2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hogyan szabaduljunk meg tőlük?

A koronavírus-járvány kezdetétől bőségesen vásároltunk vitaminokat, lázcsillapítókat, és nagyobb tételben a krónikus betegségeinkre használt gyógyszerekből is, egyrészt, mert szinte mindenki számára fontossá vált az egészség megőrzése, másrészt sokakban feltámadt a félelem, hogy a patikákból kifogyhatnak a rendszeresen szedett orvosságai. Ezért olyan mennyiséget halmoztak fel, amit nem tudnak elhasználni, és lejárt vagy hamarosan lejár a szavatossági idejük. Hasonló a helyzet az alkalmilag szedett gyógyszerekkel, a fejfájás- és lázcsillapítókkal, a gyomorfertőtlenítőkkel stb. Vagy abban az esetben is, ha egy új gyógyszert ír fel az orvos, a régi orvosságból pedig egy-két dobozzal megmarad. Ilyenkor törhetjük a fejünket, hogy mi legyen ezekkel a számunkra fölösleges gyógyszerekkel.


Fotó: Nagy Tibor



Vannak, akik nyugodt lélekkel bedobják a háztartási hulladék közé, a folyékony orvosságokat pedig a vécékagylóba öntik, és nem törődnek azzal, hogy mennyire káros hatással lehetnek a környezetre, földre, vízre, levegőre, az állat- és növényvilágra. Külföldi kutatások igazolják, hogy a felszíni vizekben egyre több az antibiotikumok, hasonlóképpen a lelki működést befolyásoló úgynevezett pszichotróp szerek maradványa, továbbá, hogy ilyen szempontból 

Európában a Duna az egyik legszennyezettebb folyó. A szennyvíztisztító állomásokon pedig nem tudják ezeket a gyógyszerszennyeződéseket kiszűrni. 

A patikatörvényben nem szerepel 

– Mi a megoldás, hogy úgy szabaduljunk meg a fölösleges gyógyszerektől, hogy ne tegyünk kárt a természetben? – teszik fel környezettudatosan gondolkodó honfitársaink a kérdést. Bár a civilizált országokban megoldották, Romániában évek óta folyik ez a típusú környezetszennyezés, holott, ha nem akarunk távolabbra tekinteni, példát lehetett volna venni akár a szomszédos Magyarországtól is. Ott a gyógyszertárakban és más gyógyszerforgalmazó egységekben elhelyezett zárt gyógyszerhulladék-

gyűjtő dobozokba lehet bedobni a gyógyszert, amire a kliensnek már nincs szüksége, és ahonnan rendszeresen elszállítják és megsemmisítik. Kivételt képeznek a kábító-

szernek minősülő orvosságok, amelyeket a gyógyszerésznek kell átadni, mert megsemmisítésük külön történik. A tűz- és robbanásveszélyes spray-ket, akárcsak az injekcióstűket, az egészségügyi egységekben levő veszélyesanyag-gyűjtőkben lehet elhelyezni. 

– Feltehetően a gyógyszertárakban is maradnak meg lejárt szavatosságú orvosságok, mi történik ezekkel? Marosvásárhelyen például van-e olyan patika, amelyik beveszi a lakosságtól a lejárt gyógyszereket? – a kérdésre Logigan Nicoletától, a Gyógyszerészek Maros Megyei Kollégiumának elnökétől kértünk választ. 

Mint elmondta, a gyógyszertárak komoly pénzt fizetnek azért, hogy a gyógyszereket, amelyeknek lejár a szavatossági ideje, a megsemmisítésükkel foglalkozó vagy a megsemmisítő helyekre továbbító cégek elszállítsák. A kábítószernek minősülő és a pszichotróp orvosságok adminisztrálása és megsemmisítése még bonyolultabb eljárás nyomán lehetséges. A tevékenység hatékonyságának a növekedése nyomán viszont kevesebb a lejárt szavatosságú orvosság – vélekedett. 

A továbbiakban leszögezte, hogy a gyógyszertárak működésére vonatkozó 2008. évi 266-os számú, többször módosított jogszabály nem tartalmazza a patikáknak a lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtésére vonatkozó kötelezettségét, mivel ezekben nincsen megfelelő helyiség és gyűjtődoboz erre a célra. Nem lehet átvenni a feliratuk szerint érvényes gyógyszereket sem, mert a működésükre vonatkozó előírásokban erre sincs törvényes felhatalmazásuk a gyógyszerészeknek. 

Véleménye szerint erről a tevékenységről a környezetvédelmi törvény rendelkezik. 


Fotó: Nagy Tibor



Az Egészségügyi Minisztérium feladata 

A továbbiakban Székely Annamáriától, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség vezetőjétől érdeklődtünk, aki tájékoztatott, hogy az egészségügyi tevékenységből származó anyagok és a gyógyszerhulladék kezeléséről is a hulladékgazdálkodásról szóló 2021. évi 92-es sürgősségi kormányhatározat rendelkezik. Az Európai Parlament és Tanács 2018. évi 851-es direktívája fogalmazza meg a tagországok kötelezettségét az EU által megszabott törvényes keretek megalkotására az egységes európai hulladékgazdálkodás érdekében. 

Az 51-es cikkely rendelkezik az Egészségügyi Minisztérium kötelezettségeiről ezen a téren, amelyek a következők: felmérés készítése az egészségügyi tevékenységből származó hulladék környezetre gyakorolt negatív hatásáról, stratégia kidolgozása a hulladék kezelésére és mennyiségének csökkentésére, a sajátos szabályok megfogalmazása, tájékoztató anyag, utasítások, normák kidolgozása a lakosságtól származó gyógyszerhulladék kezelésére.

A helyhatóságok sem maradnak ki ebből a tevékenységből. A 60. cikkely szerint kötelesek követni az egészségügyi tevékenységből származó hulladék kezelését és a megfelelő gyűjtőhelyek kialakítását, különösen a veszélyes hulladékokat illetően, és tájékoztatni a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésről.

Törvénytervezet van, megoldás még nincs 

Mivel a szálak az Egészségügyi Minisztériumhoz vezetnek, dr. Vass Leventét, a tárca államtitkárát kértük meg, hogy tisztázza, ki, hol és hogyan fogja begyűjteni a lakosságtól származó lejárt szavatosságú gyógyszereket. 

– Nagyon nehéz és ugyanakkor érdekes szabályozásról van szó. Alapja, hogy európai viszonylatban bizonyítottan magas a folyóvizekben egyes gyógyszerhatóanyagok, így az antibiotikum-maradványok és más, gyakran használt gyógyszerek koncentrációja, ezek fertőzik a természetet. A környezet-

védelmi előírások szerint el kell égetni, meg kell semmisíteni ezeket. Az Egészségügyi Minisztérium szabályozása szerint normális működésük biztosítása érdekében a patikák külön szerződést kell hogy kössenek lejárt szavatosságú gyógyszereik elszállítására és megsemmisítésére. Ez a szerződés csak a saját polcaikról levett gyógyszerekre érvényes, amelyeket a határidejük lejártával félretesznek, majd az erre szakosodott cégek elszállítják és megsemmisítik a megkötött szerződés értelmében. A lakosságtól származó gyógyszerek bevételére külön szabályozás lenne szükséges, amely a tárolási helyet is megszabja. Ezt viszont a patikák kötelezettségeire vonatkozó törvények, rendeletek nem írják elő. Az eljárás jelentős többletköltségeket róhat a gyógyszertárakra, amelyeknek olyan orvosságokat is be kellene venniük, amelyeket nem tőlük vásároltak, továbbá a termelők és a nagybani gyógyszerlerakatok költségeit is terheli.

A megoldásra a Mentsétek Meg Romániát Szövetség nyújtott be két törvénytervezetet a parlamentbe. Ezek kapcsán a szaktárca támogatási nyilatkozatot adott ki, megjelölve azokat az érzékeny pontokat, amelyeket módosítani kellene a két tervezet használhatósága érdekében. A következőkben egy szabályozási mechanizmus véglegesítését és tökéletesítését várnánk el a két törvénykezdeményezéstől, ezért az Egészségügyi Minisztérium nem nyújt be újabb módosításokat, viszont aktívan részt kíván venni abban a folyamatban, amely a szenátusban, majd a képviselőházban egy jó törvény kidolgozásához vezet a visszavételi kötelezettség szabályozását illetően. Fél évvel ezelőtt írtam meg a kormánynak a törvénytervezetekre vonatkozó támogató nyilatkozatot az Egészségügyi Minisztérium részéről, természetesen azzal a néhány pontosítással, amire majd oda kell figyelni a törvény elfogadásakor. 


Fotó: Bodolai Gyöngyi



– A magyarországi példán kívül hogyan oldották meg más országokban?

– Speciális gyűjtőpontok vannak kialakítva, ahova ezeket a gyógyszereket be lehet dobni úgy, hogy a tárolókból nem lehet kivenni, és az önkormányzatok feladata ezeknek a gyógyszereknek az összegyűjtése és semlegesítése. Abból kiindulva, hogy ez a tevékenység külön-külön minden patikára rendkívül nagy raktározási és költségvetési terhet ró, és nem felel meg a gyógyszertárak számára kötelező higiéniai előírásoknak, elképzeléseink szerint a gyógyszergyártó és gyógyszerforgalmazó nagykereskedők támogatásával az önkormányzatok szintjén nyitnánk egészségügyi és környezetvédelmi minisztériumi segítséggel és felügyelettel olyan gyűjtőpontokat, amelyeket aztán rendszeresen kiürítenek. Ehhez olyan tározóedények szükségesek, amelyekből sem szilárd állapotban, sem oldott formában nem kerülhet ki a gyógyszer, és a helyhatóság gondoskodik a hulladék elszállításáról oda, ahol a tartalmukat – a csomagolóanyagot és a hatóanyagokat szétválasztva – külön folyamat során megsemmisítik. Ily módon térfogatilag is csökkenthető ennek a szemétnek a mennyisége, amely speciális égetést igényel. 

Sürgősen megoldandó problémáról van szó, ami magára a begyűjtésre, illetve a lakosság tájékoztatására, dobozok feliratozására vonatkozik, és tartalmazza, hogy mit kell tennie az el nem használt gyógyszerrel a betegnek, a vásárlónak. 

Ide tartozik az is, amit helyenként tapasztalnak a gyógyszerészek, hogy segítő szándékkal a megmaradt gyógyszert is beadnák a patikába azok, akik nem használták el, de ez sem lehetséges, mivel nem lehet tudni, hogy az előírások szerint tárolták-e vagy sem. 

Ha nem gyógyszerész, orvos vagy asszisztens által egészségügyi intézményben megnyitott dobozról van szó, a benne lévő gyógyszer, fiola már elhasznált gyógyszernek minősül, és nem lehet semmilyen formában visszavenni. Természetesen családon belül egy-egy megmaradt gyógyszer a családtagnak átadható, de ilyen esetekben is figyelni kell a szülőnek vagy a szülőről gondoskodó gyermeknek a szavatossági időre, és arra, hogy az orvosságot ne tévessze össze hasonló kiszerelésű gyógyszerrel, aminek be nem látható következményei lehetnek – figyelmeztetett az államtitkár. 

Ennyit sikerült kideríteni a lejárt szavatossági idejű gyógyszerhulladék sorsáról. A probléma pillanatnyilag megoldatlan, és a parlamenten múlik, hogy mikorra hoz törvényt az ügyben. Addig is marad a fogyasztó tanácstalansága, hogy hol landoljon a kidobandó gyógyszer. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató