A kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya a Búvárközpont Egyesülettel együttműködve elindította A nád, a víz és a biodiverzitás fenntartható kezelésének eszköze című projektet. A kezdeményezők úszó szigeteket építettek és bocsátottak vízre a Kovászna megyei rétyi, besenyői és felsőrákosi tavakon, a vizek tisztításának és természetes megújulásának, illetve a biodiverzitás támogatása érdekében, madarak, valamint víziállatok élőhelyeinek létrehozásával.
Borbély László államtanácsos azt nyilatkozta, hogy ezt a kísérleti projektet folytatják, és országos programmá szeretnék átalakítani:
„Egy rendkívül fontos és érdekes kísérleti projektet indítottunk el, amely számos előnnyel jár a víz tisztítása és a bioszféra védelme szempontjából. Ezt követően kamerákat fogunk felszerelni az úszó szigetekre, hogy bárki élőben megfigyelhesse, hogyan zajlik az élet ezeken. Figyelemmel kísérjük, hogy az úszó szigetek hogyan befolyásolják a víz minőségének változását. Az eseményen jelen lévő helyi hatóságokkal, valamint az országos környezetvédelmi ügynökség és a romániai vízügyi hatóság képviselőivel folytatott megbeszélések során szóba került, hogy ezt a kísérleti projektet alakítsuk át országos programmá. Ugyanakkor felmerült, hogy kiegészítő megoldásként próbáljuk ki az úszó szigetek víztisztító hatását a nem túl hatékony tisztítóberendezések mellett.”
A mesterséges úszó szigeteket Szabó Jenő búvár (Jacques-Yves Cousteau kapitány munkatársa) és csapata állította össze, illetve bocsátotta vízre. Szabó Jenő bemutatta az úszó szigetek kialakítását, felépítését, előnyüket, és elmondta, hogy örül a projekt esetleges meghosszabbításának.
Az úszó szigetek előnyei:
– Sokkal hatékonyabban tisztítják a vizet, mint a tavak szélén levő növények, mivel a felszíni rétegekben oldott oxigénbőség kedvez az oxidatív biokémiai folyamatoknak: a növények gyökerei aerob környezetben fejlődnek, amelyet a szigetek mozgása által okozott szél és vízáramlatok hoznak létre, a nád által kifejlesztett járulékos gyökerek pedig közvetlenül a víztömegből vonják ki a tápanyagokat.
– Megakadályozzák az algák szaporodását azáltal, hogy tápanyagokat vonnak ki közvetlenül a felszíni vízrétegből, és hatékonyan árnyékolnak: a felszíni vízréteg az algák növekedésének legkedvezőbb területe (a nap hatására gyorsabban melegszik, és a fotoszintézishez maximális fényt biztosít).
– Optimális körülményeket biztosítanak a vízimadarak fészkeléséhez és szaporodásához.
– Védelmet nyújtanak a víziállatoknak és a kétéltűeknek a víz alatt, a dús gyökerek között.
– Lassítják a tavak eutrofizációját, azaz a növények elszaporodását a vízben a többlettápanyag hatására, mivel az úszó szigetek gyorsabban fejlődnek, mint a parti növények (csökken a parti növényezethez jutó tápanyagok mennyisége), és az így keletkező biomassza bármikor eltávolítható a szigetek partra húzásával.
A természetes úszó szigetek eltűnését az emberi tevékenység okozza: a vízfolyások szabályozása, az egyre intenzívebb hajózás, a nádasok eltűnése, ahonnan ezek az úszó szigetek leválnak stb.
Ezenkívül a mesterséges úszó szigetek:
– A konstruktív modularitás miatt a különböző vízfelületekhez (folyóvízhez és különböző méretű tavakhoz egyaránt) alkalmazhatók.
– Különböző sajátos követelményekhez igazíthatók (főleg szűrő és tisztító hatásuk van, a felszínen úszó palackokat is megállíthatják, védett vízimadarak fészkelési és szaporodási helyei, különféle halfajok szaporodási helyei az erre a célra épített víz alatti platformok felfüggesztésével).
– A könnyű szállítás miatt több helyen is megvalósíthatók: a modulokat az áruszállításban általában használt raklapok szerint méretezik.
– Lehorgonyozhatók, mozgásukat be lehet határolni egy előre meghatározott területre.
– Az anyagok, amelyekből készültek, biológiailag lebomlók, és széles körben hozzáférhetők, megfelelve a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság elveinek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
