Hosszabb ideig maradhat a belső égésű motor a Volkswagennél
2025-03-04 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Nem is olyan régen egymásra licitáltak a gyártók, hogy ki fogja a leghamarabb kivezetni a belső égésű motort, és áll át teljesen villanyautók gyártására. Azonban az utóbbi másfél-két évben tapasztalt keresletcsökkenés miatt mind több márka lépett vissza, egyre többen mondták és mondják, hogy nem vezetik ki az eredeti céldátumon a belső égésű motort. Erre irányuló szándékát már jelezte a Volvo is, amely a kínai Geely tulajdonában van. Most pedig a Volkswagen és a cégcsoporthoz tartozó Audi is visszatáncolt eredeti ígéretétől.
Pár évvel ezelőtt a Volkswagen és az Audi is azt tervezte, hogy 2033-tól csak tisztán elektromos autókat fog gyártani; ezzel megelőzték volna az Európai Unió azon tervét, amely értelmében 2035-től betiltja a belső égésű motorral szerelt új autók forgalmazását. A német vállalathoz tartozó márkák célkitűzése hosszú ideig tarthatónak is tűnt, hiszen a piacon egyre nagyobb volt az érdeklődés a tisztán elektromos autók iránt. Ez nem is változott, csupán a növekedés üteme csökkent; ezzel együtt évről évre több villanyautót vásárolnak az emberek, viszont a növekedés nem olyan nagy, mint amilyen például a koronavírus-járványt követő években volt, továbbá nagy problémát jelentenek az európai márkák eladásai szempontjából a kínai villanyautók. Éppen a növekedés csökkenése eredményezte azt, hogy a Volkswagen és az Audi is kénytelen újratervezni az átállási céldátumot, legalábbis a német Handelsblatt lap értesülései szerint, amely arra is kitér, hogy márciusban dönthetnek arról, hogy mikor fog bekövetkezni a teljes átállás. Azonban minden jel arra mutat, hogy eltolják a belső égésű motor kivezetését. Ennek már korábban is voltak jelei, például az, hogy Kai Grünitz, a Volkswagen műszaki fejlesztésekért felelős vezetője egy, a Motor1-nak adott interjújában elmondta, elképzelhető, hogy párhuzamosan gyártják a nyolcadik Golf elektromos változatát a belső égésű motorral szerelt kivitellel, amely már több éve a piacon van, továbbá annak a lehetőségét sem vetette el, hogy ugyanez lesz a menetrend a kilencedik generációs Golf esetében is. Emellett Gernot Döllner, az Audi vezérigazgatója egy korábbi interjújában szintén úgy fogalmazott, hogy már nem kezelik olyan mereven az elektromos átállás kérdéskörét. Ezzel a mondatával minden bizonnyal arra utalt az igazgató, hogy nem ragaszkodnak a 2033-as teljes átálláshoz.
Közben az a kérdés is felmerül, hogy mi lesz a többi márkával? Hiszen, ha a Volkswagen és az Audi eltolja az átállás dátumát, akkor az magával ránthatja a konszernhez tartozó többi márkát is. Sőt, olyan márka is van, amely magától döntött úgy, hogy módosít a startégiáján, ilyen például a Porsche, amely a közelmúltban adta hírül, hogy leépítéseket tervez, mivel az elektromos modelljei nem örvendenek akkora népszerűségnek, mint ahogyan azt előzetesen elképzelte. De lehet említeni a Bentley-t is, amely idén kellett volna bemutassa az első villanyautóját, de jövőre halasztotta a premiert, míg a teljes elektromos átállást 2030-ról 2035-re tolta. A sort a Lamborghinivel lehet folytatni, hiszen ott is halasztást terveznek. A márka első elektromos modelljét, a Lanzadort 2028-ra ígérte, viszont most már 2029-cel számol, valamint csúszik az Urus második generációjának a bemutatója is, utóbbi szintén tisztán villanymeghajtású lesz. A Lamborghini bejelentette, hogy a V12-es Revuelto és a V8-as Temerario 2030 után is a kínálat része marad.
Az átállás időpontjának elnapolása talán a legkülönlegesebb helyzetben a Bugattit érte, ugyanis a Chiron kifuttatása után elektromos hipersportautót tervezett a piacra dobni, kimondottan az anyacég,
vagyis a Volkswagen utasítására. A helyzeten azonban változtatott az, hogy a vállalatba bevásárolta magát a Porsche és a Rimac, amelyek átszabták a Volkswagen eredeti terveit, és tisztán elektromos autó helyett egy hibrid hipersportautó fejlesztését helyezték előtérbe. Ez lett a Tourbillon, amelyben egy V16-os turbómotor és három villanymotor dolgozik egyszerre, vagyis egy plug-in, konnektoros hibridről van szó.
A fenti példák nagyon jól mutatják, hogy az autógyártók alkalmazkodnának a kereslethez, sokkal szívesebben gyártanának a továbbiakban is belső égésű motorral szerelt autókat. Természetesen az is kérdés, hogy erre lesz-e lehetőségük, hiszen az Európai Unió szigorúan ragaszkodik a 2035-ös átállási céldátumhoz, amiből az egyetlen kiutat a szintetikus üzemanyagok jelenthetik, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek esetében a következő tíz évben valóban bekövetkezik valamilyen forradalmi áttörés.
