtható, hogy a nem eurózóna tagok megfelelő, jogilag kötelező erejű garanciát kapnak arra, hogy ha a kedvezményezett ország, az adós nem fizet, akkor minden ebből származó kárukért teljes kompenzációt kapnak.
A bizottság arra kéri a tagállami kormányok képviselőit tömörítő miniszteri tanácsot, hogy a módosítást minél előbb hagyja jóvá.
Még jön egy újabb görög mentőcsomag a szakértő szerint
Görögország 1-3 év múlva újabb segélycsomagot kaphat, amely már a görög gazdaság szerkezeti átalakulását segíti majd – mondta Pesuth Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója szerdán az M1 aktuális csatornán. A közgazdász szerint Görögország esetében a 85 milliárd eurós segélycsomag jóváhagyásával alapvető biztonságpolitikai döntés született: Görögország az eurózóna tagja marad.
Ugyanakkor még hiányzik a megfelelő fejlődési, felzárkóztatási modell – tette hozzá.
Megjegyezte: a korábbi neoliberális szemléletben kidolgozott intézkedések nem vezetnek eredményre. A EKB és az IMF álláspontja is változni, enyhülni látszik a megszorításokkal kapcsolatban. A megszorításellenes közhangulat az egész unióban jellemzővé válik – fejtette ki.
Az unióban a közgazdász a gazdaságpolitikák tagolódására számít. Így szerinte a jövőben már nem fordulhat majd elő, hogy a német gazdaságpolitikát erőltetik Görögországra, amely sajátos gazdasági és társadalmi adottságokkal rendelkezik – mondta.
