Ifjúsági tábor Jobbágyfalván

Gyülekezeti élet konfirmáció után

Múlt héten háromnapos református ifjúsági tábort tartottak Jobbágyfalván, ahová meglepően sokan jelentkeztek. Sokszor szélmalomharc az ifjúsági munka – tartják a lelkészek, ám ez a rendezvény némiképp rácáfolt erre.

Maros megyében négy református egyházmegye van, ezek közül területileg és lélekszámban is a legnagyobb a küküllői, ennek 59 gyülekezetéből toboroztak ifjakat a táborba, és 19-ből kerültek ki a jelentkezők. Az eddigi táborok átlagos ötvenes létszámához képest idén sok volt a jelentkező, már-már le kellett állítani az iratkozást, végül 76 személy érkezett.

A tábort a küküllői egyházmegye szervezi az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) égisze alatt. Az idei tábort az egyházmegye és a gyülekezetek által befizetett ifjúsági alap mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, így a résztvevők csupán jelképes összeggel kellett hozzájáruljanak – tudtuk meg Szabó István János vámosgálfalvi lelkésztől, az egyházmegye ifjúsági előadójától, aki a küküllői ifjúsági elnökség munkáját is kiemelte: az előadó tevékenységét négy elnökségi tag segíti, és a tábor megszervezésében szinte önállóan dolgoztak. 

Érdemes valahová tartozni

Az idei az ötödik tábor volt. E táborok célja, hogy a konfirmált fiatalok észrevegyék, továbbra is helyük és szerepük van az egyházban, emellett ismerkedjenek más gyülekezetek fiataljaival, vegyenek részt ilyen rendezvényeken, töltekezzenek fel lelkileg, lássák meg, hogy az egyházhoz tartozni jó és érdemes. A lényeg a csapat- és közösségépítés, az elmúlt években a munkatársképzésre fektettek hangsúlyt.

Mivel az a tapasztalat, hogy a konfirmált fiatalok „eltűnnek” az egyházból, az idei tábort különlegesebbre tervezték, és azokat hívták meg, akik idén konfirmáltak vagy konfirmálnak, hogy megerősítsék bennük: igazán csak most kezdődik az egyházhoz való kötődésük, nem zárul le a konfirmációval. Szinte szélmalomharc az ifjúsági munka, mert csaknem kétévente kicserélődnek az ifjúsági csapatok, de ami itt megmarad bennük, az később visszatérővé vagy akár gyülekezeti szolgává is teheti őket, hisz megérzik, hogy értékesek és szerepük van az egyházban.

Fontos tiszta képet kapni

A három napot áhítatok, csapaterősítő játékok töltötték ki lelkészek, teológusok, fiatal felnőttek irányításával. Az első napot a szászrégeni Sófár ifjúsági együttes koncertje zárta, amely megadta a tábor hangulatát, a fiatalok aktívan bekapcsolódtak a dicsőítésbe. Második nap Lukács Vilmos marosugrai lelkész a játék szerepéről beszélt, illetve hogy mennyire játék az élet és élet a játék, majd a résztvevők kipróbálhatták az általa vitt rengeteg játékot. A harmadik nap Kovács Szabolcs lelkész-pszichológus volt a vendég, aki arra világított rá, hogy kik is a fiatalok, mi a szerepük és Istennek milyen tervei vannak velük. 

A tábor kiértékelővel zárult, a fiataloktól néhány kérdésre választ kértek: mi jó az egyházban, mitől volna az vonzó, miért jár vagy nem jár valaki templomba, mit kellene változtatni. Olyan válaszokat vártak, amit az ifjak éreznek, de nem mernek kimondani vagy meg sem kérdik tőlük. A válaszokat fel kell dolgozni, mérvadónak kell tekinteni, különben a gyülekezeti élet merevebb és kevésbé vonzó lesz a fiataloknak. Csupán néhány gyerek hangja ez, de továbbítani kell az illetékeseknek, mert legtöbbször nem érdektelenség áll a fiatalok távolmaradása hátterében, hanem nagy lelki igény, csak éppen a régi módszerekkel nem lehet választ adni rá, ezért őket új, hozzájuk közel álló módszerekkel kell elérni – véli Szabó István János.

Meghatározóak lehetnek

A küküllői ifjúsági elnökség tagja, Prázsmári Krisztina elmondta: a fiatalok bekapcsolódtak a tevékenységekbe, hozzászóltak az előadásokhoz, kifejtették a nézőpontjukat, próbáltak feloldódni, de ez leginkább a tábor végére látszott meg. Konfirmálás után nagyon sok fiatal kimarad a keresztény ifjúsági életből a barátok miatt, és mert úgy gondolják, hogy az ifjúsági bibliaórák is olyanok, mint a kátéórák, néha unalmasak és kötelezőek. „Az ilyen táborokkal igyekszünk megmutatni nekik, hogy nem unalmasak az együttléteink, jó valahová tartozni, és ezek olyan társaságok, ahol lelkileg is feltöltődhetnek. Vannak, akiket megindít a tábor, és hazajövetel után az az érzésük, hogy meg akarják váltani a világot, bekapcsolódnak az ifjúsági életbe, részt vesznek az egyházi alkalmakon. Tapasztalataink szerint ezek a táborok, főleg ebben a korban, nagyon meghatározóak. A résztvevők serdülnek, most véglegesül az énképük, az identitásuk” – fejtette ki véleményét lapunknak az elnökségi tag.