Idősek vasárnapja Nyárádgálfalván

A nyárádgálfalvi iskolában már hagyománnyá vált, hogy évente egyszer azért gyűlnek össze, hogy kifejezzék hálájukat, tiszteletüket, megbecsülésüket és szeretetüket azok iránt, akik hosszú, munkában eltöltött évek után a közösségben töltik megérdemelt nyugdíjas éveiket. 

Az idei ünnepségre múlt vasárnap került sor a helyi iskola és református egyházközség szervezésében. Habár az iskola tevékenysége ideiglenesen Szentháromságon folyik, fontosnak tartották, hogy továbbra is Gálfalván legyen a rendezvény – tudtuk meg Gáspár Ildikó igazgatótól. A hagyományhoz híven az iskola minden osztálya készült erre a napra, hogy a színpadról verses-zenés összeállításokkal, mesejelenettel köszöntse az időseket. Múlt héten az iskolában elkészültek az adventi koszorúk, a díszek, amelyeket szokás szerint kiállítottak a kultúrotthonban. A rendezvényen részt vettek más gyülekezetek hívei is, de voltak vendégek Szentháromságról és Bedéből is. Idén is kis ajándékkal köszöntötték az ünnepségen megjelent legidősebb személyt, ebben az évben Sebe Borbála 80 éves nyugdíjas óvónőt. A rendezvényt a megyei tanács támogatta.

Az előttünk álló hétvégén Szentháromságon is hasonló módon sor kerül az idősek köszöntésére.

Az idősek vasárnapja az idős emberekről, az ő tiszteletükről szól. Ez magába foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak kifejezését, hogy társadalmunknak hasznos tajgai, és mindannyiunknak nagy szükségünk van rájuk. Szükségünk van mindarra a sok élettapasztalatra, arra a higgadt bölcsességre, amivel csakis ők rendelkeznek, és a türelemre, elfogadásra, ahogy tanítanak, nevelnek bennünket – mondta ünnepi köszöntőjében az intézményvezető. Tamási Áron szavaival mondhatjuk el mi is, hogy a mi világunk időseink, elődeink életével, munkásságával kezdődött. Ők építették számunkra azt a jelent, amelyben a mi generációnk egy újabb nemzedék jövőjét alapozhatja meg. Mindennapi munkánkhoz az elődök példáiból meríthetünk erőt, hitet és bátorságot. Ők megtették azt, amit várt tőlük a család, a nemzet, s most már a pihenés éveit töltik. Aktívan és passzívan, anyai gondokkal, gyengülő egészséggel, a gyerekek, unokák nyújtotta örömökkel, borúval-derűvel morzsolják a lassuló tempójú napokat.