2024. august 14., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Július 5-én ünnepelte fennállása 15. évfordulóját a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság (ZA-MA). 

Az ünnepi est kitüntetettjei (balról jobbra): Pintér János, Balaicz Zoltán, Cseh Gábor, dr. Gyimesi Endre, dr. Hobor Erzsébet, Gecse László


Július 5-én ünnepelte fennállása 15. évfordulóját a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság (ZA-MA). A Zala megye székhelyén tartott ünnepségen a Marosvásárhelyről érkezett Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság (MA-ZA) mintegy 60 fős delegációját is vendégül látták. Az ünnepi találkozón kívül a vendéglátók az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója jegyében olyan helyszínekre kalauzolták el a marosvásárhelyieket, amelyek kötődtek ehhez az eseményhez. 
 
Történelmi emlékhelyeken 
A marosvásárhelyiek magyarországi látogatásának első állomása Kenderes volt, ahol felkeresték a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós-emlékmúzeumot. A település polgármesteri hivatalától – amelynek épületét az egykori kormányzó támogatásával húzták fel – nem messze a néprajzi, tengerészeti és a Horthy Miklós életét, családját bemutató kiállításnak otthont adó múzeum áll, amelynek bejáratát csodálatos, festett székely kapu őrzi. A tájegység tárgyait és a 19–20. századi igen gazdag használatitárgy-gyűjteményt egy helybéli gyűjtő adományozta. Nemcsak mezőgazdasági eszközök, hanem a polgári családi lakásban levő bútorok, tárgyak is láthatók itt. Azonban kétségtelenül a legérdekesebb az a kiállítóterem, amelyet 2003-ban nyugalmazott tengerészek hoztak létre az Alföld szívében, hogy Horthy Miklós tengerészeti, kormányzói, illetve emigrációs múltját megőrizzék az utókor számára. A külön teremben képi és tárgyi emlékeket látni, amelyek Magyarország egykori hajózási múltját idézik fel. Az egykori művelődési házban – amely szintén a Horthy család adományából épült – a volt színpadon a családhoz kötődő emléktárgyak láthatók, egyebek mellett azok a szalagok, amelyek az emigrációban elhunyt kormányzó sírjára helyezett koszorúkon, illetve az újratemetéskor a kenderesi kriptában voltak. Az emeleten 2010-ben Trianon-termet rendeztek be, ahol az első világháború utáni döntést követően készült tiltakozó plakátokat, iratokat, fotókat állítottak ki. A következő állomás a Horthy-kastély volt, amely ma kollégiumként működik. A késő barokk stílusban épített kastélyt már az első világháborút követően megrongálták, de sikerült helyreállítani. 1944 októberében a Horthy családot a németek elvitték. Ezután a kastélyban lévő értékeket széthordták, az épületet tönkretették. A kommunizmusban téesz működött benne, majd átkerült a gazdasági iskola tulajdonába. Jelenleg látogatható, és remény van arra, hogy az önkormányzat visszaveszi és múzeumot rendez be a „falu bőkezű patrónusának”. 
A zalaegerszegiek kíséretében a marosvásárhelyiek július 5-én, csütörtökön az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója tiszteletére Zalacsányba utaztak, ahol felkeresték Csány László szülőházát, Kehidán pedig megkoszorúzták Deák Ferenc szobrát. 6-án, pénteken Nagycenken gróf Széchenyi István egykori kastélyába látogattak, ahol egyebek mellett „a legnagyobb magyar” halotti ruháit őrzik. Megkoszorúzták a település központjában Széchenyi István egész alakos szobrát, majd 
Sopronba látogatott a küldöttség. 
 
Ünnepi rendezvény az összefogás jegyében 
Az ünnepi rendezvény július 5-én, csütörtökön Wass Albert zalaegerszegi köztéri szobránál kezdődött, amelyet Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotott, és a két város, illetve baráti társaság képviselőinek jelenlétében avattak fel. A szobornál összegyűlt emberek – nagyrészt a két baráti társaság tagjai – előtt dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg volt polgármestere, a ZA-MA elnöke szólalt fel. Idézte az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából 2006-ban felállított – a két város barátságát hirdető – kapu feliratát, majd elmondta, nem véletlenül állítottak szobrot a két város együttműködésének köszönhetően a mindkét országban egykor tiltott nagy írónak, Wass Albertnek, akinek munkássága méltó helyen van Erdély történelmi, szellemi örökségtárában. „A szobor nemcsak néma bronzba öntött főhajtás az emléke előtt, hanem nemzeti egységünk szimbóluma, Pannónia és Erdély testvériségének, a magyarság összetartozásának, széttéphetetlen, közös kötelékének a jelképe is” – mondta dr. Gyimesi Endre. 
Ezután Hodánics Péter Csaba, a zalaegerszegi református egyházközség lelkipásztora mondott áldást, majd a marosvásárhelyiek részéről Gál Mihály elszavalta Wass Albert Üzenet haza című versét, Kiss Bori pedig gitározott és énekelt. Majd a zalaegerszegi önkormányzat és a két baráti társaság képviselői megkoszorúzták a szobrot. 
Az ünnepi műsor a zalaegerszegi zsinagógából átalakított hangversenyteremben folytatódott, ahol az emeleti galériában Korodi Szász Albert marosvásárhelyi alkotó erdélyi táj és falu ihlette festményeit állították ki. A tárlatot a kolozsvári származású, korábban Maros-
vásárhelyen élő, majd Zalaegerszegre települő Nemes László képzőművész nyitotta meg, aki beszédében felvázolta Marosvásárhely szellemi, kulturális életének alakulását az 1900-as évektől napjainkig, kiemelve a sajátos erdélyi stílust létrehozó egykori vásárhelyi alkotókat, néhány szót ejtett a szerzőről, illetve a kiállított művekről is. Gál Mihály és Kiss Bori előadása színesítette a tárlatnyitót. Ezt követően került sor az ünnepi rendezvényre, amelyet dr. Gyimesi Endre nyitott meg. A ZA-MA elnöke többek között elmondta, hogy az összetartozás érzése hozta létre a baráti társaságot, előbb Marosvásárhelyen, aztán három esztendővel később Zalaegerszegen. A szervezési munkában oroszlánrészt vállalt dr. Hobor Erzsébet, Pintér János és Gecse László, akik a társaságot vezették, de sokan mások is, akik segítették a tevékenységét. „Hiszem, hogy feledhetetlen együttléteink széttéphetetlen kapcsolatot teremtettek. Megteremtettük a mi saját történelmünket, amit az egymás megbecsülése, a történelmi értékek tiszteletben tartása, a barátság és a szeretet hat át. Kezdetben a kölcsönös látogatások jellemezték, majd kiállításcseréket, sportrendezvényeket szerveztünk, ahol az együttlét volt a fontos. Majd a kapcsolatok egyre személyesebbé váltak” – mondta, és kiemelte: a két társaság közötti kapcsolat felejthetetlen emléke marad, amikor a 2004. december 5-i szavazás után 238 marosvásárhelyinek tiszteletbeli zalaegerszegi polgár címet adományozott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. „Ilyen, a lelkek mélyéig ható kapocs csak az erdélyi és az anyaországi, igaz magyar emberek között szövődik, mert értjük egymást, közös a múltunk. Tudjuk, hogy a súlyosabb terhet ti hordoztátok, sokszor példát mutatva nekünk, anyaországiaknak. Együtt bebizonyítottuk, hogy a 800 km-es távolságot átívelve mély barátságok kötődnek” – mondta, majd Reményik szavaival zárta beszédét, abban a reményben, hogy a fiatalok folytatják a tevékenységet: „Lángot adok át, őrizd és add tovább...” 
A rendezvényen jelen levő Balaicz Zoltán polgármester elmondta, hogy Marosvásárhely és Zalagerszeg között 22 évvel ezelőtt, 1996. október 22-én jött létre a hivatalos kapcsolat. A szerződést dr. Gyimesi Endre írta alá, Zalaegerszeg akkori polgármestere, míg Marosvásárhely részéről Fodor Imre néhai polgármester és Orbán Dezső alpolgármester. 2000-ben lelkes polgárok Cseh Gábor vezetésével megalakították a MA-ZA-t, 2003-ban dr. Hobor Erzsébet vezetésével a ZA-MA-t, amelynek őt követő elnökei Pintér János, majd Gecse László voltak. Jelenleg dr. Gyimesi Endre tölti be az elnöki tisztséget. „A nemzet sorközösség, nem más tartja össze, mint a szeretet, a ragaszkodás, a hűség, az egymásba kapaszkodás kis körei. Egy nemzetet nem az országának területe, hanem a szellemisége tesz naggyá. A magyarság így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe is került, ha részeire is szakadt, újra és újra szellemi egységgé kovácsolódott. Amióta betelepedtünk a Kárpát-medencébe, mindig azok az idők voltak a sikeresek, amikor összefogtunk és egységesek voltunk, ilyenkor a magyarság sokkal erősebb volt számbeli összegénél. A nemzetben gondolkodó magyar emberek egységére és hűségére most is szükség van, hiszen a magyar szellemiséget kell megvédeni. Az egység nem idegen fogalom, a nemzeti összefogás mi magunk vagyunk. Az egymás iránt érzett szeretetünk, ragaszkodásunk, hűségünk, a családunkért, barátainkért, szomszédainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat. Mindezt azonban tettekkel is ki kell fejeznünk” – mondta a polgármester, majd hozzátette: azért csatlakozott Zalaegerszeg is ahhoz a mozgalomhoz, amelynek keretében székely zászlót tűztünk ki a városházára,  ezzel együttérzésünket fejezve ki erdélyi és székely testvéreink iránt. Ezért állítottunk közösen székely kaput Zalaegerszegen, göcseji harangot Marosvásárhelyen és szervezik évről évre a Kárpát-medencei ifjúsági tábort, amely tovább erősítette a határon túli kapcsolatot. 
A köszöntők után a polgármester kitüntető oklevéllel ismerte el a baráti társaság kapcsolaterősítő tevékenységét, amit az elnök, dr. Gyimesi Endre vett át az egyesület nevében. A testvéregyesület, a MA-ZA emléklapot és ajándékokat nyújtott át a jelenlegi elnöknek és elődeinek, dr. Hobor Erzsébetnek, Pintér Jánosnak és Gecse Lászlónak. Viszonzásként a marosvásárhelyiek elnöke, Cseh Gábor a történelmi Magyarországot ábrázoló fametszetet vett át, amelyen a két várost nemzeti színű szalaggal jelölték meg. 
A polgármestert követően Cseh Gábor, a MA-ZA elnöke állt a pulpitus mögé. Elmondta: „az igazi barátságot, akárcsak a hazát, csak hűséggel és szeretettel lehet ápolni. A jó testvéri kapcsolat több mint  önkormányzati, intézmények közötti, politikai, kulturális együttműködés, a sportkapcsolatok, igazán élővé a barátság, az emberi érzések, az emberi kapcsolatok teszik. Talán ezek a gondolatok vezéreltek akkor, amikor 2000-ben megalapítottuk a MA-ZA-t és zalai barátaink 2003-ban a ZA-MA baráti egyesületet. Elhatároztuk, hogy egy szimbolikus hidat fogunk építeni a két város között a barátság, a szeretet, az összetartozás jegyében. És szinte hihetetlen, hogy édestestvérünk, a ZA-MA fennállásának 15. jubileumát ünnepeljük”. Majd megköszönte mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a kétirányú kapcsolat működjön. 
Az ünnepi beszédeket követően a magyarországi, folk-popot előadó Kiss Kata lépett fel együttesével. Szombaton a zalaegerszegi családok szerveztek programokat a marosvásárhelyieknek, hogy a személyes együttléttel is elmélyítsék az immár másfél évtizedes kapcsolatot. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató