Jó hangulatú falunap Sóváradon

A hét végén tizennegyedik alkalommal tartottak falunapokat Sóváradon, és ezúttal a helyiek kaptak nagyobb szerepet a programokban, bár az anyaországi Sátoraljaújhelyről és Kőröshegyről is érkeztek testvértelepülési küldöttségek.

Az eddigiektől eltérően szombaton reggel nem a más településekről érkezettek, hanem a helyi Csillagfény mazsorettcsoport felvonulása ébresztette a falut, majd kora délelőtt az iskola pályájára gyülekeztek a sportbarátok, ahol fiúk-lányok részvételével délelőtt minifoci-bajnokság folyt, és amely csak vasárnap délután fejeződött be. Az előző években ezek a mérkőzések a sportbarátok napján, azaz vasárnap zajlottak, de a szervezők számítása jónak bizonyult, hogy idén kispályára költöztessék a bajnokságot, mivel így igencsak családbarát és jókedvű hangulat uralkodott, a végén még öngólkirályt is ünnepeltek.

Szombaton délben a faluháza udvarán Biró Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt, a vendégeket és ünneplőket köszöntötte Péter Ferenc megyei tanácselnök, Császár Károly szenátor, felszólalt Biró Béla kántor, Gagyi Ildikó iskolaigazgató, a helyi közművelődési egyesület elnöke, valamint az anyaországi vendégek képviselete, majd ebédre sült malacot szolgáltak fel. Ezután Kiskötényes néven nem is kis főzőverseny vette kezdetét, tizenegy csapat mutatta be a délután folyamán hozzáértését. Hogy még jobban megmozgassák a faluközösséget, a szervezők utcánkénti csapatok jelentkezését hirdették meg, és nem is készült két egyforma étek: a Tóth utca székely káposztával, a Vágás utca pacallevessel, az Állomás utca paszulyfőzelékkel, a Templom utca körömpörkölttel, a Király utca Bandi csodagulyásával, a Kocsis utca nokedlivel és borban készült kecskepörkölttel, a Vass utca pedig csülkös krumpligulyással rukkolt elő. A testvértelepülések is kötényt kötöttek, a sátoraljaújhelyiek tokaji csülökpörköltet rotyogtattak Dankó-módra, míg a kőröshegyiek két üst köré sereglettek: egyikben sóváradi körömpörköltet készítettek kőröshegyi módra, a másikban magyaros babgulyást. A zsűri minden gasztronómiai „művet” egyedinek ítélt, és egy-egy fakanállal díjazott, olyan jelzőkkel illetve, mint legvegásabb, legkecskésebb, legcsodásabb, legborostásabb, legúsztatóbb, de a legek legjét és a legsótlanabb sóvidékit is kijelölte. Egy sóváradi hölgykoszorú a helyiek jellegzetes hólabdáját, míg a tanügyiek csapata buktát sütött további finomságként. Mindeközben istentisztelet előzte meg a Vándorcsizma néptánctalálkozót, amelyre a faluház csűrjében került sor a csíkfalvi Pendelyes, a gyulakutai Szivárvány, a szovátai Sirülők, az erdőszentgyörgyi Százfonat együttes, valamint a felsősófalvi Nyírentyű zenekar fellépésével. A sóváradi Szuszékdöngetők sem hiányzott: az ő bemutatkozásuk azért is volt különleges, mert az előadott táncot egy idei egyhetes edzőtáborban tanulták, továbbá új népviseletben pompáztak és új hangosítással rendelkeznek – mindezt egy tavalyi pályázat révén szerezték be, az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő másfél millió forintot ítélt meg a tánccsoportnak a Csoóri Sándor Alap révén – értesültünk a szervezők egyikétől, Tolokán-Király Katalintól. Az esti jó hangulatról Miklós Karcsi és zenekara gondoskodott. 

Vasárnap a délelőtti istentisztelet után sor került a mindenkori programok egyik megható pillanatára: a falubeliek az öt éve elhunyt Dálya Mihály sportbarát sírján helyezték el a tiszteletadás koszorúját. A testvértelepülések számára tervezett bekecsi túrából a bizonytalan időjárás miatt sóvidéki kirándulás lett.