Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2022-08-25 13:58:38
A BBTE részéről dr. Adina-Eliza Croitoru, a Földrajz Kar professzora, a karon működő Fenntartható Fejlődés Kutatóközpont munkatársa kapcsolódott be abba a mintegy 2200 fős mintán végzett kutatásba, mely azt vizsgálta, hogy Románia lakosai hogyan érzékelték az éghajlatváltozást, miben látták a hatásait, és mekkora jelentőséget tulajdonítottak neki 2020 tavaszán, a kijárási korlátozások idején. A kutatás olyan változókat is figyelembe vett, mint a megkérdezettek neme, életkora, iskolai végzettsége, illetve lakókörnyezete (vidék, város). A tanulmány nemcsak nemzeti léptékben, hanem regionális bontásban (NUTS 2-es fejlesztési régiók szintjén) is vizsgálta a kérdést.
Kutatások bizonyítják (Bacha et al. 2021; Sullivan and White, 2020), hogy azok a közösségek, amelyek közvetlenül támaszkodnak a természeti erőforrásokra (halászok, mezőgazdászok vagy favágók), intenzívebben tapasztalják az éghajlatváltozás hatásait, mint a városokban élő, a természeti erőforrásokat csak közvetetten igénybe vevő csoportok. Az éghajlatváltozással kapcsolatos percepciók vizsgálata azért különösen aktuális Románia vonatkozásában, mert az európai országok közül itt a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (21,2%).
A kutatás eredményei nemzeti léptékben azt mutatják, hogy az éghajlatváltozást tényként fogadják el az ország lakói, még ha úgy is érzik, hogy a média és a különböző érdekcsoportok eltúlozzák a jelentőségét. A megkérdezettek jelentősebb hányada a kiterjedt erdőirtásokat, az urbanizációt, az ipart és általában az antropogén (emberi) tevékenységeket tette felelőssé a klímaváltozásért. A legtöbb válaszadó regionális szinten az éghajlatot melegebbnek és szárazabbnak érzékelte, mint 15-20 évvel korábban, véleményük szerint a hótakaró mélységének és a csapadékmennyiségnek a csökkenése, valamint a hőhullámok gyakoriságának növekedése az elsődleges jelzői a klímaváltozásnak, ami egyébként összhangban áll a tudományos megfigyelésekkel.
Finomabb (nemi, életkori, regionális) bontásban is vannak izgalmas következtetések. A Délkelet-romániai fejlesztési régió válaszadói döntően a Fekete-tenger és Duna-delta biológiai sokféleségének csökkenésében érzékelték az éghajlatváltozás legfőbb hatását. A nők az éghajlatváltozás hatásai közül általában több tényezőt érzékeltek, mint a férfiak, ugyanígy a vidékiek a városi lakossághoz képest. A fiatalabb nemzedék (18 és 29 év közöttiek) inkább az erdőirtásokat nevezte meg az éghajlatváltozás kiváltó okaként, míg a biológiai sokféleség csökkenése és a vízkészletek elapadása jellemzően inkább a 30 és 44 év közötti korosztály (70%), a vidékiek (73%), valamint a magasan képzett személyek (71%) körében váltott ki aggodalmat. A tengerszint csökkenése miatti aggodalom a korosztályi skálán fölfele haladva egyre csökkent, míg a 18–29 évesek 11%-ánál jelent meg, a 65 év felettieknek már csak 1%-át aggasztotta. A folyóvizek és tavak vízszintcsökkenésének az átlagosnál jóval nagyobb a láthatósága az Északnyugat-romániai (65%), a Nyugat-romániai (62%), valamint a Délnyugat-romániai (62%) fejlesztési régiókban. A járványok gyakoribbá válása nagyjából egyforma mértékben foglalkoztatott minden korcsoportot, regionális bontásban azonban az Északnyugat-romániai (53%) és Délnyugat-romániai (49%) fejlesztési régiók lakóit az átlagosnál jobban nyugtalanította.
Ez az első statisztikai módszerekkel végzett elemzés, amely országos és regionális szinten is vizsgálja a problémát, és az egyetlen olyan tanulmány, amely a Covid-19-világjárvány idején vizsgálta az éghajlatváltozással kapcsolatos észlelést Romániában.