Húszmillió körüli beruházások

Huszonnyolc év Nyárádkarácson élén

Húszmillió euró körüli értékben valósítottak meg beruházásokat Nyárádkarácson községben az elmúlt két és fél évtized alatt utak, közintézmények, sáncok, hidak, járdák kialakítására és felújítására, közvilágításra stb. Ferenczi György polgármesterrel, az 1992 óta hivatalban lévő elöljáróval az elmúlt 28 év megvalósításairól és kudarcairól, a közösségépítésben elért sikerekről, illetve a bürokrácia útvesztőiről beszélgettünk.

A nyárádmenti közigazgatási egység Hagymásbodont, Folyfalvát, Nyárádkarácsont, Csibát, Káposztásszentmiklóst, Fintaházát, Kisteremit és Somosdot foglalja magában, lélekszáma meghaladja a 4.300-at.

A községvezető kifejtette, mennyire bántja, hogy az egyik legnagyobb projektet, a község szennyvízcsatorna-hálózatának a kiépítését rajtuk kívülálló okok miatt nem fejezték be, amit a kormány helyi fejlesztési programja (PNDL1) révén elnyert hétmillió eurós kormánytámogatásból a közeljövőben remélhetőleg sikerül megvalósítani. Jelenleg Hagymásbodonban dolgozik a közbeszerzésen nyertes szatmári cég alvállalkozója, ha minden a tervek szerint halad, áprilisig a városhatárig érnek, és a marosvásárhelyi szennyvízhálózatra csatlakoztatják a bodoni hálózatot, a vízhálózat kiépítésére azonban még várni kell.

Eredményes évekre tekint vissza

Arra a kérdésre, hogy vállal-e újabb községvezetői megbízatást, a polgármester azt válaszolta, hogy szeretné átadni a stafétát a fiatalabb korosztálynak, hogy egy újabb generáció is teret kapjon a munkára és a bizonyításra, léphessenek az érvényesülés útjára, ezért sem száll versenybe újabb polgármesteri mandátumért. „Szép és eredményes évekre tekinthetek vissza, és úgy gondolom, nem akkor kell visszalépni, amikor már fizikailag tehetetlenek vagyunk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel a község sorsa. A kezdeti nehézségekre, hiányosságokra, a járhatatlan, kivilágítatlan földutakra nem emlékezhetnek azok a fiatalok, akik 28 éve születtek, vagy azok a negyvenévesek, akik akkor tizenévesek voltak. Rájuk most újabb kihívások várnak, de megvan az alap, ahonnan folytathatják a megkezdett munkát. Hat PNDL-s projekt van letéve, amelyeket csak napirenden kell tartani, a kiírásokhoz igazítani. Ezek közül a legfontosabb a község 28 kilométernyi mellékutcáinak az aszfaltozása. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy politikai támogatás nélkül nem lehet haladni. Hasznos az ellenzék, de nem a másfél milliós kisebbség esetében, mert ha önmagával meghasonlik egy kisebbség, az nem visz előre. Le kell tudni ülni, tárgyalni, azáltal még nem mondunk le önmagunkról” – hangsúlyozta Ferenczi György polgármester.

Aszfaltutak, járdák, új tanintézmények, közvilágítás…

Amint elöljáróban a községvezető hangsúlyozta, a polgármesterré választását követő első években a legsürgetőbb feladatok között szerepelt a polgármesteri hivatal új székházának építése és berendezése, a falvak utcáinak és a településeket összekötő járhatatlan földutaknak a rendbetétele, járdák építése, a leromlott állapotú, ajtó, ablak nélküli, beomló tetőzetű középületek felújítása. Nem elhanyagolandó ugyanakkor a földosztás felelősségteljes kivitelezése, amelynek során a földtulajdonosok örökségét igyekeztek becsülettel visszaszolgáltatni. A birtokleveleket sikerült 90%-ban kiadni, a fennmaradó tíz százalék esetében az örökösök közti vita hátráltatta a birtoklevelek kibocsátását. 

Az elmúlt években felújították a kultúrotthonokat Fintaházán, Folyfalván, Karácsonfalván és Somosdon, több mint hatszáz széket vásároltak, ezenkívül a szükséges berendezéseket és felszereléseket. Fintaházán életveszélyessé vált a Nyárádon átvezető híd, így ’96-ban megépítették az új hidat. Az évek során több mint 28 kilométernyi járdát is építettek, ezek fele térkővel van kirakva. Korszerűsítették a közvilágítást, a villanyoszlopokra gazdaságos lámpatesteket szereltek, buldoexkavátort, multifunkcionális munkagépet vásároltak, amellyel télen az utak karbantartásáról, nyáron a sáncok takarításáról gondoskodnak.

Vállalkozót keresnek a tornaterem építésére

Csibán tíz éve működik a korszerűen felszerelt, 1000 négyzetméteres alapterületű emeletes iskola, mellette műfüves pálya, ugyanakkor közbeszerzési versenytárgyalást hirdettek egy tornaterem megépítésére, amelyre jelenleg várják a kivitelezők jelentkezését, február 20-áig lehet megvásárolni a feladatfüzetet azoknak, akik a pályázaton részt szeretnének venni.

Az évek során minden lehetőséget igyekeztek megragadni, saját költségvetésből vagy közmunkával, illetve uniós és kormánypályázatokból új tanintézményeket építettek, a régieket felújították, kivételt képez Hagymásbodon, ahol még egyházi épületben működik az iskola, két összevont csoportban, mivel nem találtak megfelelő területet új iskola építésére. A község tanintézményei rendelkeznek működési engedéllyel. Elsőként Fintaházán újították fel az iskola és óvoda épületét, Somosdon pedig 500 négyzetméteres alapterületű emeletes iskolát építettek – sorolta az elöljáró a megvalósításokat.

Szélesítenék az utat Folyfalvától Hagymásbodonig

A polgármester egyik legfontosabb terve a Folyfalva–Marosvásárhely közötti 4,8 kilométeres községi út szélesítése és újraaszfaltozása. 2007-ben kezdték el az út leaszfaltozását kormánytámogatásból, ezért is volt nehézkes a kivitelezés, mivel a kormánypénzek több hónapos késéssel, sokszor év végére érkeztek, míg az uniós pályázatok gördülékenyebben zajlottak. Az akkori előírások szerint a domboldalon áthaladó községi út szélessége nem haladhatta meg a négy métert, ez azonban mára balesetveszélyessé vált a növekvő járműforgalom miatt. Ötven centivel szélesítették az útpadkát, de az utólagos toldás nem bizonyult tartósnak, ezért mindenképp szeretnék az új igényekhez igazítani az utat. Amennyiben a szándékot sikerül gyakorlatba ültetni, újabb hetven centiméterrel szélesítenék meg az utat, és mivel meghaladná az ötméteres szélességet, záróvonalat is lehetne felfesteni, azt megelőzően azonban négy-öt centiméter vastagságú aszfaltburkolattal vonnák be a megszélesített szakaszt. A beruházást saját költségvetésből valósítanák meg, az ehhez szükséges pénzösszeg rendelkezésükre áll, a tanács elvileg beleegyezett, készül a tanulmány annak érdekében, hogy a munkálat közbeszerzési kiírásra kerüljön.

Épül a szennyvízhálózat Bodonban – vezetékes víz még nincs

Annak ellenére, hogy több mint tizenöt éve pályáznak a szennyvízhálózat kiépítésére, a községi tanulmányt az újabbnál újabb kiírásokhoz igazították, a bürokrácia útvesztőiben sok tényező hátráltatta a terv megvalósítását – hangsúlyozta a községvezető. A polgármester szerint az összes pályázatuk közül a szennyvízcsatorna bizonyult a legkörülményesebbnek, annak ellenére, hogy több projekttel is pályáztak, a tanulmány ugyanis Borbély László volt környezetvédelmi miniszter idején már megvolt. Akkor a fejlesztési minisztérium egyik kiírásán feltételezhetőleg azért nem nyertek, mert Nyárádkarácson nagyközségnek számított, Dózsa György és Csíkfalva kisebb lélekszámú községekként pedig elnyerték a finanszírozást. Kétmillió eurós uniós pályázatra is lehetett volna integrált projekteket benyújtani. Mint kifejtette, ez az összeg nem lett volna elég a teljes tervre, de számítások szerint 500 ezer euróból Marosvásárhelyről megoldhatták volna Hagymásbodon ivóvízellátását, a fennmaradó összegből pedig el lehetett volna kezdeni a község szennyvízhálózatának a kiépítését. 

Ebben a pályázatban azonban nem vehettek részt, mert víz- és csatornahálózat kiépítésére egyszerre nem lehetett pályázni, ugyanis az Aquaserv vállalatnak a megyei vízellátásról készült mesterterve szerint csak a vízszolgáltató foglalkozhat a megye településeinek vízellátásával. Egy másik pályázati lehetőség révén egymillió eurót lehetett lehívni, a község szennyvízhálózati terve azonban hétmillió euróba kerül, így a tervet újra át kellett dolgozni, és két szakaszban megvalósítani a szennyvízhálózat kiépítési tervét. Az egymillió eurós támogatást elnyerték ugyan, de a közbeszerzési folyamat nagyon lassan haladt, mivel sokszor féléveket kellett várni a kivitelezési tervek engedélyeztetésére. 

Két évvel ezelőtt a marosvásárhelyi Energoplus nyert a közbeszerzési pályázaton, azt követően azonban csődeljárást indítottak ellene. Ez az első szakasz 4 km hálózat lefektetését, és Szentmiklós és Fintaháza között egy szennyvíztisztító megépítését célozta, ami nem készült el. Két kilométeres hálózatot megépítettek Csibán és Káposztásszentmiklóson, elvégezték a Nyárád partvédelmi munkálatait a leendő szennyvíztisztító mellett, megöntötték az aljzatát, azt követően pedig az építőcég megszüntette a munkálatot, aminek az lett a következménye, hogy az önkormányzat felbontotta a szerződést a kivitelezővel. Jelenleg Hagymásbodonban dolgozik a közbeszerzésen nyertes szatmári cég alvállalkozója, ha minden a tervek szerint halad, áprilisig a városhatárig érnek, és a városi szennyvízhálózatra csatlakoztatják a bodoni hálózatot, a vízhálózat kiépítésére azonban még várni kell. A községvezetés abban reménykedik, hogy ezúttal megvalósul a teljes községi csatornahálózat kiépítése. 

 Fotó: Nagy Tibor

Versenyképes a csibai iskola 

A tíz éve átadott Nyárádkarácsoni I-es Számú Általános Iskola talán a Nyárádmente egyik legfelszereltebb iskolája, de a megyeszékhely tanintézményei között is megállná a helyét. 

Csibán, az országút mellett felépített központi iskola udvarán műfüves pálya van, a tornaterem építésére elnyert pályázat közbeszerzési versenytárgyalására pedig várják a jelentkezőket. 

A tanintézményt saját költségvetésből építtette az önkormányzat, a bútorzat, az állítható táblák holland segélyből származnak. A kilenc osztályterem mellett könyvtár, díszterem, jól felszerelt kémiai és informatikai laboratórium van, amelynek felszereltségéhez a Şurtec Barkácsáruház is hozzájárult, az osztálytermekben okostévék és internetcsatlakozás, ezáltal a városi iskolákkal egyenrangú körülményeket teremtettek a diákok számára, az iskolabusz révén pedig a szállításuk is biztosított.

Amint Mátyus Andrea aligazgatóval és Erős-Karácsony Irén igazgatóval beszélgetve megtudtuk, a gyereklétszám kielégítő, a községközpont tanintézményeiben összesen 619 óvodás és iskolás tanul. A csibai korszerű iskolában 169 gyerek tanul előkészítő osztálytól nyolcadik osztályig magyar tagozaton, a somosdi 0–VIII. osztályos iskolát 143 magyar anyanyelvű diák látogatja. Karácsonyfalván a 2-es számú elemi iskolában van román tagozat, oda többnyire a községben élő roma gyerekeket íratták. Egyetlen hiányosság a csibai iskolaközpontban a tornaterem hiánya volt, de rövidesen az is megoldódik. 

A nyárádmenti tanintézményekben oktató pedagógusok szakmai hozzáállásáról tanúskodnak az osztálytermek falára és a folyosókra kifüggesztett diákmunkák, a földrajztanár egyedi projektje, amely révén a tanulók követhetik a saját településükhöz viszonyított időzóna-eltéréseket New York, London vagy akár Moszkva esetében. Az iskolai könyvtáruk magánadományokból és vásárlásból gyarapodik, az önkéntesen könyvtárosi feladatokat is vállaló tanítónő szerint nagy a forgalom, ami örvendetes, mivel a diákok olvasókedvét jelzi.