Ha tisztázni szeretné az átlagember, hamar belegabalyodik az idei érettségi vizsga országos eredményeinek a tisztázásába. Az évek során megszokhattuk, hogy a sikerességi arány számítását addig csűrik-csavarják, hogy aki nem járatos a számok világában, nehezen jut el a valós végeredményhez. Szokás szerint az értékelésből az is kimarad, hogy a két szesszióban lebonyolított vizsgára sokan feliratkoztak, de meg sem kezdték, vagy közben feladták a részvételt, mert belátták, hogy nem érnek el sikeresen a végére. Az egyéb okokból kimaradtak nagy száma mellett a csalás miatt kizártaké kicsi volt, hiszen évek óta ennek megszüntetése tűnik a legfontosabb célnak. A számításokat pedig addig bonyolították, amíg a végeredmény egészen jóra sikerült. Ehhez több ezer diák nem járult hozzá, aki fel sem iratkozott az érettségire, mert pótvizsgára bukott, vagy belátta, hogy nem tud eleget tenni a követelményeknek. Azokról nem is beszélve, akik az idei érettségizőkkel kezdték az első osztályt, de az évek során kimaradtak az iskolából.
Hogy miért nehéz az érettségi vizsga, és miért képtelen a szakközépiskolák végzőseinek egy jelentős része letenni, erről már sok szó esett. Az új tanügyi törvény lehetőséget kínál ezeknek a tanulóknak, hogy 11. osztály után a szakképzést igazoló diplomával mégiscsak lezárják tanulmányaikat.
Ami az idei, hosszan elnyúló vizsgaszesszió újdonsága volt, hogy a dolgozatokat digitálisan javították az ország azon két megyéjében – Dâmboviţa és Călăraşi –, ahova a digitális módszer használatát bevezették. A „gép” szigorú volt, hiszen a pótérettségin tíz diákból kevesebb mint három ment át. A tanároknak, akiknek egy részét a vizsga reggelén készítették fel a dolgozatok szövegének a beolvasására, amely során angol nyelvű utasítások szerint kellett dolgozzanak, nagy nehézséget jelentett ez a művelet, valamint a többi is, amíg a dolgozat eljutott a javító tanárokig, és onnan vissza a központi szerverre. De végül is a pedagógusoknak megérte a kínlódás, hiszen a beszámolók szerint szép összeget kaptak egy napra. A szigorúsággal pedig nem volt baj, hiszen tízből kevesebb mint három diák érte el a hatos általánoson felüli végeredményt az augusztusi pótérettségin.
A számítógépes javításhoz szükséges eszközöket, ami több mint 2,5 millió euróba került, ugyanaz a cég szállította, amelyiktől a világjárvány idején a laptopokat vásárolta a tanügyi tárca. A pénz pedig a líceumi iskolaelhagyás megszüntetése érdekében kapott uniós projektből származik. Ha ennek a töredékét a diákok alaposabb, jobb felkészítésére, megsegítő órák tartására fordították volna olyan iskolákban, ahol például román nyelvből osztálynyi végzős diák bukott meg mindkét szesszióban, hogy csak egy példát említsünk a sok közül, talán az eredmények is jobbak lettek volna.
A drága pénzen beszerzett rendszert állítólag mindenféle vizsga értékelésére fel lehet használni a későbbiekben, és a most kezdődött iskolai év végén a képességvizsga-dolgozatok javításakor is hasonlóan fognak eljárni.
