Idősek napja Havadtőn

Meghitt hangulatú ünnepségen köszöntötték

Havadtő időseit múlt vasárnap, az alkalmat pedig nemcsak a köszöntések, hanem a gazdag program is értékessé tette.

A vasárnap délutáni programot a református templomban nyitották meg, ahol Csíki Mihály Levente lelkész igehirdetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a fiataloknak, mind az időseknek nem elkülönülve, hanem Istennel együtt kellene leélniük az életüket, az ő segítségét kellene olykor kérniük. Ezt követően a művelődési otthonba vonult át a közel kétszáz fős tömeg, ahol elsőként Varga József, Gyulakuta község polgármestere köszöntötte az ünneplőket, kifejezve azon óhaját, hogy évente nem csupán egy nap kellene az idősekről szóljon, nemcsak ilyenkor kellene figyelni rájuk, hanem minden nap az övéké kellene legyen. Koncz Emma, a szervező Pro Havadtő Egyesület elnöke köszöntőjében személyes példát is megemlített, elmondta, hogy mennyi mindent tanulhatott nagyanyjától, míg Csép Éva Andrea képviselő arra hívta fel a figyelmet: minél több tapasztalatot és élettörténetet kellene megtanuljunk időseinktől: „Értékeljük és vigyázzunk rájuk mindennap, nem csak egy évben egyszer, mert olyan jó, hogy vannak nekünk, köztünk!”

A havadtői óvodások és kisiskolások ünnepi műsort mutattak be Farkas Mária Magdolna és Dónáth Beáta pedagógusok vezetésével, majd Dónáth István, az egyesület alelnöke mutatta be a Másfél évszázad képekben című fotótárlatot. A közel háromezer darabot számláló helyi régi fényképek gyűjteményéből több mint harmincat emelt ki, amelyek témakörönként – mint például konfirmálás, katonaság, mulatságok, mezei munka – csoportosítva tizenegy pannón jelennek meg életképekként Szőcs Levente látványtervező segítségével. Nemcsak ez a tárlat váltotta ki a helyiek érdeklődését, hanem a falu egykori szülötte és lelkésze, Nagy Sándor életútja is. 1887-ben született Havadtőn, székelyudvarhelyi tanulmányai után ő volt az önállósodó Havadtő első lelkésze, de szolgált Székelymagyaróson, a Hunyad megyei Lozsádon, a Szilágy megyei Farnason, aztán Kendőben, Ludvégen, de pap és tanító is volt Parajdon, Csekefalván, Szálteleken, majd ismét pap Havadtőn, Gógánon és Kendőben, itt is hunyt el 1966-ban. Életrajzi regényét 1960-61-ben írta meg, de bevallása szerint nem a nagyközönségnek szánta. Most azonban dr. Kinda István néprajzos, múzeológus dokumentálta a lelkész életének állomásait, és sajtó alá rendezte az anyagot. A Nagy Attila havadi lelkész által bemutatott Kispalástos küzdelem című kötetet érdeklődéssel vették kezükbe a havadtőiek, hiszen olyan részleteket is megtudhattak belőle, hogy mikor épült a havadtői iskola és hol van benne „időkapszula”, hogyan lett az egyháznak nagyharangja, hogy élt a falu „amerikánus” nagyura, ezenkívül a lelkész három házasságába is betekintést nyújt a könyv.

Az ünnepséget a helyi fiatalok csősztánca tette színesebbé, majd a 70 év fölöttieket virággal köszöntötték. A rendezvényt szeretetvendégség zárta. Az idősek közül nem hiányzott a 94 éves Sütő Gál Béla és 92 éves felesége, Zelma asszony sem. A Pro Havadtő Egyesület rendezvénye a Bethlen Gábor Alap, Gyulakuta Polgármesteri Hivatala, a Székely Nemzeti Múzeum és Varga József személyes támogatásával valósult meg.