Hitéleti tábor Küküllőszéplakon

 Régi álmunk vált valóvá Isten kegyelméből azáltal, hogy a több mint hároméves testvértelepülési kapcsolat az Alsó-Küküllő menti Küküllőszéplak és a Szolnok városa melletti Szászberek között kiteljesedett a Gyerekek ünnepe Küküllőszéplakon című projekt sikeres megvalósításában. Célkitűzésünk volt játékosan, vakációs hangulatban, csillagtúrák beiktatásával megszervezni egy gazdag hitéleti, illetve kulturális tábort a vendég-, valamint a helyi gyerekekkel közösen, ami sikerült is. 

Harminckét fős szászbereki gyermekcsapat nyolc pedagógus kíséretében érkezett a faluba. A megismerkedés, a közös ünnepi vacsora a helyi kultúrotthonban, valamint szabadtéri játék jegyében zajlott az első este. Kíváncsian, jó hangulatban indultunk Fehéregyházára, az Ispán-kúthoz, nagy költőnk, Petőfi Sándor utolsó földi útjának, halálának, valamint a szabadságharc színterének megismerésére. A Petőfi-emlékmúzeumban felállított plakett hűen bemutatja a csata mozzanatait. Következő úti célunk Segesvár volt, ahol a református templomban Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese, illetve a helyi gyülekezet lelkésze érdekfeszítő előadásában bemutatta a szászok városát, a közösségük életét, majd szeretetvendégséggel zártuk az együttlétet. Alkalmunk adódott a segesvári várban sétálni, megtekinteni a híres Óratornyot, a Szent Mária-kolostortemplomot, és felsétáltunk a 172 fokból álló fedett diáklépcsőn a Hegyi templomhoz. Ellátogattunk a bonyhai Bethlen-kastélyba, ahol Fehérvári Bálint helyi református lelkésznek köszönhetően betekintést nyertünk Árva Bethlen Kata életébe és munkásságába. A látogatást a marosvásárhelyi várban tett séta tette felejthetetlenné, a gyerekek megcsodálhatták a 14. században, a ferencesek által épített gótikus Vártemplomot is, mely a 16. századtól református templom, itt választották Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet. Megtekintettük a Teleki Tékát, melyet „ez egy igazi könyvtár” jelzővel illetett egy szászbereki kislány, valamint a Kultúrpalota magyaros szecessziós épületét. Nem hagyhattuk ki az állatkerti sétát és a somostetői játszótér birtokba vételét sem. Aztán rövid látogatást tettünk az újonnan épült Küküllői Református Egyházmegye adminisztrációs székhelyén Erdőszentgyörgyön, majd Szovátára, a heliotermikus tóhoz vezetett utunk. A gyerekek számára élmény volt körbesétálni a Medve-tavat, rácsodálkozni a természet szépségére és változatosságára, akár a Mogyorósi-, Rigó-, Piroska-, Zöld- és Vörös-tavaknál, akár a sóhegynél. A parajdi sóbánya csalogatott hűvös termeivel, ahol a bányatörténelmi múzeum és a kilátó a harang alakú József-bányára elkápráztatott bennünket. Nem maradhatott ki a szaladgálás, a játék a tükörsima sópadlón, a falak „kóstolgatása”. 

A Székelyföldön, Farkaslakán Tamási Áron síremlékénél kegyelettel emlékeztünk a székelyek legjellegzetesebb és legnagyobb írójára, a trianoni emlékmű előtt pedig egyértelművé vált, hogy nem határon inneni és határon túli gyerekek táboroztak együtt, hanem az egységes magyar nemzet gyerekei. Szejkefürdőn a híres székely kapuk oltalmában felsétáltunk Orbán Balázs, a legnagyobb székelynek nevezett író síremlékéhez. Innen a Szent Anna-tóhoz vezetett utunk, ahol „közkívánatra” előbb egy medvebocsot, majd egy medvecsaládot rendelt utunkba a Jóisten a gyerekek nagy örömére. A tó békéje lélekben felkészítette a csapatot a szombati 1000 székely leány találkozójára. A csíkszeredai Szabadság téri gyülekezőt követően székely falvak népviseletbe öltözött leányaival és legényeivel közösen ünnepi szentmisén vettünk részt a csíksomlyói kegytemplomban, majd a csíksomlyói nyeregben hagyományőrző néptánccsoportok előadásait tekinthettük meg, kézművesvásáron és kézműves-kiállításon vettünk részt, majd a gyereksátorban kedvükre gyöngyöt fűzhettek a gyerekek, vagy hagyományos játékokat készíthettek.

A közös tábort vasárnap a küküllőszéplaki református templomban ünnepi hálaadó istentisztelettel és közös énekkel zártuk. Egymás hite által épültünk, lelkiekben és ismeretekben gazdagodtunk mindannyian, valamint életre szóló barátságok kötődtek a két település lakói között, akik immár nem Magyarországról Erdélybe, hanem otthonról jönnek haza. Köszönet az anyaországi Emberi Erőforrások Minisztériumának és háttérintézményének, az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőnek a program anyagi támogatásáért, a szászbereki önkormányzatnak, a szászbereki Kolping Általános Iskolának, a Küküllőszéplaki Polgármesteri Hivatalnak az anyagi és szellemi támogatásért, akárcsak a szászbereki és a küküllőszéplaki szülőknek, a gyerekeket kísérő lelkes pedagógusoknak önfeláldozó munkájukért, valamint a helyi nőszövetségnek az ünnepi együttléteken szervezett szeretetvendégségekért.

 Útjaink során az erdélyi vendégszeretetet, segítőkészséget tapasztalhattuk, a meglátogatott intézmények részéről szakszerű, érdekfeszítő ismertetőkben volt részünk, mindezért elismerés és köszönet.

 A Küküllőszéplaki Református Egyházközség nevében, 

Csepán Levente 

lelkipásztor