Híres erdélyi magyarok (1000–1990)
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
MIHÁLYI KÁROLY (Dés, 1808. okt. 6. – Nagyenyed, 1880. jún. 14.): tanár, pszichológus, ref. lelkész, filozófiai író, az MTA l. tagja (1865). A hallei és göttingeni egyetemen tanult, 1835-től dési lelkész, 1844-től nagyenyedi tanár. Zeneszerzéssel is foglalkozott. – F. m. Származtató philosophia (Kolozsvár, 1864); Kísérlet, felelni lélektani alapon az ismerettan fő kérdéseire (Pest, 1867); Svada romana (nyelvkönyv, Kolozsvár, 1874); Erkölcsi rajzok az emberi természetről (prédikációk, Nagyenyed, 1887).
EISIKOVITS MIHÁLY (Balázsfalva, 1908. okt. 8. – Kolozsvár, 1983. jan. 13.): zeneszerző, zenetörténész. 1928-1933 között a kolozsvári konzervatóriumban zeneszerzést tanult, 1933-ban jogi doktorátust szerzett. 1935-től Temesvárott, 1945 után a kolozsvári magyar konzervatóriumban és Művészeti Intézetben tanított, 1946-tól a kolozsvári G. Dima Zeneművészeti Főiskola tanára, 1950-1953 között igazgatója és több mint két évtizedig tanára. 1948-50-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója. Nevéhez fűződik a kolozsvári Magyar Opera együttesének megszervezése és a népoperák előtérbe állításával kialakított repertoár. Az ellenponttan-oktatás korszerűsítése érdekében jelentős pedagógiai tevékenységet fejtett ki, több könyve és tanulmánya jelent meg e témakörben. A Román Népköztársaság Állami díjjal tüntette ki (1957). – M. Mese a kecskéről (meseopera, 1953); Régi erdélyi magyar táncok (zenekari mű, 1956); A csodálatos kút (zenei mese, 1960); Tavasz a Kárpátokban (szimfonikus költemény, 1959); Béke-kantáta (vegyes kar, zenekar, 1949); Román táncszvit (hegedűre-zongorára, 1955); Gyermek- és vegyes karok; zongoraművek, madrigálok modern román költők verseire, dalok Ady Endre, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire.
JANCSÓ MIKLÓS (Kolozsvár, 1868. okt. 14. – Kolozsvár, 1930. júl. 19.): belgyógyász, egyetemi tanár. 1893-ban tanársegéd a kolozsvári belklinikán. 1901-ben magántanár, 1902-től adjunktus. 1911-től a belgyógyászat ny. r. tanára. Jelentősek a maláriaplasmodiumra, a saválló baktériumokra, az arzenobenzol biológiai hatására vonatkozó kutatásai. - M. Tanulmány a váltóláz parasitáiról (Bp., 1906).
Összeállította: Kuti Márta