Másodszor is nekifutott a kormányzat a borravaló megadóztatásának. Hét bő esztendeje az akkori szoci kormány idején már egyszer fogadtak el egy ilyen jogszabályt, aztán gyorsan vissza is vonták egy alkotmánybírósági óvás után. Most nem kapkodtak, a szenátuson már három éve átment törvényre a napokban döntő fórumként a képviselőház is áldását adta, így már csak az elnök aláírása szükséges ahhoz, hogy a hon egy újabb, nehezen alkalmazható, de legalább nevetséges törvénnyel gazdagodjon.
Európában többféleképpen kezelik a borravaló kérdését, a legokosabb eljárás szerint a jatt már eleve be van számítva a fogyasztás árába, aztán házon belül kezelik, hogy a személyzetből ki hogyan részesül ebből a pénzből. De vannak olyan helyek is a világon, ahol ugyanez ismeretlen, a vendéglátós fityingre pontosan visszahozza az aprót, és ha borravalót próbálnánk adni neki, értetlenkedve fog nézni, ha meg erőltetjük, akár meg is sértődhet, lekezelésnek értelmezve a gesztust. És vagyunk mi itt a balkáni végeken, ahol az egyszerű dolgokat is sikerül elbonyolítani, miközben nem látjuk a fától az erdőt. Az felfogható, hogy az állam több pénzhez akar jutni, elvégre az a legfőbb ismérve, hogy minden lehetséges módon igyekszik megsarcolni adófizetőit. Csak ez így több szempontból is egy nagyon rossz ötlet.
Először, a borravaló kérdésében bármilyen szabályt csak a vendéglátókra kivetni eleve diszkriminatív, hiszen számos olyan szolgáltatás van, ahol, ha az ügyfél úgy gondolja, hogy az indokolt, borravalóval is kifejezheti elismerését. Ezt a vendégnek kötelezővé tenni sem a legtisztességesebb dolog, még ha valójában az is történik azoknál az eseteknél, ahol ezt a tételt is az árba illesztik az egyszerűsített ügyintézés nevében, de ennél nagyobb arcátlanságokat is le kell nyelniük az adófizetőknek világszerte.
Másodszor, ha az állam pénzt akar, hogy rogyadozó költségvetésébe életet leheljen, akkor a már kivetett adók behajtásánál kellene kezdeni a rendrakást. Sokéves hagyomány e tájakon, hogy a költségvetés adóbevételeinek mintegy harmadát nem tudják behajtani, úgy sem, hogy minden hatósági főnökváltásnál ünnepélyesen megígérik. Ha ugyanazt nem ígérnék, hanem tennék, azzal sokkal több pénzhez jutna a haza, mint ami egy ilyen elcsökött törvény nyomán remélhető.
Még jó, hogy nem teszik kötelezővé az agyament ötletek borravalóztatását, mert abban az esetben e szép ország polgárait az éhhalál fenyegetné, a politikusai meg úgy megtollasodnának, hogy Elon Musk nem rongyrázó partizni járna erre, hanem cukorkára kölcsönkérni.
