2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)*

GERÉB PÉTER (? – ? , 1503. jún. 10. előtt): nádor. Apja Geréb János, anyja Szilágyi Zsófia révén Mátyás király unokatestvére, felesége Kanizsai Dorottya...

5. GERÉB PÉTER (? – ? , 1503. jún. 10. előtt): nádor. Apja Geréb János, anyja
Szilágyi Zsófia révén Mátyás király unokatestvére, felesége Kanizsai Dorottya. 1447-ben tűnt fel először, 1476-tól Felső-Szilézia kapitánya, 1478–79-ben erdélyi vajda, 1486-tól 1494-ig ajtónállómester, 1495–97-ben országbíró, 1499-től 1503-ig nádor. Részt vett Mátyás ausztriai hadjárataiban, Mátyás halála után Ulászlóhoz csatlakozott, 1501-ben a király csehországi útja idején annak helytartója volt. 1481-ben Mátyástól Valpó és Atya várát kapta, Valpón temették el.

6. FISCHER MIKLÓS (Temesvár, 1893. jún. 11 – Temesvár, 1977. márc. 21.): közíró. Középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd katona volt az I. világháborúban. 1919-ben a temesvári városházán kezdett dolgozni hivatalnokként. Célja a cselédek életkörülményeinek és művelődési lehetőségeinek javítása volt. Létrehozta Temesváron az első cselédotthont. Ennek mintájára más városokban is létrejöttek hasonló intézmények a 30-as években. Több cikkben és kiadványban hívta fel a figyelmet a cselédség problémáira. 1945 után részt vett a fogyasztási szövetkezetek megszervezésében; később a temesvári nyugdíjegyesület elnöke lett. – Fontos munkája: Cselédek a válaszúton (Temesvár, 1933).

7. VÁSÁRHELYI JÁNOS (Maroscsúcs, 1888. jún. 12 – Kolozsvár, 1960. dec. 11.): református püspök. Teológiát 1910-ig Kolozsvárt tanult. Előbb Kolozsvárt segédlelkész, majd 1912-ben Besztercére hívták meg lelkipásztornak. Innen ment külföldi tanulmányútra: Berlin, Jéna, Weimar, Strassburg, Bázel, Genf. 1918-tól dési, 1921-től kolozsvár-alsóvárosi lelkész. 1936-ban választották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé. Haláláig tagja volt a román Nagy Nemzetgyűlésnek, ahol magyarul szólalt fel. – Főbb művei: Hittem, azért szólottam (Kolozsvár, 1923); Bizonyságtétel (Torda, 1925);
„Megvigasztaltatva-vigasztalni” (Torda, 1926); „Tudom, kinek hittem”(Kolozsvár, 1927); Egymás között (Kolozsvár, 1927); Az életből az életnek (Kolozsvár, 1929); Református élet (Kolozsvár, 1931); A család élete (Kolozsvár, 1932); Vasárnapról vasárnapra (Kolozsvár, 1937); A református keresztyén imádságos könyve (Kolozsvár, 1938).

8. ROTARIDES MIHÁLY (Gyulafehérvár, 1893. jún. 13 – Bp., 1950. júl. 19.): zoológus, a csigák kutatója (conchyológus). A kolozsvári egyetem természettudományi karán 1920-ban doktorált. Tanári oklevelét a szegedi egyetemen 1923-ban szerezte meg, ahol 1922–29-ben az állattani intézet tanársegédje volt; Apáthy István, majd Gelei József mellett dolgozott. 1929-től a tihanyi Biológiai Kutatóintézetben volt adjunktus. 1932-ben a szegedi egyetemen magántanárrá képesítették. 1935-ben a Természettudományi Múzeum Állattárában lett múzeumi őr, majd a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott, utóbb Frankfurt am Mainban a Senckenberg-múzeumban. Főleg a csigák és halak rendszer-, szövet- és környezettanulmányával valamint a fosszilis csigák meghatározásával foglalkozott. Tudományos cikkei bel- és külföldi szaklapokban jelentek meg.

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató