Irakban fegyverkeznek a türkmének is, menekülnek a síiták
Az észak-iraki, kurdok és türkmének lakta Túzhúrmati városában a kurd harcosokon, a pesmergákon kívül felfegyverzett türkmén férfiak is készülnek a szunnita szélsőségesek esetleges támadásaira, miközben a Moszul környéki türkmén többségű síita falvakból ezrek menekülnek a kurdok által védett területekre.
Az észak-iraki, kurdok és türkmének lakta Túzhúrmati városában a kurd harcosokon, a pesmergákon kívül felfegyverzett türkmén férfiak is készülnek a szunnita szélsőségesek esetleges támadásaira, miközben a Moszul környéki türkmén többségű síita falvakból ezrek menekülnek a kurdok által védett területekre.
Pontos adatok nincsenek arról, mekkora hányadát teszi ki a török ajkú kisebbség az iraki lakosságnak, mindenesetre a türkmének többsége a Bagdadtól északra fekvő területeken, például Tell-Áfár és Túzhúrmati városokban és környékükön tömörül. Soraikban egyaránt találni síita és szunnita híveket. Az ugyancsak Észak-Irakban élő kurdokkal régóta feszült a türkmének viszonya, most azonban úgy tűnik, a szélsőséges szunnita veszélyre tekintettel a két iraki kisebbség kénytelen összefogni.
A Szahva (Ébredés) nevű törzsi milícia, amely 2006-ban jött létre az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki erői elleni harcra, az elmúlt időszakban újra erőre kapott Észak-Irakban: gépfegyverekkel, rakétavetőkkel és egyéb, a kezük ügyébe kerülő harci eszközökkel rendelkező türkmén fiatalok és idősek esküdnek fel a szunnita dzsihadisták elleni harcra.
„Az amerikai jelenlét idején a Szahva a terroristák ellen küzdött, és az itteniek is részt vettek a harcban” – meséli Iszám Abbász, a Túzhúrmatiban újjáalakult brigád parancsnoka. A 45 éves türkmén férfi, aki korábban kereskedőként dolgozott, egy éve a kurd tartományi központtól, Kirkuktól mintegy húsz kilométerre fekvő város helyi véderejének kiépítésén munkálkodik.
Túzhúrmatiban 2009-ben alakult meg a Szahva, miután a településen több tucatnyian életüket vesztették egy teherautóba rejtett pokolgép robbanásában. Ezt követően néhány évre visszaesett az erőszak mértéke a környéken, és így a brigád tagjai is visszatérhettek civil foglalatosságaikhoz. Tavaly azonban újjászervezték az egységet, miután a szunnita felkelők elkezdtek mozgolódni a környéken.
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szervezet és a velük szövetségben álló szunnita harcosok június 9-én indítottak kiterjedt hadjáratot Irak északi és nyugati részén, és az iraki hadsereg bénultságát kihasználva az ország második legnagyobb városát, Moszult is hatalmukba kerítették. A szunnita szélsőségesek Túzhúrmati környékét is tűz alá vették, és elfoglalták a várostól mindössze öt kilométerre fekvő türkmén síita falut, Basírt. Azóta látványosan emelkedett a helyi Szahva harcosainak száma.
A Basír és Túzhúrmati közötti területen a türkmének közösen járőröznek a pesmergákkal. Kinyilvánított elköteleződésük ellenére azonban ingatagnak tűnik a két kisebbség szövetsége. „A pesmergák azt mondják, megvédenek bennünket, de mi tudjuk, hogy valójában el akarják foglalni ezt a régiót” – mondta az AFP francia hírügynökségnek egy türkmén fegyveres.
A bizalmatlanság kölcsönös. „A (türkmén) harcosok nem csinálnak semmit. Egész idő alatt hazudnak. Amikor bombázások vagy összetűzések vannak, elmenekülnek. Azt mondják, harcolnak, mert nem akarják, hogy a kurdok átvegyék az ellenőrzést” – kontrázott egy kurd harcos. Ennek ellenére a két tábor összefogásra kényszerül, hiszen mind a türkmének, mind a kurdok tisztában vannak azzal, hogy az ILIÁ támadása esetén a szunnita szélsőségesek válogatás nélkül mészárolnák le őket, hiszen mindegyik kisebbség síita tagjait hitehagyónak tartják.
A térségben élő síita falusiak és a Moszul környéki türkmén falvak lakói közül sokan kerestek már menedéket az autonóm kurd tartományban. Csütörtökön menekültek százai próbáltak átjutni a kurdok ellenőrizte térség ellenőrzőpontjain. Szerdán a szunnita szélsőségesek támadást indítottak észak-iraki keresztény falvak ellen, és azóta keresztények ezrei kényszerültek Hamdáníja környékén található otthonaik elhagyására, amelyek mintegy 75 kilométerre találhatók a kurd tartomány határától.
