II. Erdélyi Ősök napja Bölönben

Erdélyben egyedi, honfoglalás korát bemutató hagyományőrző rendezvény

Talán nincs egy olyan ünnepünk, amikor a magyarság legnagyobb valós őseiről emlékezne meg méltósággal az egész nemzet. Az Ősök napja egy kezdeményezés annak érdekében, hogy ez az ünnep a hivatalos ünneprendbe is bekerüljön. Ez a rendezvény már több mint tízéves múltra tekint vissza Magyarországon. Az Ősök napja mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. Erdélyben is megfogalmazódott az igény a helyi csapatok részéről, így idén július 7-9-én másodszor rendezik meg az Ősök napját a Kovászna megyei Bölönben. Az eseményről Kozma Albert unitárius lelkésszel, a TURUL KözössÉg Egyesület elnökével beszélgettünk. 

– Tisztelt Kozma Albert, egy évvel ezelőtt honnan jött az ötlet a rendezvény megszervezésére?

– Amint azt már többször megfogalmaztam, a magyar társadalmi élet és ünneprend egyik nagy hiányossága és adóssága, hogy nincs egy olyan ünnepünk, amikor a magyarság Kárpát-medence-szerte a legnagyobb valós őseiről (Árpád vezérlő nagyfejedelem, Attila nagyfejedelem), az ő történelemformáló szerepükről (honfoglalás) és a magyarságot megtartó hős tetteiről (pozsonyi csata – 907) emlékezik meg méltósággal. Ezt a korabeli, de napjaink magyar történetírása is megmagyarázhatatlan oknál fogva mellőzte és elkerülte.

Az Ősök napja egy kezdeményezés annak érdekében, hogy ez az ünnep a hivatalos ünneprendbe is bevezetésre és elfogadásra kerüljön. Ez a rendezvény már több mint tízéves múltra tekint vissza Magyarországon. Az évek során, ahogy ez kiteljesedett, és mind nagyobb lett, mára egy olyan nemzeti összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja.

A Felvidéken és Délvidéken a Magyar-Turán Alapítvány és Szövetség már létrehozott egy-egy nagyobb szabású rendezvényt, aztán Erdélyben is megfogalmazódott az igény a helyi hagyományőrző csapatok részéről, hogy ezen országrészen is rendezzünk Ősök napját.

Így vált valóra az erdélyi álom, és 2022. július 8–10. napjain először szerveztünk Ősök napját Erdélyben, az erdővidéki Bölönben. 

Ez egy nagy nyitás volt részünkről a nagyvilág felé. Mondhatnám úgy is, hogy ezzel a rendezvénnyel Erdély is bekapcsolódott abba a sorba, melyben Magyarország, Délvidék és Felvidék már többéves múltra tekint vissza a honfoglalás korát idéző hagyományőrző rendezvények szervezésében. 

A tavalyi első rendezvény egyfajta ízelítő próbálkozás volt az unitárius egyházközség által megvásárolt, a község központjához közel fekvő Tana-kúria telkén. Helyszűke miatt jó néhány fogatos program bemutatására nem volt lehetőség. Ennek ellenére azt éreztük, hogy időben visszamentünk egy gyönyörű történelmi időutazásra, vagy három napra átélhettük honfoglaló őseink korát és mindennapi életét, harcait. A rendezvény végén úgy értékeltük, hogy a közel 1200 résztvevő kezdetnek biztató, folytatni kell a munkát, meg kell ismertetni erdélyi magyarjainkkal azt a kort, amely a magyar történelem szempontjából a legszebb és legdicsőbb korszak Kárpát-medencei jelenlétünket és életünket illetően, ha csak a honszerzésre, a honfoglalásra, a berendezkedésre, győztes csatákra gondolunk.

Azzal is számoltunk az első rendezvény előtt, hogy erdélyi magyarjaink közül nem sokan utaznak ki Magyarországra, hogy Bugacon részt vegyenek az ott már nagy népszerűségnek örvendő Kurultajra és Ősök napjára. Igazából a nagy többség nem is tudhatja, hogy miről is szól és mit kínál az Ősök napja rendezvénye. Írásokat olvashatnak, fényképeket láthatnak a 9–10. századi magyar históriákból vagy képekből, de élőben látni mindazt egy egészen más élményt és lelki hatást gyakorol a nézőkre.

Éppen ezért nekünk Erdélybe kell hozzuk, és itt meghonosítsuk, és évről évre megszervezzük ezt a hagyományőrző rendezvényt. A kép- és hanghatás, ahogy megszólalnak a dobok, felharsannak a kürtök, a lovak patkójának dobogása kíséretében megindul a keleti viseletet magán hordozó lovas és gyalogos sereg korabeli fegyverekkel, aztán látni azt a nomád vonulást, amely hűen megörökíti a magyarok bejövetelét 896-ban, 1127 évvel ezelőtt, zászlóink kíséretében, ez az, ami minden magyar érző kebelt és szívet megindít. 

Ezt nem minden nap és nem akárhol láthatják erdélyi magyarjaink, egyedül csak az Ősök napján.

Az olvasóknak azt is tudniuk kell, hogy ez az egyedüli, honfoglalás korát felidéző rendezvény Erdélyben. Ha az évenkénti egy alkalmat lekésik, egy újabb évet kell várjanak, amíg ezt Erdélyben megint megláthatják. Érdemes tehát áldozni az időnkből, és azt érezni, hogy Erdélyben is jó őseit tisztelő, hőstetteiket megismerő büszke magyarnak lenni.

– Miért épp Bölön adott és ad helyet a szóban forgó rendezvénynek?

– Induljunk ki abból, hogy kezdetben a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület, majd két évvel később a TURUL KözössÉg Egyesület székhelye Bölön lett. Ily módon a Magyar-Turán Szövetség partnere lett Bölön.

(Kezdetektől mindkét egyesület elnöke Bölön unitárius lelkésze, Kozma Albert lett. Miután az első úgy határozott, hogy székhelyét megváltoztatja, elköltözteti, mára csak a TURUL KözössÉg Egyesület működik Bölönben, jó egyetértésben az unitárius egyházközség vezetőségével, magáénak tudva minden hathatós és nélkülözhetetlen támogatást.)

Az itt élő emberek felismerték az örökség, a hagyományok ápolásának fontosságát egy olyan világban, amikor lassan minden elveszti értékét, nemcsak a munka, a pénz, a termékek, de a kultúra, a történelmi múlt, még az ember is.

Egyházközségünk vezetősége felelősséget érez a múltunk épített és szellemi öröksége iránt. Ilyen megfontolásból vásároltuk meg a Tana-kúriát is, Bölön utolsó, épen maradt épített örökségét, hogy ne kerüljön idegen kezekbe, s amellyel célunk, hogy a magyar kultúra és művelődés egyik központjává alakítsuk át.

A másik szempont az volt, hogy egyházközségünk hatalmas birtokokkal rendelkezik, nagy kiterjedésű, olyan (legelő-) területekkel, amelyek többezres tömeget tudnak kényelmesen fogadni a honfoglalás korát bemutató hagyományőrző csapatoknak és programoknak, tehát nem szükséges bérelni erre a célra szánt területet magánszemélyektől vagy állami intézményektől.

(A harmadik döntő szempont az lett Bölön kiválasztásánál, hogy 2016-tól maga a lelkész is az egyik hagyományőrző csapat tagja, de tagja a Magyar-Turán Szövetségnek is.)

Bölönnek van még egy helyzeti és természeti előnye. Tömbmagyarság lakja a vidéket, de közel helyezkednek el a nagyobb városok: Brassó, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, de még Marosvásárhely, Kolozsvár is, az E60 nemzetközi út minden irányából. Ami még segít ebből a szempontból, hogy belátható időn belül tovább fejlődik a brassói repülőtér, és járatainak köszönhetően időben lerövidíti az utazást és megérkezést.

Természeti előnye pedig az, hogy a vidéken gyönyörű festői tájak vannak, a Déli- és Keleti-Kárpátok kanyarulatában, erőkkel körülvéve, tizenhárom borvíz- és kénes, valamint édesvizű forrás és három halastó van a birtokában, az Olt folyó bal partján. Ezek a legfontosabb szempontok, amelyek alapján Bölön lett az erdélyi Ősök napja helyszíne.

– Mit kell tudni a Magyar-Turán Közhasznú Alapítványról?

– A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány nevéből eredően a turáni örökség és eredet ismertté és elfogadottá tevésének nagy feladatát tűzte ki célul a kezdetektől fogva. Keleti gyökereinket nem feledve, a tőlünk távol, keletre élő rokon népekkel közös egyetértésben hívták életre és alapították meg a Magyar-Turán Szövetséget, amely mára a Kárpát-medencei magyarság mellett 27 keleti rokon népet tömörít egy nagy közös szervezetbe.

Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az elsődleges célkitűzés a rokon népi kapcsolatok ápolása.

Ennek a többnemzeti összetartozásnak képekben megmutatkozó eredménye a kétévenként megszervezésre kerülő nagy törzsi gyűlés, a Kurultaj, a nomád sportok – mint a legszebb közös örökségünk felelevenítése és éltetése –, valamint közös programok szervezése a kutatások és kapcsolatok tartása terén.

Magyar nemzeti téren pedig igyekszik pótolni a magyar társadalmi élet és ünneprend azt a nagy hiányosságát és adósságát, hogy legyen végre egy olyan nemzeti ünnep, amikor a magyarság legnagyobb valós őseiről és a magyarságot megtartó tetteiről emlékezik meg az egész nemzet.

Ennek jegyében kerül megrendezésre szintén kétévenként az Ősök napja, amely keretében a túlnyomó többségében magyar berkekben emlékezik meg a nemzet nagy és dicső történelmünk kimagasló vezéreire, a honfoglalás korára, és az ősök példájából nyerünk erőt ahhoz, hogy vállaljuk és folytassuk a küzdelmet a magyar jövő biztosításához.

Azt még el kell mondjam az olvasóknak, hogy a Magyar-Turán Szövetség által szervezett Ősök napja és a Kurultaj mára már akkora rendezvénnyé nőtte ki magát, hogy egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye a miénk, magyaroké.

– Milyen kapcsolatban van a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány és a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Szervezet, valamint a TURUL KözössÉg Egyesület?

– A Magyar-Turán Alapítvány évekkel ezelőtt létrehozta a Magyar-Turán Szövetséget, mely a legnagyobb magyar hagyományőrzőket tömörítő szervezet. Több száz hagyományőrző szervezetet és több ezer tagot tartanak számon.

A Magyar-Turán Szövetségnek így aktív honfoglalás kori örökséget ápoló szervezetei és tagjai vannak szerte a Kárpát-medencében, a leszakított országrészeken, ahol magyarok élnek, így Magyarország határain kívül Kárpátalján, Felvidéken, Őrvidéken, Délvidéken és Erdélyben.

A három éve alakult Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület az erdélyi névhordozója a központi nagy szervezetnek.

A tavaly alakult TURUL KözössÉg Egyesület, bár nem névhordozó szervezete a Magyar-Turán Szövetségnek, ugyanazt a szellemiséget és történelmi irányvonalat képviseli. Tagjainak létszámát illetően a népesebb szervezet, egyben a különféle programok bemutatása terén rendelkezik szinte minden hagyományőrző ágazattal: lovasok, gyalogosok, íjászok, kézművesek. Erdélyben e két hagyományőrző csoport képviseli a honfoglalás kori hagyományőrzés mozgalmát és szervez ilyen természetű rendezvényeket.

Mindkét egyesület tagjai már évek óta állandó résztvevői a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők legnagyobb seregszemléjének, a Kurultaj magyar törzsi gyűlésnek.

 – Milyen jelentőséggel bír az erdélyi közösségre nézve a szervezetek tevékenysége?

– A Magyar-Turán Alapítvány és a Magyar-Turán Szövetség jelentősége céljaiban és tevékenységében mutatkozik meg. Kell lennie egy olyan irányító szervezetnek, amely egységbe fogja és összetartja a több száz vagy ezer hagyományőrző szervezetet és tagot.

Ne beszéljünk csak Erdélyre sarkítva szervezeteink jelentőségéről. Közelítsük meg úgy, hogy egy közös gyökerünk, eredetünk és múltunk, nyelvünk, vérünk és hagyományaink vannak. Azóta is, hogy országhatárok szakítanak, választanak el egymástól, lelki szempontból az elszakítás sosem történt meg. Mi ma is ugyanazt álmodjuk Magyarországon, Felvidéken, az Őrvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken és Erdélyben.

A Magyar-Turán Alapítvány és Szövetség jelentősége ezeken az országrészeken abban nyilvánul meg, hogy segíti az ott élő magyarokat célkitűzéseik megvalósításában, történelmi igazságaink és hagyományaink megismerésében, de megélésében is.

A TURUL KözössÉg Egyesület jelentősége pedig az, hogy az Erdélyben működő hagyományőrző csapatokat egységbe fogja össze, és olyan rendezvényeken, mint az Ősök napja, együtt mutatjuk meg közös élni akarásunkat és erőnket itt Erdélyben és minden hagyományőrző rendezvényen, ahol a honfoglalás korát mutatják be magyarjainknak.

– Ki, kik a célközönsége a rendezvénynek?

– Minden magyar ember, aki azonosulni akar a honfoglalás kora szent örökségével, de az érdeklődő más népek tagjai is, akiket mind nagy szeretettel várunk Erdélybe a második Ősök napján. Azokat, akiket érdekel a történelem, a régészet. Azokat, akik velünk akarnak emlékezni őseinkre, Atilla nagyfejedelemre, Árpád vezérre s az ő dicső tetteikre. Azokat is, akik csak egy tartalmas, színvonalas napot és programot kívánnak eltölteni és magyarként együtt lenni Bölönben.

 Mi a célja az ünnepnek? Mit üzen ez a helyi közösségnek?

– Az ünnep akkor éri el célját, ha megfelelő számú érdeklődő jön el Bölönbe július 7-9-én. Úgy gondoljuk, hogy a program, a műsor olyan, ami a legigényesebb ember elképzelését is meghaladja.

Egy célja van az idei erdélyi Ősök napjának: erősítsük önmagunkban és egymásban a nemzeti öntudatot és összetartozásunkat.

Mi úgy érezzük, hogy Erdély magyarsága érdekében megtettük azt, ami tőlünk telt. Az előkészületi munkák végén járunk, és azt szeretnénk, ha Bölön TÉR nevű legelője igazi otthona lenne minden honfoglalás kora iránt érdeklődő erdélyi magyarnak.

Először is azt üzenjük, hogy nem vagyunk kicsi nemzet. Ez kell megtöltse a tudatunkat és lelkünket, egész belsőnket.

Másodszor, hogy nem vagyunk egyedül. Sokan figyelnek ránk, és szívükön hordozzák sorsunk alakulását, bár a biztos magyar jövő építése egyedül rajtunk múlik: mennyire tudunk együtt gondolkodni és egyet akarni. Őseink ebből a szempontból egy nagyszerű, követendő példát hagytak ránk.

 – Követve a most zajló rendezvényt: hogyan tovább? 

– Kell jöjjön egy jobb kor, amikor minden magyar ember tisztelni tudja nemzeti múltját, történelmét, hálát érez azok iránt, akik hont szereztek nekünk, és azt meg is tartották, ősei tanítását megismeri, és példájukat követve álmodik, tervez és dolgozik. Szereti életét adó Teremtőjét, a természetet, hazáját, szülőföldjét és embertársát.

Az erdélyi Ősök napja jó alkalom lesz arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal: múltunkkal, jelenünkkel és jövőnkkel. Őseink szelleme kötelez erre bennünket.

A TURUL KözössÉg Egyesület folytatja a megkezdett munkát, amit vállalt erdélyi magyarjaink szolgálatában.

Várjuk az Ősök napját, hogy méltóképpen emlékezzünk és együtt ünnepeljünk minél több erdélyi magyar testvérünkkel.

Áldás legyen hazánkon és népünkön!

Fotó: Nagy Bodó Tibor