Idén nem csökkentik az orvosságok árát

Miniszteri rendelet helyett ezután kormányhatározattal csökkenthető Romániában a gyógyszerek ára, ami leghamarabb 2017-ben következhet be – jelentette ki csütörtökön Marosvásárhelyen, a III. gyógyszergazdaságtan és egészségügyi menedzsment konferencián dr. Marian Sorin Paveliu professzor, az ISPOR (International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research) romániai szervezetének elnöke. A szakember kevés esélyt lát arra, hogy egy ilyen határozatot elfogadjon a kormány. 

A konferencia tegnapi megnyitóján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elnöke, Radu Ţibichi felszólalásában hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az elmúlt 17 év során hatszorosára nőtt az egészségügyi alap (1999-ben 980 millió euró volt, jelenleg 6 milliárd euró), az egészségügyi ellátásra továbbra sem elegendő a pénz, hiszen az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők száma kétszer annyi, mint azoké, akik járulékot fizetnek. Az állam ezért hozzá kell járuljon ehhez az alaphoz, fedezve a nem biztosítottak ellátásának költségeit is. Utalt a magán egészségügyi ellátórendszer bővülésére, valamint arra, hogy az egészségügyi kártyák 2013-ban történt bevezetése óta 100 millió eurót takarítottak meg azáltal, hogy négymillióval csökkent a kibocsátott receptek száma, 100 ezerrel a beutalások száma és 450 ezerrel kevesebb ambuláns szakorvosi vizsgálatot végeztek. Az OEP elnöke szerint a rendszer informatizálása jobb hatékonyságot eredményezett, ami tovább növelhető a költség-volumen, illetve a költség-volumen-eredmény szerződések megkötésével. 

A háromnapos értekezleten olyan fontos szakterületekről tanácskoznak, mint a gyógy-szergazdaságtan, gyógyszerár-politika, a hazai mellett a cseh, a szlovák és a magyar egészségügyi rendszer működéséről tartanak előadásokat. A konferencia másik nagy témaköre a kórházmenedzsment, egészségügyi menedzsment problematikáját öleli fel. 

Lorenzovici László egészségügyimenedzsment-szakértő, fő-szervező lapunknak elmondta, a program kidolgozásakor figyelembe vették a „forró témákat”, így külön modult szerveznek a kórházon belüli fertőzésekről, az egészségügyi dolgozók béremeléséről és ennek következményeiről, a transzfú-zióról és az erre vonatkozó szabályozásról. A tegnapi előadásokon kiemelt téma volt a C típusú hepatitiszben szenvedő betegek kezelése. A legújabb terápiák ismertetése mellett nagy visszhangja volt annak a javaslatnak, mely szerint kevés adat van arról, hogy az egészségügyi dolgozók közül hányan szenvednek C típusú hepatitiszben. A felszólalók hangsúlyozták, e betegségben szenvedő orvosok, nővérek kezelése prio-ritást kellene jelentsen. Vasile Cepoi volt egészségügyi miniszter ezt egyenesen  közegészségügyi problémának minősítette, míg Buicu Florin, a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke azt mondta, a hepatitisz C-ben szenvedő egészségügyi alkalmazottak kezelésének költségeit nem az OEP, hanem a szaktárca kellene fedezze. Lorenzovici László szerint a C típusú hepatitiszben szenvedő egészségügyi alkalmazottak számáról felmérést kellene készíteni, esetükben az állami finanszírozást más – a páciensek biztonságát veszélyeztető – betegségek gyógyítására is ki kellene terjeszteni. 

A november 1-re tervezettgyógyszerárcsökkentés nem következik be – tudtuk meg a tanácskozáson, az erre vonatkozó jogszabályt ugyanis olyan értelemben módosították, hogy miniszteri rendelet helyett ezután kormányhatározattal válik lehetségessé.  Ennek következménye az, hogy a gyógyszerárcsökkentésre leg-hamarabb 2017-ben kerülhet sor, mivel az eljárás hosszadalmas, minimum 120 napot vesz igénybe – jelentette ki  dr. Marian Sorin Paveliu professzor, az ISPOR romániai szervezetének elnöke. 

A konferencia első részében még szó esett az orvosi segédeszközök finanszírozásáról, ezzel kapcsolatban az OEP elnöke az értekezlet szünetében sajtótájékoztatón közölte: mivel kevés pénz áll rendelkezésre, a gyógyszerjegyzék mintájára el kell készülnie az orvosi segédeszközök jegyzékének. „Ha az orvosi segédeszközöket a finanszírozó nem differenciálja és nem kezeli külön alkategóriánként, a következmény az lesz, hogy például az egyszerű művégtagokat felülfinanszírozza, és a komplex művégtagokra kevés pénz jut. Az eszközök besorolásának a beteg, az igény, az eszköz és a finanszírozás figyelembevételével kell történnie” – hangsúlyozta Lorenzovici László. A szakmai fórum ma a  kórházmenedzsment témakörben folytatódik, szombaton a sürgősségi ellátórendszer működéséről lesz szó.