Jó lisztet őröl a malom

Reggeli órában, zimankós időben érkeztünk a mezőbándi tanács malmához, amely egy híján ötvenéves. Az udvaron szekerek sorjáztak, az úton gépkocsik parkoltak, mindenki a sorát várta.

Fotó: Nagy Tibor

Reggeli órában, zimankós időben érkeztünk a mezőbándi tanács malmához, amely egy híján ötvenéves. Az udvaron szekerek sorjáztak, az úton gépkocsik parkoltak, mindenki a sorát várta. A zsákok a malom ajtajában, „előcsarnokában” tornyosultak. Rafiazsák és szőttes vegyesen. Örömmel nyugtáztam, hogy a régi zsákokat nem szorította ki teljesen a műanyag. Vannak még, akik megadják a módját, ragaszkodnak a hagyományos, hosszant csíkolt zsákokhoz, s azokat töltik meg két-három véka gabonával, ami ma is nagy kincs a gazdálkodó emberek portáján. A forgalomból ítélve a Mezőségen ma is sokan termelik meg a kenyérgabonát, sokan őröltetnek búzát, kukoricát.

A molnár ilyenkor, ünnepek közeledtével, amikor mindenkinek kell a liszt, nagyon elfoglalt, tele zsákokat számolnak, gabonát öntenek a garatba, zsákokat illesztenek a csőre, vámot vesznek, hiszen egyik gazda a másikat követi. Szekeres Lajos, a molnár mégis kötélnek áll, és szívélyesen szán időt ránk ezernyi teendője közepette.

– Jó az idei esztendő, jobb, mint a tavalyi. Jobb minőségű a gabona, jobb lesz a liszt, nem lesz tippanós a kenyér. Az emberek elégedettek, ezért is járnak ilyen sokan hozzánk Aranyosgyérestől Ludasig, Sármástól Uzdiszentpéterig, Mezőrücstől Iklandig, Radnóttól Bodonig, mindenünnen. A közelebbi falvakból lóval, a távolabbi településekről autóval jönnek. Naponta átlagban 6000-7000 kiló búzát, 1000 kg kukoricát őrölünk – avatott be a munkamenetbe a molnár, aki hét éve folytatja ezt a mesterséget.

– Milyen a jó liszt? – tettük fel a kérdést, hiszen a kereskedelemben vásárolt liszttel sokszor megjártuk már, hogy nem lett jó, nem nőtt fel a kenyér, a sütemény.

– A sárgásabb liszt a jó. Nem a fehér! Ha összemarkoljuk a jó lisztet, kissé összetapad, majd ismét szétesik. Mi ránézésre és tapintásra tudjuk, melyik liszt milyen. A jó lisztnek magas a sikértartalma, amely a tészta rugalmasságát, nyújthatóságát határozza meg. A szemcsésség nem szempont. A finomliszt is, a kenyérliszt is apró szemcsés őrlemény. A liszt minőségét a búza minősége határozza meg. Csak jó búzából lesz jó liszt. Az a liszt, amit a kereskedelemben árulnak, nem tiszta, ahhoz adalékot kevernek – világosított fel Szekeres Lajos, majd elvezetett a zsákokhoz, és kibontott egypárat. Mondandóját szemléltetve, egy marék szép, idejében learatott és szárított, valamint egy marék gyengébb, túlérett búzát mutatott. Az egyik szép barnás, a másik szürkés szemű volt.

Aztán szemügyre vettük a kukoricát is: a molnár megmutatta, hogy milyennek kell lennie annak a muskotálykukoricának, amiből a finom puliszkaliszt készül, s milyen a takarmánykukorica, amit állatoknak őröltetnek.

A sok gazda közül Sipos Lajost szólítottuk meg, aki Mezőmadarasról érkezett, öt zsák búzát és két zsák kukoricát hozott. Mint mondta, ők termelik meg a gabonát, s évek óta ide járnak a malomba. Elégedettek, jó lisztet visznek haza. Kenyeret otthon sütnek, hagyományos kemencében.

A malom előreláthatólag karácsonyig teljes gőzzel üzemel, hogy a mezőségi földművesek egész évi munkája beteljesedjen, s a családok asztalára finom kenyér, ünnepekkor foszlós kalács kerüljön.