Hozzáfogtak a nagytakarításhoz

Hétfő délelőtt elkezdődött Marosvásárhelyen a tavaszi nagytakarítás. A szemetet elszállító csoportok két irányból, a November 7. negyed marosszentgyörgyi kijáratától és a Segesvári úton a körforgalomtól indulva a város felé, valamint a Somostetőn fogtak hozzá a szemétgyűjtéshez.

Fotó: Vajda György

Hétfő délelőtt elkezdődött Marosvásárhelyen a tavaszi nagytakarítás. A szemetet elszállító csoportok két irányból, a November 7. negyed marosszentgyörgyi kijáratától és a Segesvári úton a körforgalomtól indulva a város felé, valamint a Somostetőn fogtak hozzá a szemétgyűjtéshez. A hatóságok szociális támogatásban részesülőket és elítélteket is bevontak. Hogy meddig van látszata munkájuknak, nem lehet tudni. Egyesek szerint alig két hétig. Utána kezdődhet minden elölről. A fejekben kellene rendet teremteni.

A Segesvári úton jelen volt Claudiu Maior alpolgármester, Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője, Major Márta, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője és Koszta Tibor, a hivatal romareferense, ugyanis ezúttal a Hidegvölgyben lakó szociális segélyben részesülőket is kirendelték takarítani. Mellettük egy csoport elítélt is dolgozott. Először az erdő alatti mezőt fésülték át a Belvedere negyedig. A kijelölt piknikezőhelyek környékén, az erdőszélen temérdek papír, nejlon és egyéb hulladék hevert. A napokban eljutnak a Hidegvölgy feletti területre is, arra a helyre, amiről korábban fényképes tudósításban jeleztük, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak. Tegnap ottjártunkkor is az üres konténer mellé hordták talicskával, szekérrel a szemetet a Hidegvölgyben lakók. Ezzel kapcsolatosan Claudiu Maior polgármester lapunknak elmondta, nincs mit tenni. A hivatal mindennel próbálkozott, volt már bekerített tárloló, ott áll a konténer is, mégis köréje, melléje rakják a hulladékot. Ha naponta járna arra gépkocsi, az sem volna elegendő – mondta az alpolgármester.

A tegnapi akcióra is kevés – szociális juttatásban részesített – roma jelent meg. Ennek okát Major Márta egyszerűen magyarázta: már megkapták az uniós élelmiszer-támogatást, és úgy gondolják, nincs amiért jöjjenek. Lehet, hogy többen lettek volna, ha a segélycsomag-juttatást a szemétszedő akció jelenlétéhez kötik.

A hatóságok példaértékűnek mondták azt, hogy „azok vesznek részt a takarításban”, akik szemetelnek. Bár ez így nem igaz, hiszen a piknikezőhelyet nagyrészt a környékbeli tömbházlakók használják. S az is igaz, hogy nem elég a kijelölt helyeken levő szemétkosár, jó lenne két-három nagyobb kapacitású konténer. Az egyik helyi rendőr elmondta, amikor itt ellenőriznek, büntetni sem tudnak, mert mindenki azzal takarózik, hogy megtelnek a kosarak, és kénytelenek melléjük helyezni a szemetet. Az pedig meg sem fordul a fejekben, hogy a szemetet nejlonzsákban is haza lehet hozni, hogy a tömbháznegyedek kukájába kerüljön. A felelősségteljes polgári neveléshez nem elég a rendszerváltást követő 25 esztendő. És ez az attitűd nem etnikum-, bőrszín- és egyéb hovatartozás-függő. A tapasztalat azt igazolja, hogy a tavaszi és az őszi városi nagytakarítás után a rend mindössze két-három hétig tart. Aztán újra megjelennek a szemétkupacok a „szokott” helyeken: fák, bokrok tövében, a Maros- és Poklos-patak partján, a Hétfáknál, az erdő alatt, a mezőn, a piknikezők közelében a „minek hazavinni, kukába dobni, úgyis valaki összeszedi” alapon. És ez átír mindenféle környezetvédelmi és ökonevelést és az e célból szervezett iskolai, intéz-ményi szemétgyűjtési akciót. Az urbánus környezet körforgásához az is hozzátartozik, hogy évente ellep bennünk a hulladék, aztán „valakik” összegyűjtik, és szemetelhetünk tovább. Szélmalomharc. A megoldást a fejekben kell keresni.