2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

  • 2018-05-10 13:33:07

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk

(Folytatás  április 20-i lapszámunkból)
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
 
LÁSZLÓ JÓZSEF (Fugyivásárhely, 1808 – Kolozsvár, 1878. máj. 10.): színész, bonviván. Pályáját vándorszínészként kezdte Miskolcon, 1837-ben az újonnan megnyílt Nemzeti Színházhoz szerződött. 1858-ban nyugdíjazását kérte. A kolozsvári színház művészeti tanácsadója, egy ideig igazgatósági tagja. Kolozsvárott telepedett le, s innen 1859-ben mo.-i, majd 1867-ben erdélyi vendégkörútra indult, s utoljára Aradon lépett fel. A legsikeresebb magyar bonvivánok egyike volt. Fellépett klasszikus drámákban, de játszott komikus szerepeket is. Felesége De Caux Mimi volt. F. sz.: címszerep (Gaál József: Peleskei nótárius); Lajos szabó (Szigligeti: Szökött katona); Laertes (Shakespeare: Hamlet); Bolond (Shakespeare: Lear király); Carlos (Goethe: Clavigo); Ottó (Katona: Bánk bán). 
 
SIKÓ MIKLÓS (Septér, 1818 – Marosvásárhely, 1900. máj. 5.): festő. Részt vett a szabadságharcban, majd Münchenben képezte magát. Vándorpiktorként Erdélyben, főleg Kolozsvárt és Marosvásárhelyen nagyszámú (kb. 400) miniatűr, akvarell, olaj és kőrajzos arcképet készített. 
 
TOMCSIK JÓZSEF (Aranyosgyéres, 1898. máj. 19. – Bázel, 1964. dec. 30.): orvos, mikrobiológus és szerológus, egyetemi tanár. Tanulmányait a kolozsvári és a bp.-i egyetemen végezte, ahol 1922-ben avatták orvosdoktorrá. Előbb Preisz Hugó bakteriológiai intézetében dolgozott, majd 1925-ig a Rockefeller-alapítvány támogatásával az USA-ban folytatott tanulmányokat. 1926-ban Pekingben a Rockefeller-egyetem kórbonctani intézetének bakteriológiai osztályát vezette. 1927-ben az akkor megnyílt Országos Közegészségügyi Intézet szerológiai osztályának vezetésével bízták meg. 1932-ben a szegedi egyetemen a közegészségtan tanára. 1936-tól az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, 1943-tól a bázeli egyetemen a közegészségtan és bakteriológia tanára. Kutatásokat végzett a baktériumok finomabb szerkezetének tisztázására, valamint a diftéria aktív immunizálását illetően. Az általa kidolgozott immuncitológiai módszerért Robert Koch Emlékéremmel tüntették ki 1960-ban. F. m.: Pasteur und die generatio spontanea (Basel, 1964). 
(Folytatjuk)
Összeállította: Kuti Márta

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató