Holland málna Gegesben

Sötétebb, húsosabb, termékenyebb

Festői szépségű vidék, kiöregedő falvakkal – így él a köztudatban Havad község, és ötből négy településén mintha valóban kiapadtak volna a fiatalság forrásai. Gegesben viszont más a helyzet. A helyi református lelkipásztor, Tőkés Attila kezdeményezésére, holland támogatással létrejött Hope & Vision Egyesület mikrokölcsönökkel segíti vállalkozásuk beindításában a falubelieket, ez pedig fontos motiváció a munkaképes lakosság itthon maradásához. László József és felesége, Emese a málnatermesztésben találta meg a nyugodt jelen és jövő biztosítékát.

– Öt évvel ezelőtt hozták a hollandok Gegesre a málnapalántákat – fogott a történetbe a piros bogyós gyümölcsből ízletes szörpöt, lekvárt is készítő, kétgyermekes édesanya. – A tiszteletes úrnál voltak a palánták, bárki jelentkezhetett az átvételükre. A férjem jött az ötlettel, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk. Volt egy telkünk, ahol korábban kukoricát ültettünk, oda terveztük a málnást. Nem tudtuk, szereti-e a hűvösebb holland időjáráshoz szokott hibrid növény az itteni meleget, de úgy gondoltuk, ha nem járunk sikerrel, majd kiszántjuk a töveket. Erre viszont szerencsére nem volt szükség. Az 1300 tőből először öt és fél sort ültettünk be, és júniusban már gazdag termésünk volt. Akkor újabb töveket kértünk. Az első évben majdnem 30 kiló málnánk lett.

– Általában meddig van termés?

– Június elejétől az első hóharmatig. A második évben november 2-án még hét kilót szedtünk le. A holland málna termése zamatos, de nem olyan édes, mint a hazai. A szemek nagyobbak, sötétebbek, húsosabbak, és vederbe töltve sem engednek levet, így szállításra, fagyasztásra is alkalmasak.

A málnatövek árát a László családnak két év alatt kellett kifizetni, amikor már jövedelmező lett a vállalkozás. Jelenleg 5–6 ár van beültetve málnával –  a meglévő terület mellett egy kerthelyiséggel is próbálkoztak, de a talajvíz és a nagy hidegek miatt ott nem lett termés –, és évente 500–550 kiló gyümölcsöt szüretelnek. 

– Hogy zajlik az értékesítés? – kérdeztük.

– Nem kell piacra járnunk vagy útszélen árusítanunk a termést, a vevők ugyanis házhoz jönnek. Most is már le van foglalva 200 kiló. A szomszéd településekről és Marosvásárhelyről is érkeznek vásárlók,  rendszerint egy személy 10–15–20 kiló málnát visz el. Amikor telefonálok, jönnek is a gyümölcsért, így nem kell elraktározni. 

– Beszéljünk kicsit az árról.

– Egy kiló málnát 15 lejért adunk. Az első évben 10 lejt kértünk kilójáért, a másodikban 12 lejt. Többen megjegyezték, hogy ez így nagyon olcsó, szinte pazarlás, ezért emeltük tavaly 3 lejjel az árat. Idén viszont nem drágítottunk.

– Tervezik-e szaporítani a termést?

– Szeretnénk, de nincs alkalmas területünk hozzá. A mezőn ellophatják és a medve is kárt tehet benne.

Beszélgetésünk végén a családfő tevékenységeiről is szó esett. József gondozza a Hope & Vision Egyesület tulajdonát képező, szintén Hollandiából hozott skót teheneket, amelyekről 2018. január 17-i lapszámunkban Sikertörténet lehet a gegesi címmel Gligor Róbert László számolt be olvasóinknak. A 27-ről 32 egyedre nőtt állomány egy tízhektáros, bérelt területen tanyázik. A félvad állatok nagyon védelmezik utódaikat – idén kilenc borjú született –, ezért nem tanácsos közel merészkedni hozzájuk. Az egyedi látványt nyújtó skót tehenek sokszor fák, bokrok takarásában legelnek, így nem biztos, hogy az arra járó találkozik velük. Vizet, szénát hozó gondozójuk füttyjelére viszont mindig feltűnnek a domboldalon.