2024. july 22., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
MAILAND OSZKÁR (Algyógy, 1858. jún. 29. – Déva, 1924. nov. 30.): etnográfus. Kolozsvárt végzett tanulmányai után 1884-től Déván a magyar nyelv és irodalom tanára. A Kisfaludy Társ. megbízásából a román folklórt, ill. a román-magyar paraszti együttélés kérdéseit vizsgálta. – F. m. Az oláh népköltészet fő jellemvonásai (A Kisfaludy-Társ. Évl. 1890); Újabb adatok az oláh nép költészetéhez (A Kisfaludy-Társ. Évl. 1891); Székelyföldi gyűjtés (Magy. Népköltési Gyűjt. Bp., 1905).
 IMREH BARNA (Angyalos, 1908. jún. 20. – Sepsiszentgyörgy, 1982. márc. 15.): református lelkész, író, helytörténész, néprajzi író. Tanulmányait szülőfalujában és a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1926), teológiai tanulmányokat folytatott Kolozsvárt, Bp.-en, Halléban, Königsbergben és Brüsszelben; az utóbbi helyen bölcsészdoktori címet szerzett. 1933-tól ref. lelkipásztor Brassóban, Mezőbándon, majd Alsórákoson. 1974 után nyugdíjasként Sepsiszentgyörgyön élt. Első írása a marosvásárhelyi Vadászújságban jelent meg (1927), itt s a kolozsvári Ellenzékben közölte elbeszéléseit, vadásztörténeteit, tárcacikkeit. Írásai jelentek meg az Erdélyi Múzeum, a Korunk, A Hét stb. hasábjain. Erdély helyneveinek jeles kutatója volt. F. m.: Mezőbánd helynevei (Kolozsvár, 1942); Küküllő-, Maros- és Nyárád-vidéki helynevek a XVI-XIX. századból (Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből 10. 1943); Sepsiszentgyörgy helynevei (Kisgyörgy Zoltánnal és Győrbíró Pállal, Aluta, 1980); Elkészítette Alsórákos falumonográfiáját, a könyv, Alsórákos története címmel posztumusz jelent meg 2014-ben. – 
 
(Folytatjuk)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató