Időbeliség – időtévesztés

• 2012-05-29 15:45:27

• Joó Kristóf

Olvasóim figyelmét a gyors, körültekintő mérlegelésre szeretném ráirányítani a melléknévi igenevekkel kapcsolatosan. Ez a mérlegelés nem nehéz, csupán arra kell gondolni, volt-, van- vagy épp lesz-e az az esemény, „dolog”, történés, amelyről beszélni fogunk.

„Alig két nap van még hátra a második alkalommal megrendezett Kolbászfesztivál nyitányáig…”

„A hétfőn kezdődő agrárnapok szinte váratlan sikereket hozott.”

Talán mondanom sem kell, két újsághírből idéztem fennebb. Gyakorlottabb szemű Olvasóink pedig már azt is tudják, mi a közös a két idézetben.

A két példamondatban egy-egy melléknévi igenév fordul elő, bár ezek alakilag egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz. Az elsőben a megrendezett, a másodikban pedig a kezdődő. Azért hívják melléknévi igenévnek őket, mert egy-egy főnév karakterisztikumára utalnak (ahogyan a melléknevek), miközben egészen világos az igei eredetük, csak egy-egy képző járul az alapszavakhoz (megrendez + -tt, kezdődik + -ő). A kettő közti különbség az, hogy az első esetben a megrendezett valamilyen előidejűségre utal, arra tudniillik, hogy azt a valamit nem most rendezik, nem is majd valamikor fogják rendezni, hanem már megtörtént. Ezért ezt az igenévváltozatot „múlt idejű” (befejezett) melléknévi igenévnek nevezzük. A kezdődő esetében félreérthetetlen, hogy ami kezdődik, az épp most kezdődik (nem korábban és nem majd), ezért ezt „jelen idejű” (vagy folyamatos) melléknévi igenévnek hívják. És – tegyük hozzá – van egy harmadik fajta is, természetesen a „jövő idejű” (beálló) melléknévi igenév, amelynek sajátos képzője az -andó, -endő, például: előkészítendő sajtóanyag, beporozandó virágok.

Nem lehet eléggé elmarasztalni a most ismeretlenségben hagyandó újságírókat, illetve szerkesztőket amiatt, ahogyan az idézett két példamondatban nem vették észre a használt igenévformák tévesztését. És természetesen nem hoztam volna szóba ezt a két példát, ha nem idézhetnék kazalszámra további hasonló tévesztéseket, – úgy vélem – merő hanyagságból megesett időbeli összezavarásokat.

Mert természetesen így hangzana az első példamondat helyesen:

„Alig két nap van még hátra a második alkalommal megrendezendő Kolbászfesztivál nyitányáig…”

A második mondat pedig így szólna helyesen:

„A hétfőn kezdődött agrárnapok szinte váratlan sikereket hozott.” – Persze azon is el lehet gondolkodni, vajon mennyire tartható az alany és az állítmány számbeli rendhagyó/téves (?) egyeztetése, hiszen az agrárnapok többes számú állítmányt kérne, csakhogy a mondott agrárnapok egyetlen rendezvény neve, és nyilván nem az egyes napok hoztak váratlan sikereket külön-külön, hanem a többnapos rendezvény „mindenestül”.

Olvasóim figyelmét tehát a gyors, körültekintő mérlegelésre szeretném ráirányítani a melléknévi igenevekkel kapcsolatosan. Ez a mérlegelés nem nehéz, csupán arra kell gondolni, volt-, van- vagy épp lesz-e az az esemény, „dolog”, történés, amelyről beszélni fogunk (talán a következő másodpercben). Beszédünk így sokkal szabatosabb, pontosabb, ésszerűbb lehet.