Jedd

Az új tanév sem ígér jobbat

Jedden rendezett körülmények között, szép iskolában, s még ennél is szebb, új óvodában folyik az oktatás. Milyen tanév elébe néz a Benedek Elek Általános Iskola és a Mókuska óvoda? – kérdeztük Olteán-Péter Anna igazgatót.

– Ez a tanév sem ígérkezik könnyűnek, attól félünk, hogy nagyon fog hasonlítani a tavalyihoz, ami viszont eltért az eddig megszokott tanévektől. Mi különösen nehéz helyzetben vagyunk, mivel az online oktatás nálunk nehezen megy, ugyanis a gyermekek sajnos nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel. A tanfelügyelőség a tavaly 300 gyermeknek 50 táblagépet biztosított, ami kevés. Ha minden családnak jutott is egy táblagép, nem volt elég, mert itt népes családok élnek, 4-5 testvérnek nehéz volt osztozni egy gépen. A nagyobb diákok esetében valahogy ment az oktatás, azonban a kicsiknél nehezebben. A kicsiket írni-olvasni szinte lehetetlen megtanítani online. Próbálkoztunk minden módszerrel, házhoz vittük a feladatlapokat a családoknak, aztán begyűjtöttük. Elmondhatom azt is, hogy egyes tanulók jobb előmenetelt értek el, mint a fizikai jelenlét során, mivel az online oktatásban általában a nagyon szorgalmas tanulók vettek részt, nekik nagyon jól ment, szinte olyan volt, mintha magánórát tartottunk volna. Azok a gyermekek, akik akarnak tanulni, haladnak, azoknál viszont, akiket a család nem támogat, nincs előmenetel – fogalmazott az igazgatónő. 

– Köztudott, hogy a jeddi magyar tannyelvű iskolában nagyon sok roma gyermek tanul. 

– Pontos arányt nem tudok mondani, de például az előkészítő és első osztályban már szinte százszázalékban roma gyermekeket írattak be. A nagyobb osztályokban, a VII–VIII.-ban van 5-6 magyar gyermek, de a kis osztályokban már kevesebb. Jedden mindig az a nemkívánatos helyzet van, hogy a magyar gyermekeket Marosvásárhelyre viszik iskolába, hiszen nagyon közel a város. Ez már trend lett. Olyan szülők is vállalják a gyermekek utaztatását, akiknek nagyon megerőltető, hiszen sem anyagi lehetőségük, sem más motivációjuk nincs. Mégis beviszik őket, hogy elmondhassák: a gyermekük a városban jár iskolába. Másfelől, a Tudor lakónegyedben nem tudják feltölteni az induló osztályokat, ezért szívesen fogadják a peremtelepülésről érkező diákokat. Ha városon nem vennék fel a gyermekeket, akkor helyben maradnának, de ezt törvény nem szabályozza. 

– Gyönyörű az új Mókuska óvoda, szép az udvara, olyan, mint egy játszótér, ottjártunkkor a termekben mégis kevés volt a gyermek. 

– Az önkormányzat folyamatosan sugallja, hogy a korszerű, új óvodát fel kell lendíteni, hogy a magyar gyermekeket is vonzzuk be, mert onnan tömbben mehetnének előkészítő osztályba. A legnagyobb baj, hogy ez nem sikerül. Pontosabban csak a nagyon kicsiket, a két és három év közöttieket sikerült beíratni, akiket még nem fogadnak a városi óvodák. Eddig három óvónő foglalkozott a kicsikkel: Curticăpean Réka, Demeter Erzsébet és Bereczki Judit, akik tapasztalt és nagyon jó óvónők. Most érkezett egy negyedik óvónő is, mivel az egyik csoportot átalakítottuk napközis programúra. Úgy gondoltuk, hogy ez vonzóbb lesz, mivel a szülők a munkaidejük lejárta után vihetik haza a kicsiket. 

– A tanintézményben igazgatóváltás várható, miért?

– A csere mindig jót hoz, nyolc évig voltam igazgató, megérett a helyzet a cserére. Új emberekre, új lelkesedésre van szükség. A továbbiakban tanítani szeretnék. Az igazgatói vizsgára nem jelentkezem, csak addig maradok tisztségben, amíg beiktatják az új igazgatót. Somodi Matild kolléganőnk fogja megpályázni a tisztséget. Újdonság, hogy az intézmény aligazgatói állást is kap, ami eddig nem volt. Az az igazság, nem tudom, hogyan lehetne „megmenteni” ezt a tanintézményt, hogy itt megmaradjanak a magyar és román gyermekek – fogalmazott az igazgató. 

Ha visszapillantunk az utóbbi húsz évre, akkor egy-egy osztályban átlagban három roma és 15 magyar gyermek volt, most jó, ha fordítva van. 

Csak négy utcában működik a szennyvízcsatorna

A jeddi szennyvízhálózat tervezését 2016-ban, kiépítését 2018-ban kezdték el, azonban még nem sikerült a teljes rendszert beüzemelni, mert sok helyen hibás a kivitelezés. A 18 kilométeres rendszerből – ami 630 háztartást kellene kiszolgáljon – mindössze két  kilométer üzemképes, négy utcában – tájékoztatott Bányai István, Jedd község polgármestere.   

– A csatornahálózat körülbelül 3 millió euróba kerül, 2016-ban fogtunk neki a tervezésnek,  2018-ban a kivitelezésnek. A hálózat másfél éve kész kellene legyen, s másfél éve próbáljuk a kivitelező  céget – a Socotot – arra sarkallni, hogy a rengeteg műszaki hibát kijavítsa, hogy ezáltal a rendszer működőképes legyen. A hálózat egyes szakaszain például a vezetéknek nincs megfelelő esése. Ezért a cégnek leállítottunk minden kifizetést. Addig nem fizetünk, amíg a rendszer teljes egésze működőképes nem lesz. Körülbelül egymillió euróval tartozunk. Ha kifizettük volna a munkát, olyan kanalizálásunk lenne, ami sohasem lenne használható. Erre van már példa az országban! Ha ráhúznának, kétheti munkával befejezhetnék a hibák kijavítását. Csak azokban az utcákban vesszük át a hálózatot, amelyeket az Aquaserv hibátlannak talál. Egyelőre négy utcát, a Patak, a Ropó,  a Kincses és az Erdőalja utcát adták át, ezekben működik a szennyvízcsatorna, a többiben nem. Nagyon remélem – jóllehet szkeptikus vagyok – , hogy egy hónapon belül a cég elvégzi a munkálatokat, beleértve a javításokat is. Gyulafehérváron egy fél év elszámolási haladékot kértem, remélem, hogy idén beindulhat a szolgáltatás az egész faluban – fogalmazott a polgármester. 

20 milliót igénylő tervek várnak finanszírozásra

– Jedden sok a megoldandó probléma és kevés a pénz. Ezért volt szükség arra a sok pályázatra, amit az önkormányzat benyújtott. A község területén nincsenek olyan nagy cégek, mint Koronkában például, amelyek adója jelentősen növeli a község költségvetését.  Az  első mandátumom idején 10 millió eurót sikerült lehívni,  most, a második mandátum elején 20 millió eurót igénylő tervek előtanulmányai várnak kivitelezésre, de még egy eurót sem sikerült megnyerni a községnek. Pedig pályáztunk uszodára, bölcsődére és utak korszerűsítésére is. Az infrastrukturális fejlesztési pályázatokra a Saligny fejlesztési program  legtöbb egymillió eurót hagy jóvá. A tanácsnak kell eldöntenie, hogy a 20 millió eurót igénylő infrastrukturális beruházásokból melyik az, amelyiket benyújtja. Ezelőtt 4 évvel más volt a helyzet, felső határ nélkül lehetett benyújtani a pályázatokat – mondta Bányai István. 

Építkezések tekintetében a legvonzóbb település

A településen járva lépten-nyomon építkezésbe botlik az ember. A polgármester elmondta, hogy Marosvásárhely peremtelepülései közül Jedden építkeznek a legintenzívebben. Ez valószínűleg az új általános településrendezési tervnek köszönhető. 2020 óta nem engedélyezik szűk utcák létesítését, csak 9 méternél szélesebbet.

Nagyon sok az ingatlanbefektetés, több kisebb lakónegyed épül. A legnagyobb a Levendula lakópark, amely a Mikó utca és a megyei út kereszteződésénél található. 

Szélesítik a községen áthaladó megyei utat

A 135-ös jelzésű megyei út szélesítése a Maros Megyei Tanács projektjeként valósul meg. A polgármester személyes ötlete volt, hogy ezt a beruházást el kell végezni, s ezt terjesztette Péter Ferenc tanácselnök elé közös mandátumuk első napján. Most a kivitelezés zajlik, a jeddi helységnévtáblától a kebelei tábláig az utat kiszélesítik. 

Mint minden, ez a beruházás is nehézkesen valósul meg, idén március 15-én kezdték el a munkát, de mindeddig egy szakaszt sem sikerült teljesen befejezni. Az út a felújítást követően is kétsávos marad, bicikliutat az út struktúrája miatt nem lehet kialakítani, mert az előírások értelmében ezt csak a sánc túloldalán lehetne létrehozni, 5 méterre az úttesttől. Viszont a megszélesített utat a biciklisek is használhatják, az úttestre remélhetőleg felfestik a biciklisávjelzést.

Ha átadják a kiszélesített utat, egészen megváltozik a forgalom a községben. Az utat a Citadin Prest kivitelezi. A munkálatok összköltsége 12 millió lej. A polgármester abban reménykedik, hogy jövő év végéig befejezik az út szélesítését. 

Negyven család lakhatási körülményein javítottak

A községben az elmúlt időszakban a humántőke operatív program keretében bonyolították le azt a komplex szociális projektet, melynek célja a kirekesztettség és a szegénység felszámolása volt. Nagyon sok jót hozott a községnek, felújították a kultúrotthont, létrehoztak 39 új céget, szakmai képzéseket szerveztek, a gyermekek nevelő jellegű tevékenységekben vettek részt, és több mint 40 házat sikerült feljavítani. A 4 millió eurós költségvetésű projekt menedzsere Ciprian Sabău volt, lebonyolítását Bányai István polgármester ismertette. 

– A komplex szociális projekt lezárult. Az utolsó fázisban 40 házat kellett feljavítani. Egy házra 12 ezer lejt költhettünk el, ami sok fejtörést okozott, hiszen nehéz volt eldönteni, hogy ennyi pénzből mit lehet csinálni. Szóba került, hogy az udvarokra konténereket szerelünk, de ezt az ötletet el kellett vetni, mert kivitelezhetetlen volt. Ezért megnéztük, hogy milyen alapvető dolgokra van szükség az adott ház esetében. Kiderült, hogy néhol belül kell betonozni, parkettát kell lerakni, illetve járdát kell önteni és új tetőt szerelni. Így sikerült betonozni, parkettázni több mint 40 házban, újrafedni őket és járdát is építeni. Tehát a lakhatási körülményeken sikerült kicsit javítani, s a családokon segítettünk valamennyit. Mindez néhol nehézkesen ment, mert volt, aki nem volt hajlandó kiüríteni a házát, hogy betonozhassanak bent, vagy nem segítettek abban sem, hogy a parkettát lerakják a teherautóról – mondta a polgármester. 

A roma házakhoz is elmentünk, ide László Dalma Enikő kísért el, aki szociális ügyekben járult hozzá a projekt lebonyolításához. 

39 céget jegyeztek be

A projekt keretében 40 új céget lehetett bejegyeztetni, amihez a vállalkozók 25 ezer euró támogatásban részesültek. Egy „hely” amiatt nem kelt el, mert nem volt igénylő rá. Pedig úgy tűnt, hogy a faluban élő fiatal vállalkozók kapva kapnak az alkalmon, és pályáznak. 

– Aki akart, segédmunkásból szakember lett, szakemberből cégtulajdonos. Csak az emberek hozzáállásán múlott, hogy hogyan használják ki ezt a lehetőséget. A cégek között van építő- és gépkölcsönző vállalkozás, esküvői fotózást végző cég, fogtechnikai laboratórium, üzlet, szabóműhely, autómosó, betonelemeket és kerítést gyártó cég és folytathatnám. Örvendek, hogy ezt a projektet sikerült kivitelezni – fogalmazott a polgármester.

A gyermeknevelés is része volt a projektnek

A községben élő családok, a gyermekek részt vettek a projektbe foglalt, nevelő jellegű, többnyire a Benedek Elek Általános Iskolában zajló tevékenységekben, amelyek főként a gyakorlati készségek kialakítását szolgálják. Tanterven kívüli foglalkozások révén a gyermekek szélesebb ismereteket szerezhettek az általuk használt javak és az élelmiszerek előállításáról és a munkafolyamatról. A részt vevő gyermekek anyagi támogatásban is részesültek.