Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)

MAILAND OSZKÁR (Algyógy, 1858. jún. 29. – Déva, 1924. nov. 30.): etnográfus. Kolozsvárt végzett tanulmányai után 1884-től Déván a magyar nyelv és irodalom tanára. A Kisfaludy Társ. megbízásából a román folklórt, ill. a román-magyar paraszti együttélés kérdéseit vizsgálta. – F. m. Az oláh népköltészet fő jellemvonásai (A Kisfaludy-Társ. Évl. 1890); Újabb adatok az oláh nép költészetéhez (A Kisfaludy-Társ. Évl. 1891); Székelyföldi gyűjtés (Magy. Népköltési Gyűjt. Bp., 1905).

 IMREH BARNA (Angyalos, 1908. jún. 20. – Sepsiszentgyörgy, 1982. márc. 15.): református lelkész, író, helytörténész, néprajzi író. Tanulmányait szülőfalujában és a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1926), teológiai tanulmányokat folytatott Kolozsvárt, Bp.-en, Halléban, Königsbergben és Brüsszelben; az utóbbi helyen bölcsészdoktori címet szerzett. 1933-tól ref. lelkipásztor Brassóban, Mezőbándon, majd Alsórákoson. 1974 után nyugdíjasként Sepsiszentgyörgyön élt. Első írása a marosvásárhelyi Vadászújságban jelent meg (1927), itt s a kolozsvári Ellenzékben közölte elbeszéléseit, vadásztörténeteit, tárcacikkeit. Írásai jelentek meg az Erdélyi Múzeum, a Korunk, A Hét stb. hasábjain. Erdély helyneveinek jeles kutatója volt. F. m.: Mezőbánd helynevei (Kolozsvár, 1942); Küküllő-, Maros- és Nyárád-vidéki helynevek a XVI-XIX. századból (Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből 10. 1943); Sepsiszentgyörgy helynevei (Kisgyörgy Zoltánnal és Győrbíró Pállal, Aluta, 1980); Elkészítette Alsórákos falumonográfiáját, a könyv, Alsórákos története címmel posztumusz jelent meg 2014-ben. – 

 

(Folytatjuk)