Híres erdélyi magyarok
2013-09-27 13:34:53
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Szeptemberi évfordulók, 2013
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
(Folytatás szeptember 21-i lapszámunkból)
BÁTHORI ISTVÁN, somlyói (Szilágy-somlyó, 1533. szept. 27 – Grodnó, 1586. dec. 22.): Erdély fejedelme és Lengyelország királya. Báthori István erdélyi vajda és Telegdi Kata fia, Báthori Kristóf öccse. Padovában végezte az egyetemet, utána I. Ferdinánd udvarában apród, majd Izabella és János Zsigmond híve. 1564-ben váradi kapitány. 1563-ban és 1565-ben követ a császárnál, aki a második alkalommal 2 évre internáltatta. 1571. máj. 25-én az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. A központi hatalom erősítéséért és a Habsburg-terjeszkedés meggátlásáért küzdött. 1575. júl. 8-án a kerelőszentpáli csatában leverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspárt. 1576 elején a lengyel rendek királyukká választották, s máj. 1-jén Krakkóban megkoronázták. Erdély trónjáról nem mondott le, előbb bátyja, Báthori Kristóf kormányozta a fejedelemséget, majd ennek halála után, 1581-ben kormányzótanácsot állított, a fontosabb ügyekben azonban a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján maga intézkedett. Lengyelországban is igyekezett erősíteni a központi hatalmat, a rendektől független zsoldos hadseregében szívesen alkalmazott erdélyieket. Távolabbi politikai tervét, Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetségét, mely egyaránt szolgálta volna a Habsburgok és a török visszaszorítását, nem tudta megvalósítani. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne. B. I. levelezése (Kiadta Veress Endre, Monum. Transilvanica I–II., Kolozsvár, 1944); B. I. király levélváltása az erdélyi kormánnyal (Kiadta Veress Endre, Monum. Hung. Hist. 42, Bp., 1948) címen adták ki írott hagyatékát.
FORGÁTS MIHÁLY (Brassó, 1563. szept. 29. – Brassó, 1633. jan. 16.): brassói polgár, politikus. 1585-ben Péter havasalföldi vajda szolgálatába állott. 1596-ban tért vissza Brassóba, s még abban az évben beválasztották a százak tanácsába. A város képviseletében több ízben teljesített diplomáciai szolgálatot. 1612-ben Báthori Gábor erdélyi fejedelemnél járt, majd Radul moldvai vajdánál, akivel a város nevében védszövetséget kötött, 1613-ban ismét Báthorinál, majd Ogli basa török hadvezérnél és a moldvai és havasalföldi vajdánál. Bethlen Gábor idejében is több esetben képviselte a várost. Német naplófeljegyzéseket is írt 1631-ig.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
