Kiábrándítóan felkészületlen emberek kezében volt a romániai egészségügyi kassza kezelése a megyék szintjén? Olyan igazgatók vezették, akiknek fogalmuk sincs az érvényben levő törvényekről?
Kiábrándítóan felkészületlen emberek kezében volt a romániai egészségügyi kassza kezelése a megyék szintjén? Olyan igazgatók vezették, akiknek fogalmuk sincs az érvényben levő törvényekről? Országos méretű lejáratási kampánnyal akarnak megszabadulni a megyei egészségbiztosítási pénztárak politikai alapon kinevezett vezetőitől? A vizsgáztató bizottság tagjai elvetették a sulykot a tételek összeállításakor, miközben nem volt elég idő felkészülni a vizsgára? Egy országos méretű megszégyenítési akcióval akarják bizonyos érdekeket szolgáló intézkedések meghozatalára bírni a megyei vezetőket? Sokáig találgathatjuk, hogy mi húzódik a legutóbbi országos botrány mögött, amely a páciensek milliói előtt és ugyanakkor nemzetközi vonatkozásban is lejáratta a romániai egészségbiztosítás egész rendszerét.
A megyei egészségbiztosítási pénztárak vezetőinek a teljesítménymutatók 50 százalékos emelését követően tavaly év végén lejárt a szerződésük, és egyesek ideiglenes kinevezéssel maradtak az állásukban, másokat szintén ideiglenesen kinevezett személyekre cseréltek.
Az idén versenyvizsgát hirdettek a vezérigazgatói állások meghatározott időre szóló betöltésére. A jelöltek által kidolgozott menedzseri tervet is tartalmazó iratcsomó alapján a 42 helyre 47 jelentkezőnek hagyták jóvá a versenyvizsgán való részvételt. Közülük 27-en tisztségben levő igazgatók, akik közül nyolcan nem mentek el az írásbeli megmérettetésre. Akik jelen voltak, azok közül egy sem tudta teljesíteni a 100 pontból kötelező 70-et, tehát valamennyien megbuktak a vizsgán. Voltak jelentkezők, Vâlcea, Mehedinţi megyéből vagy Bukarestből például, akik 0-3 pontot értek el, az egyik Temes megyei jelöltet pedig kizárták, mert a tiltás ellenére bevitte a mobiltelefonját, és használni akarta. A Máramaros megyei jelölt teljesített a legjobban, 49 pontot ért el, őt a tulceai követte 43-mal, a Bihar megyei volt a harmadik 31 ponttal. A Maros megyei pénztár vezetője az írásbeliről távol maradó nyolc jelölt között volt.
Az eredményeket azért tartják sokan meglepőnek, mivel 27-en a megyei egészségbiztosítási pénztárak élén álltak. Közülük néhányan a korábbi versenyvizsgán maximális pontszámot értek el, s többéves tapasztalattal rendelkeznek. A könyvészetet az egészségbiztosításban használatos 21 törvény, kormány- és miniszteri rendelet alkotta, amelyek alapján a pénztárak működnek. Bár az országos pénztár vezetője elismerte, hogy nem voltak könnyűek a tételek, azért teljes tudatlanságról tanúbizonyságot tenni mégiscsak szégyen az adott megyére, a fővárosra és az országra nézve is, hisz olyan személyekről van szó, akik 2016-ban 26,4 milliárd lej, azaz közel hatmilliárd euró felhasználásáról kell döntsenek.
Bár fejek hullását kérte a közvélemény, Vasile Ciurchea, az országos pénztár vezetője szerint a vizsgán nulla pontot teljesítőket le lehet váltani, ami esetenként meg is történt, de kitenni az állásukból nem lehet, ugyanis köztisztviselőkről van szó.
Ígérete szerint a versenyvizsgát hamarosan újra megtartják. Elképzelhető, hogy a kérdéseket ezúttal a jelöltek felkészültségéhez igazítják, de a korábbi tekintélyt visszaszerezni nehezen vagy már nem is lehet. Ahogy a megyei pénztárak folyosóin támogatásért könyörgő hozzátartozók, páciensek is aligha remélhetik, hogy kérésüket hozzáértő, a vonatkozó törvényeket jól ismerő vezetők fogják elbírálni.
