Hódolat Arany Jánosnak

Dr. Gyéresi Júlia, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem beszédtechnika-tanára arra vállalkozott, hogy a marosvásárhelyi könyvnapon egy ültében felolvassa Arany János összes versét. Erről a nem mindennapi vállalkozásról beszélgettünk a tanárnővel. 

 

– Miért választottad azt, hogy így tolmácsold Arany János verseit? 

– Ezzel a gesztussal a kétszáz éve – Nagyszalontán 1817. március 2-án – született poétára, Arany Jánosra emlékezem. A költészete és az életműve előtti tisztelgésként teszem meg ezt a gesztust, olvasom fel egy ültömben az összes versét a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, a színház protokolltermében, reggel 10 órától estig, november 18-án. Bárki bejöhet, leülhet, belehallgathat, kimehet. Nyitott rendezvény, engem nem zavar a jövés-menés. Van már gyakorlatom ebben, hiszen megszólaltattam már Pilinszky János, Radnóti Miklós és Berzsenyi Dániel teljes életművét is a nagyközönség előtt.

– Mennyire áll hozzád közel Arany János?

– Több szempontból is közel áll hozzám. Későn érő típus vagyok magam is, melankóliára hajlamos, a csendes elvonulások, a tépelődések jótékonyan hatnak rám, erőt tudok meríteni a magányból. A pedagógusi munka és a magyar nyelv iránti szerelem szintén közös pont. Arany János a polgári foglalkozását tekintve középiskolai tanár volt, és csupán huszonnyolc éves korában jelentkezett az irodalmi életben. A siker és az elismerés pedig a Toldi megírásakor, a harmincadik életévét betöltve érte el. Költészetének változatossága, nyelvezetének gazdagsága annak is tulajdonítható, hogy ő már – akárcsak barátja, Petőfi Sándor – a nyelvújítás után megszilárdult magyar nyelvet veszi birtokába. Például a Toldiban felhasznált szókincs meghaladja a 3000 szót. Ha pedig a teljes életművet vesszük alapul, akkor egyértelművé válik – a számítástechnikai mérések alapján –, hogy Arany János a legnagyobb szókincsű költőnk. Összesen 59 697 egyedi szót használt, őt követi Vörösmarty Mihály 43 938, Petőfi Sándor 32 855, Ady Endre 30 243, Babits Mihály 27 116 és József Attila 19 635 egyedi szóval. Arany a legtöbbször a szép, a király, az ember, a nap és a Toldi szavakat használta. Én az írott szöveg meghangosításával foglalkozom elsősorban, ezért óriási élmény számomra újraolvasni és tolmácsolni a teljes lírai oeuvre-jét. És egyaránt figyelni a versmondatok értelmes, kötéses megszólaltatására, valamint a költői nyelv hangtanában rejlő lehetőségek kiaknázására.

– Hogyan ismerkedtél meg a költészetével?

– Arany János az én életembe – a kötelező iskolai penzumoktól eltekintve – a balladái révén köszöntött be. Emlékszem, hogy azt a kis zöld könyvet mindenhová magammal vittem kamaszként, és akkor is azt olvastam, amikor tornaórán felmentésem volt, és a padon ültem. A kedvencemmé a Híd-avatás lett, azzal is felvételiztem a színművészetire az első élményt követően, hét évre rá. Megragadott a balladák lényegre törő nyelvezete, a szenvedélyességük, a titokzatosságuk, a rímelés, a ritmizáló hangulat, és az állandó ismétlődések, a refrénnel teli szerkezetek lenyűgöztek. És a bűnök, az eskük, az esküszegések be- és felmutatása, ezek elkövetése, tetten érése, és a bűnhődések, a büntetések mértéke. Volt felelősségérzet, volt lelkiismeret. Az igazságtalan, gyilkos tett tudata nem hagyta nyugodni a balladák szereplőit. Ma már – láthatjuk a közéletben is – annyira könnyen szemet hunyunk az esküszegések fölött. Szenvtelenekké váltunk. Ha nem velünk történik valami, akkor a körön kívül maradunk. Ha pedig mégis átszakad az a bizonyos belső gát, akkor mérlegelés nélkül tárjuk a világ elé a bennünket ért sérelmeket, igazságtalanságokat. A hárítások és a vádaskodások ideje ez.

– Miben látod életművének aktualitását ?

– Ha egy-egy történelmi helyzetet felgöngyölítünk, akkor könnyedén tudunk párhuzamot vonni a múlt és a ma történései között. Vegyük csak az V. László című balladát. Az eskü és az eskü megszegése nemcsak a hatalmon lévők kiváltságos helyzete miatt kerül górcső alá, az esküvések és az esküszegések az emberiség teljes történelmét végigkísérték. Mindig voltak kis és nagy eskük, a kisebbek megszegését nem tekintették fővesztéssel járó bűnnek, a nagy eskük megszegéséért azonban sokszor halál járt. V. Lászlónak nem kizárólag az esküszegés okozta lelkiismeret-furdalás miatt volt folyamatosan nyugtalan az álma, hanem a hatalmi helyzetének megingása miatt is. Arany János morálisan nagyon érzékeny ember volt, és következetesen hitt abban, hogy a gonoszoknak is van lelkiismeretük. Elfogadást, alázatot, türelmet, tiszteletadást lehet tanulni tőle. Ma már azt látjuk, hogy a diktátorok vagy az autokrata vezetők nem őrülnek bele sem a hatalmi pozíciójukkal való visszaélések okozta lelki traumákba, sem az emberáldozatokat követelő megtorlásokba, és a létminimum alatt tengődő embertársaik szociális vagy egészségi állapota sem rendíti meg őket. Még a végsőkig kiszolgáltatottak, a gyermekek szenvedése sem. Ebben az egyensúlyát vesztett világban jó lenne újra érzékenynek, belátónak és empatikusnak lenni. És jó lenne újra olvasni, én azt gondolom. Mert az olvasás fejleszti az értelmi, az érzelmi és a kreatív intelligenciát, a szociális érzékenységet, és teret ad az önvizsgálatnak, a többféle nézetet képviselő értékek elfogadásának. És az olvasás, tudtommal, csökkenti a rasszista, a xenofób megnyilatkozásokat is. 

 

Dr. Gyéresi Júlia az egyetemen kívül is igen sokoldalú tevékenységet folytat a magyar nyelv oktatójaként. Kiemelkedő a diákszínjátszó csoportokban végzett munkája, melynek során nemcsak a beszédtechnika, hanem a magyar irodalom ismertetése és terjesztése is fontos célkitűzésként van jelen áldozatos nevelői munkájában. Emlékezetesek a színpadra állított irodalmi alkotások alapján készült előadásai, mint a József Attila: Elutazni önmagunkhoz, vagy Weöres Sándor: Száll világ című összeállításai. Nyelvművelői és nyelvápolói tevékenységéhez tartozik az is, hogy 27 éve rendszeresen mond meséket a rádióban a gyerekeknek. 23 éve tanítja a fiatalokat az igényes magyar beszédre.