Huszonöt elemmel bővült a szellemi kulturális világörökségi lista
Összesen huszonöt elemmel bővült az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listája a szervezet kormányközi bizottságának szombaton véget érő bakui tanácskozásán.
Összesen huszonöt elemmel bővült az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listája a szervezet kormányközi bizottságának szombaton véget érő bakui tanácskozásán.
Megkapta a címet a Szidi Abdelkader Ben Mohamed, azaz Szidi sejk mauzóleumához irányuló zarándoklat, amelyet évente megrendeznek Algériában, és a szellemi kulturális világörökség része lett az Algéria, Mali és Niger területén élő tuareg közösségek zenéje, az imzad. Felkerült a listára Bangladesből a dzsamdáni, egyfajta mintás muszlin szövésének művészete, mint ahogy a Círio de Nazaré katolikus vallási ünnep, a világ egyik legjelentősebb Mária-körmenete Brazília Pará szövetségi államában, Belém városában.
Kiválasztottak egy katolikus hagyományt Etiópiából – a Krisztus szent keresztje megtalálására való emlékezést – és a Limoges-ban hétévente megrendezett nagy körmenet révén egyet Franciaországból is. Olaszország javaslatát elfogadva világörökséggé váltak a körmeneteken használt nagy kegytárgyak és az ezekhez fűződő hagyományok, mindenekelőtt négy városban – köztük Sassariban. Venezuelából is választottak egy fesztivált, amelyet Szent Péter tiszteletére rendeznek Guatire és Guarenas városokban. Macedóniából pedig a szebasztei negyven szent vértanú ünnepe került fel a listára.
Világörökséggé vált a manupúri rituális éneklés, dobolás és tánc, a Szanirtána Indiából, a kirgiz őseposz – Manasz, Szemetej és Szejtek trilógiája, a jurtakészítés mestersége és az ehhez kapcsolódó hagyományok Mongóliából, Peruból a Qeswachaka híd inka szokások szerinti karban tartása minden évben, Szenegálból pedig a Xooy nevű ceremónia, egyfajta jövendölés, amelyet a szerer közösségek ülnek meg az esős évszak előtt. Felvették a listára a Szlovákiában található Terchová zenei hagyományait, Románia és Moldova közös javaslatára a férfiak által előadott karácsonyi énekek, a kolindák hagyományát, Vietnamból pedig a don ca tai tu népzenét.
A szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánították a török kávékultúrát és az ehhez kapcsolódó hagyományokat valamint a petrikivkai festés-díszítést az ukrán népművészeti hagyományok közül.
Felkerült a listára a lovas rákhalászat Belgiumból, az 1800 éve használt abakusz Kínából, a mediterrán konyha, a bortárolás különleges módja Grúziából, a hagyományos japán konyha, Dél-Koreából pedig a kimcsi – savanyú zöldség – készítése.
