A globális demokrácia rosszabb állapotban van, mint bármikor az EIU-index közel két évtizedes történetében. Ez alól természetesen Románia sem kivétel.
Romániát a „hibás demokráciáról” „hibrid rezsimre” minősítették vissza, miután az orosz beavatkozásra, illegális közösségimédia-taktikákra és kampányfinanszírozási jogsértésekre vonatkozó vádak miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2024. novemberi elnökválasztást, és megismételt választást kért.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2006 óta készít demokráciaindexet, már 167 országot és területet értékelt nullától tízig terjedő skálán öt kritérium – a választási folyamat és pluralizmus, a kormány, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok – alapján.
Az országokat ezután négy kategóriába sorolják: teljes demokráciák, hibás demokráciák, hibrid rezsimek és tekintélyelvű rezsimek.
A globális rangsorban már 16. éve Norvégiát választották a világ legdemokratikusabb országának, 9,81 ponttal – írja a The Economist. Utána Új-Zéland és Svédország következik.
A világon öt emberből kettő tekintélyelvű rezsim alatt él – írja The Economist –, a globális átlag ismét rekordmélyre, 5,17-re esett vissza a 2015-ös 5,55-ös negatív csúcsról. A világ népességének már csak 6,6 százaléka él teljes demokráciában a tíz évvel ezelőtti 12,5 százalékhoz képest.
Az elemzés szerint jelentősen a csökkent a mutató, még a demokráciaindex első tíz országából kilencnek otthont adó Európában is.
Franciaországot a teljes demokráciából hibássá minősítették. Ez nagyrészt a kormányba vetett bizalmi pontszám romlását tükrözi, miután a júniusi előre hozott választások után egyik pártnak vagy blokknak sem sikerült törvényhozási többséget szereznie.
Amerika továbbra is hibás demokrácia maradt, és csak kis mértékben mozdult el 2023-as pozíciójától. Idén azonban nagyobb problémákkal nézhet szembe: Donald Trump elnök második ciklusának első hónapja már próbára tette a közszolgálat politikai függetlenségét…
A globális demokrácia következő próbája 2025-ben az lesz, hogy az újonnan megválasztott vezetők milyen kormányt neveznek ki.
Miközben a világ figyelmét elvonják Donald Trump végrehajtói parancsai, az elemzők mind Vlagyimir Putyin, mind Elon Musk veszélyére hívják fel a figyelmet, akik különböző módon ássák alá az európai demokráciákat.
A Pew Research Center 2024-ben végzett felmérése szerint az Oroszországgal és vezetőjével kapcsolatos pozitív vélemények továbbra is alacsonyak az EU- és a NATO-tagországokban.
Az EU támogatottságának átlagos szintje a vizsgált kilenc tagállamban 63%. A 63%-os Németország azonban a második egymást követő visszaesést tapasztalta a 2022-es 78%-ról és a 2023-as 71%-ról.
Ami a NATO-t illeti, a 13 tagországból származó felmérésben részt vevők 63%-a kedvezően vélekedik a szövetségről, míg 33%-uk negatívan vélekedik.
Egy 2024-ben, 31 demokratikus országban végzett felmérés szerint a válaszadók 54%-a fejezte ki elégedetlenségét a demokrácia előrehaladásával kapcsolatban. Ez az arány még magasabb volt a magas jövedelmű országokban, köztük Kanadában, az Egyesült Államokban és tíz EU-országban (64%).
Visszatérve Romániára, nagy port kavart fel nemzetközi szinten is, hogy példátlan döntéssel érvénytelenítette a november 25-i elnökválasztást az alkotmánybíróság, miután információkhoz jutott egy nagyszabású külső beavatkozásról, amivel az első forduló eredményét egy kevéssé ismert szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu javára hamisították – írja a The Conversation. Szerinte ez tavalyi hírnek tűnhet, de a németországi, lengyelországi, csehországi és esetleg még ukrajnai választásokkal összefüggésben sok aggodalomra ad okot, azonkívül, hogy az új amerikai elnök megzavarja Washingtont és a világot a sok végrehajtói rendelettel és külpolitikai kezdeményezéssel, amelyek a The Conversation szerint „inkább ingatlanügyletekre hasonlítanak”.
Ami pedig Romániában történik, valóban inkább azt mutatja, hogy nagy lépetekkel haladunk a káosz felé. Lassan anarchiának inkább lesz nevezhető, mint demokráciának vagy „hibrid rezsimnek”.
