A nagyobbik kormányzópárt ügyvezető elnöke szerint tenni kellene valamit a parlament imázsának javítása érdekében.
A nagyobbik kormányzópárt ügyvezető elnöke szerint tenni kellene valamit a parlament imázsának javítása érdekében, hiszen „mégiscsak a demokrácia alapvető intézménye, amely az egész népet képviseli, és ha folyamatosan a parlamentre lövöldöznek, valójában a demokráciára lőnek, a demokrácia elleni támadásról van szó”. Hol-ott – véleménye szerint – a parlamentben „jó irányba kezdenek elmozdulni a dolgok”. És miközben kiemelte a kormányra vonatkozó pozitívumokat, „természetesen” lekicsinylően nyilatkozott az előző kormányokról.
Az épületes nyilatkozat az Európai Bizottság szerdán napvilágot látott országjelentése nyomán született, amely kiemelte ugyan a pozitívumokat, de hangsúlyozta, hogy a korrupció még mindig virágzik Romániában. Különösen a parlamentet kritizálta, mert az a korrupcióval vádolt honatyák esetében sokszor nem szavazza meg a bűnvádi eljárás elindítását. Ellenben dicsérettel illette a Feddhetetlenségi Ügynökség, a Korrupcióellenes Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Bírói Tanács munkáját.
Az államelnök szerint is „itt az ideje, hogy a román demokrácia újabb szakaszába lépjünk”. Az országjelentést „nagyjából pozitívnak” értékelte, és legfontosabb konklúziónak a korrupció elleni harcot és a reformok folytatását nevezte. Ugyanakkor kijelentette, a politikusoknak meg kell szívlelniük az Európai Bizottság kritikáit, a politikai akaratot tettekben, nem nyilatkozatok szintjén kell felmutatniuk. Mandátuma alatt legfontosabb feladatának a jogállamiság garantálását és a korrupció elleni küzdelmet tartja.
Január elején még egészen másként beszélt. Akkor azt mondta, eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság beszüntesse Románia esetében a rendszeres országjelentéseket, amelyeket Brüsszel az igazságszolgáltatás működéséről, a jogállamiság érvényesüléséről tesz közzé. Ez a kijelentés a média szerint azzal állhatott összefüggésben, hogy több uniós tagország a romániai korrupcióra hivatkozva ellenzi az ország felvételét a schengeni övezetbe, és pozitív igazságügyi országjelentésektől tette függővé a román csatlakozás támogatását.
A DNA vezetője is azt nehezményezi, hogy a parlament sokszor blokkolja a kivizsgálásokat, politikai szavazással akadályozza a bűnüldöző szervek munkáját, amikor miniszterekről, parlamenti képviselőkről van szó.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerint is „jó úton” halad Románia. Ám a legfontosabb feladatnak ő is változatlanul a korrupció elleni fellépést tartja. Az EB szerint nőtt a lakosság bizalma a jogrendszer és a korrupcióellenes intézkedések iránt, az elért eredményeket azonban meg kell szilárdítani, mert még nem állnak biztos lábon. Ugyanakkor bírálta a parlament vonakodását az Alkotmánybíróság egyes döntéseinek alkalmazásától, felrótta, hogy megtagadja egyes törvényhozók kiadását az igazságszolgáltatásnak, és bírálta a kormányt amiatt, hogy túl gyakran bocsát ki sürgősségi kormányrendeleteket.
Jó úton haladunk tehát, csak a törvényhozásnak, „a demokrácia alapvető intézményének” kell megértenie, ők sem állnak a törvények fölött, nem lehet a végtelenségig a mentelmi jog, illetve „kollegiális” szavazás mögé bújva menteni a bőrüket. Ha az államfő állja a szavát, a következő országjelentés még kedvezőbb lehet, és talán a schengeni csatlakozás sem marad távoli álom.
