2024. august 12., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hagymakalendáriumot készítettek, István- és János-napot köszöntöttek, gyöngyből csillagot, pattogatott kukoricából angyalhajat készítettek szombat délelőtt a marosvásárhelyi Világló Egyesület hagyományőrző gyermekfoglalkozásának résztvevői.

Fotó: Nagy Tibor


Hagymakalendáriumot készítettek, István- és János-napot köszöntöttek, gyöngyből csillagot, pattogatott kukoricából angyalhajat készítettek szombat délelőtt a marosvásárhelyi Világló Egyesület hagyományőrző gyermekfoglalkozásának résztvevői.
A Téli esztendő kereke címmel szervezett együttlétre óvodások és kisiskolások érkeztek szüleikkel, nagyszüleikkel. A Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegén, a mézeskalács figurákkal díszített karácsonyfa mellett Virginás Emese, György Veress Imola és Kásler Magda mesélt a téli hónapok egykori, néhol ma is élő népszokásairól.
A párbeszéden alapuló „esztendőkerekezés” első perceiben az adventi várakozás jelentőségéről, majd Szent Miklós napjáról beszélgettek a gyermekekkel, azután a Luca-napi időjóslást idézték fel a foglalkozás irányítói. Mindenki kapott egy hagymacikket, amit megsóztak, és választottak neki egy hónapot. A népi szokás szerint, ha a hagymaszelet levet enged, a neki megfeleltetett hónap esős, csapadékos lesz – tudták meg Virginás Emesétől a gyermekek.
Karácsonyfa a mennyezeten
György Veress Imola pedagógus nagyszülei Küküllő menti karácsonyait idézte fel. Akkoriban a fenyőt a mennyezetre akasztották, így nem foglalta a helyet a szobában – mesélte Imola, majd arra is kitért, hogy régen gömbök helyett almával, naranccsal, dióval és mézeskaláccsal díszítették a karácsonyfát.
Kásler Magda az István- és János-napi köszöntések forgatókönyvét körvonalazta: napnyugta után indult el a falu névnaposaihoz a felnőttekből és gyermekekből álló társaság, és ha a kutya nem volt megkötve az ünnepelt portáján, a kapuban zendítettek rá a köszöntőre, ha meg volt kötve, a házajtóig mentek. Mindig nagy csendben érkeztek, hogy meglepjék a házigazdát – tette hozzá a néptáncos, népdalénekes, majd a nagyszülei falujában énekelt köszöntőre tanította meg az egybegyűlteket: „Fenn az égen van egy csillag, amelyik oly szépen ragyog, István ablakába mutat, így találtuk meg az utat.” A társaság el is játszhatta a jelenetet, az ünnepelt szerepe a foglalkozáson jelen levő apukákra esett. 
Vissza a természetességhez
A délelőtt a kézműves-foglalkozásokkal folytatódott. Amíg az izgatott gyermeksereg és a szülők a közös munkához asztalhoz ültek, Virginás Emesével az év jeles napjainak népszokásait bemutató kezdeményezésről beszélgettünk.
 – A kolozsvári JelesNapTár rendezvénysorozat adta az ötletet, és a Hagyományok Háza biztatásával indítottuk el az Esztendő kereke programunkat. Ez tulajdonképpen egy országos mozgalom, amelynek mi is részeseivé váltunk. Célunk az, hogy a gyermekek közelebb kerüljenek a száz évvel ezelőtti természetességhez, pár órára kiszakadjanak a mai rohanó világból. Nemcsak régi népszokásokat mutatunk be, ezek a szokások ugyanis folyamatosan változnak, alakulnak, de természetesen a hajdani idők hagyományaira is figyelmet fordítunk. Ugyanakkor főként a Maros megyei szokásokra helyezzük a hangúlyt – mondta a rendezvény főszervezője. 
Miután az önkéntesek irányításával elkészültek a családi alkotások, meleg tea és kalács várt az esztendő kerekét „megpörgetőkre”.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató