Jelentős előrelépés az áldozatok védelmében

Miután több mint másfél évig a fiókban porosodott, másfél héttel ezelőtt fogadta el a kormány a törvénymódosító javaslatcsomagot, ami jelentős előrelépést hoz a családon belüli erőszak áldozatainak a védelmében. Bevezeti a sürgősségi távoltartási rendeletet, amit a rendőr a helyszínen azonnal kiállíthat, illetve feljogosítja a rend őreit arra, hogy eltávolítsák az agresszort a lakásból, még akkor is, ha az a saját tulajdona. A javasolt módosításokról Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel beszélgettünk, aki tavaly júniusban nyújtott be a családon belüli erőszak visszaszorítása végett egy tervezetet, amelynek tartalma nagyjából megegyezik a kormánytervezetével. 

 

Csak tavaly húszezer eset

A családon belüli erőszak igen aggasztó méreteket ölt, és az áldozatokat felkaroló civil szervezetek folyamatosan hangoztatják, hogy a hatóságok statisztikái messze nem fedik a valóságot, ugyanis nagyon sok esetre nem derül fény, az áldozatok vagy szégyellik, vagy a fenyegetések hatására nem merik jelenteni, ha bajban vannak. Az Országos Rendőr-felügyelőség adatai szerint 2016-ban országos viszonylatban több mint 18 ezer családon belüli erőszaknak minősülő esetet jegyeztek, 2017-ben pedig már meghaladta a 20 ezret a rendőrség nyilvántartásában szereplő esetek száma. Az elkövetők 92 százaléka férfi volt. A statisztikák szerint tavaly háromezer távolságtartási végzést állítottak ki, és 1011 esetben fordult elő, hogy azt a bántalmazó megszegte. Sajnos a mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy a távoltartási végzés ellenére nagyon sok nőt továbbra is bántalmaznak, sőt az utóbbi néhány évben fény derült arra, hogy volt, akit  megölt a férje, élettársa. Csép Éva Andrea szerint annak is betudható az esetek számának a növekedése, hogy egyre több nő mer segítséget kérni. 

– A Moldovai Köztársaságban 2016 őszén vezették be a sürgősségi távoltartási rendeletet. Tavaly nyáron Bukarestben, a téma apropóján megtartott kerekasztal-beszélgetésen, amelyen az ottani illetékesek is jelen voltak, elmondták, hogy ezt követően jelentősen megnőtt náluk a bejelentett esetek száma. A rendőrségnek az volt a fő célja, hogy biztonságban tudják az áldozatokat, és ezáltal annyira megnőtt a bizalom a rendőrség iránt, hogy az áldozatok mertek hozzájuk fordulni segítségért. És bár nőtt a bejelentett esetek száma, csökkent a halálos áldozatok száma, illetve jóval kevesebben szorultak hosszas kórházi kezelésre a bántalmazás következtében. Tehát nem kell megijedni, ha a törvény életbe lépése után nálunk is jelentősen megnő a bejelentett esetek száma – fogalmazott a parlamenti képviselő, aki az RMDSZ Nőszervezetének a NEEM kampánya keretében próbálta felhívni a figyelmet a probléma súlyosságára. 

 

Még az idén életbe léphet

Csép Éva Andrea hangsúlyozta: jelentős előrelépés az ügyben, hogy végre „letörölték a port” arról a törvénycsomagról, amelyet másfél évvel ezelőtt, az isztambuli egyezmény ratifikálását követően dolgoztak ki az érintett intézmények, valamint a területen tevékenykedő civil szervezetek bevonásával. Mint mondta, számtalan civil szervezet van, amelyek ezen a területen dolgoznak, és elsősorban ők karolják fel az áldozatokat, annak ellenére, hogy az önkormányzatok is létrehozhatnak védett házakat. 

– Sokan az anyagiakra hivatkozva nem tesznek ennek eleget, ha vannak védett házak, azokat zömében a civil szervezetek működtetik, és jelenleg Romániában hat megyében és két bukaresti körzetben egyáltalán nincs védett ház. A Maros megyei tíz férőhelyes, a helyszíne titkos, éppen azért, hogy a bántalmazottakat biztonságban tudják. A kormányprogramban szerepel, hogy országszerte húsz védett házat szeretnének építeni, és nyolc központot az áldozatoknak, ugyanennyit pedig a bántalmazóknak. De amikor rákérdeztem, hogy mikor kerülhet sor erre, az volt a válasz, hogy európai forrásokat szeretnének lehívni. Ezzel pedig az a probléma, hogy amíg megtörténik, évek telnek el, és ezekben az esetekben minden óra, minden perc számít. 

Ez a törvénycsomag, amit több mint egy hete fogadtak el, azt jelenti, hogy a kormány egy törvénykezdeményezést tesz a parlament asztalára, az első ház, amely tárgyalni fogja, az a szenátus, utána a képviselőház. Miután elfogadja itt is a plénum, megy az államelnökhöz kihirdetésre. Hosszú a procedúra, de abban bízom, hogy a miniszterelnök asszony és a kormánypárt fogja kérni, hogy sürgősségileg tárgyalja a két ház, mert amennyiben ez megtörténik, három hónapra rövidül a folyamat, és remélhetőleg legkésőbb a nyáron életbe léphet a törvény – mutatott rá.

 

Mellékes, hogy kinek a tervezete, az áldozat védelme mindent felülír

Kérdésünkre, hogy miután másfél éven át a fiókban lapult, miért éppen most került elő a javaslatcsomag, Csép Éva Andrea kifejtette, úgy véli, az RMDSZ Nőszervezetének a NEEM kampánya is hozzájárult ahhoz, hogy végre előkerült a fiókból ez a törvénymódosító javaslatcsomag, és úgy tűnik, hogy az új miniszterelnök nőként szintén felkarolta az ügyet. Mindemellett erős volt a nyomás civil részről, ugyanakkor a januárban történt sajnálatos eset, amikor egy fővárosi óvodában szúrta le feleségét egy férfi, annak ellenére, hogy a nő rendelkezett távoltartási rendelettel, ismét felborzolta a kedélyeket. 

A parlamenti képviselő által a NEEM kampány keretében tavaly júniusban iktatott törvénytervezet, illetve a kormány javaslatcsomagjának a rendelkezései nagyjából megegyeznek. Csép Éva Andrea tervezete már a szenátusban van, de valószínűnek tartja, hogy a kormány csomagja megy majd át a parlamenten, mert hát kormánykezdeményezésről van szó , de elképzelhető, hogy – amennyiben indokolt – az RMDSZ-es javaslatban szereplő jó kezdeményezésekkel kiegészítik majd a benne foglaltakat. 

– Az áldozatok védelme az egyedüli szempont és a legfontosabb, ezért indokolt, hogy minél előbb törvényerejűvé emeljük ezeket a rendelkezéseket, és biztonságban tudjuk az áldozatokat. Pártok fölötti összefogásra van szükség ebben az ügyben, hiszen függetlenül attól, hogy mely párt kezdeményezése, komoly társadalmi problémaként kell kezelni, amit mielőbb meg kell oldani. Hetvenen írták alá az én törvénykezdeményezésemet, ami nagy szám, azt jelzi, hogy van akarat erre, mindenki, akinek lánya, unokája, felesége van, kell érezze a felelősséget. Ezért bízom abban, hogy elég érettek vagyunk ahhoz, hogy most ne politikai játszmák tárgya legyen ez a törvénytervezet, hanem minél előbb életbe tudjon lépni – nyilatkozta a képviselő. 

 

Ne az áldozatnak kelljen menekülnie

A legjelentősebb hozadéka a törvénymódosító javaslatcsomagnak, hogy a bántalmazás helyszínére érkező rendőr azonnal kibocsáthatja a sürgősségi távoltartási rendeletet. Bár 2012 óta létezik a távoltartási rendelet, az volt a gond, hogy hosszú időbe telt a kiállítása, és sok bizonyítékot kellett felhozni. Sok esetben pedig időközben megijedt az áldozat és visszalépett. 

– A legveszélyesebb, hogy amikor a bántalmazó tudomást szerez arról, hogy feljelentették, mert a távoltartási rendelet igénylése valójában egy feljelentés, akkor általában agresszívebbé válik, és ezek a helyzetek végzetes kimenetelűek lehetnek – mutatott rá a képviselő. 

A törvénymódosító javaslatcsomagban szereplő újdonság tehát, hogy a sürgősségi távoltartási rendeletet a helyszínre érkező rendőr állítja ki, és  azonnali hatállyal érvénybe lép. Ez legtöbb öt napig lesz érvényes, és indokolt esetben meghosszabbítható a végleges rendelet kiadásáig. Szintén újdonság, hogy az új törvény előírásai feljogosítanák a rend őreit, hogy vészhelyzetben akár erőszakkal is, betörve az ajtót, bemenjenek a lakásba, és eltávolítsák onnan az agresszort, még akkor is, ha a lakás az ő tulajdona, vagy a felek közös tulajdonát képezi. A tervezet szerint lenne egy kockázatfelmérő kérdőív, ahol meg volna szabva, hogy a bántalmazás helyszínére kiszálló rendőr mire kell figyeljen, ugyanakkor kamerával rögzítheti a beavatkozást, és fényképeket is készíthetne. Ha indokoltnak tartja, azonnal eltávolíthatja az agresszort a lakásból. Amennyiben az agresszornak van ahová mennie, be kell jelentse azt a helyszínt a rendőrségnek, ha viszont nincs, akkor elviszik egy menedékhelyre. 

A parlamenti képviselő úgy véli, fontos volt megoldást találni arra, hogy ne mindig az áldozatnak kelljen menekülnie és rejtőzködnie, hiszen dolgoznia kell, a gyerekeknek pedig iskolába kell járniuk. A védett házakban legtöbb hat hónapig maradhatnak, de félő, hogy utána hogyan viselkedik majd velük az agresszor, ezért elektronikus nyomkövető karkötőt is szeretnének bevezetni, amelyet mindkét félnek viselnie kell, és amely jelzi a távolságot, azaz követhető, hogy közeledik-e az áldozathoz az agresszor. A nyomkövető karkötők bevezetése évekkel ezelőtt is szóba került, viszont mindig az volt a kifogás, hogy nincs rá pénz. Csép Andrea hangsúlyozta, a statisztikák szerint tavaly Romániában háromezer távoltartási végzést adtak ki, ami azt jelenti, hogy hatezer karkötőre lett volna szükség. Nem lehet kifogás, hogy erre nincs pénzforrás – jelentette ki. 

Az RMDSZ-képviselő által tavaly benyújtott tervezetben az is szerepelt, hogy a családon belüli erőszak kapcsán letett feljelentést csak egy alkalommal lehessen visszavonni úgy, hogy a büntetőjogi eljárás leálljon. Amennyiben második alkalommal is jelentik a bántalmazást, akkor ne álljon le az agresszor ellen indult eljárás, még akkor sem, ha az áldozat ismét visszavonja a feljelentést. Ez a rendelkezés nem szerepel a kormány törvénymódosító javaslatcsomagjában, ugyanis ellentmond a büntető törvénykönyv előírásainak. A mindennapok tapasztalata azonban sajnos arra utal, hogy a bántalmazott nők nagy része a fenyegetések hatására vonja vissza a feljelentését, és hiába forog továbbra is az élete veszélyben, az eljárás azonnal leáll.