Izraeli lapok a pápa szentföldi látogatásáról
Az izraeli lapok kedden a pápai zarándoklat értékelésekor kiemelik a Jad Vasemben, a holokauszt-emlékmúzeumban történteket és a vallási célú utazás politikai tartalmát.
Az izraeli lapok kedden a pápai zarándoklat értékelésekor kiemelik a Jad Vasemben, a holokauszt-emlékmúzeumban történteket és a vallási célú utazás politikai tartalmát. Az izraeli médiában a pápalátogatást a jelentőségéhez képest meglehetősen háttérbe szorította a brüsszeli merénylet, de kedden mégis több újságban megjelentek értékelő írások.
A Jiszráél Hajóm (Izrael ma) című lap szerint noha Ferenc pápa eredetileg vallási jellegűnek hirdette zarándoklatát, céljaitól kétszer is eltérve a politika arénájába került. Először akkor, amikor Betlehemben a palesztinok a biztonsági kerítéshez vitték, másodszor pedig amikor a terror áldozatainak emlékművéhez vitte az izraeli vezetés. „A béke levegőjét akarta hozni, ehelyett az errefelé szokásos propagandacsatába került” – írta a lap.
A harc a teológia területén is megjelent: Betlehemben közölték vele, hogy Jézus palesztin volt, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő viszont arról beszélt, hogy Jézus zsidó volt, aki tudott héberül. Mégis, a lap szerint várhatóan elsősorban a Jad Vasemben, a holokauszt-emlékhelyen elmondott szavait fogja megőrizni a történetírás. A pápa ott nem azt kérdezte, hol volt Isten a zsidóüldözések és tömeggyilkosságok idején, hanem hol volt Ádám, az ember azokban az időkben, s kijelentette, hogy mindez soha többé nem ismétlődhet meg.
Ferenc pápa a soá héber szót használta a holokausztra, s elkülönítette minden más történelmi eseménytől. Emellett muzulmán vallási vezetők előtt kétszer is kijelentette, hogy Isten nevét nem szabad az erőszak és a terror nevében felhasználni, s ezért lehet, hogy a látogatásból nem csak az imákra, hanem nyilatkozataira is emlékezni fognak – vélekedik a cikkíró.
A Jediót Ahronót című újság szerint a muzulmánok nem tudták elfeledni a keresztes háborúk sötét korszakát, amelyek az akkori pápa felhívásával kezdődtek 1095-ben, a zsidók pedig nem tudnak megszabadulni attól a gondolattól, hogy a holokauszt idején XII. Pius hallgatott.
A helyi keresztény kisebbség az arab tavasz nyomán kialakult jelenlegi nehéz helyzetére gondolt, s a látogatás nyomán előkerültek a palackba zárt vallási szellemek. A cikk szerint a békezarándoklatban összevegyült egymással a vallás és a politika, a jelenlegi közel-keleti háborús viszonyok közepette a pápa békeimáját megfosztja tartalmától a szíriai népirtás, a keresztényüldözés és a zsidógyűlölet. „És mégis reménykedni kell, hogy imája valóra válik” – zárul az írás.
A Háárec című lap szerint az izraeli vezetők „propaganda-aprópénzre” váltották a pápalátogatás történelmi lehetőségét, amely süketek párbeszéde lett. A pápa tiszteletről és a vallások közti párbeszédről szólt, mire a főrabbik a zsidóságot dicsőítették. Az egyik oldal mély önvizsgálatról szólt, a másik viszont az izraeli vallásszabadságot hangoztatta, s az iszlám terror elítélését kérte a pápától.
A szerzők szerint Benjámin Netanjahu politikai álláspontjának magyarázatával foglalkozott, főként mivel rendkívül zavarta az egyházfőnek a betlehemi biztonsági falnál vasárnap elmondott imája, és az arról készült, a világsajtóhoz eljutó fényképek. A pápai zarándoklatból adódó feladathoz a Háárec szerint csak Simon Peresz államelnök alkalmazkodott, amikor rezidenciáján a békéért, az ember felemelkedéséért mondott közös ima fontos alkalmának nevezte Ferenc pápa látogatását.
