2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Január 1.: a béke világnapja

Legyen béke, üzent az új év első napján Ferenc pápa. Legyen béke Ukrajnában és a Szentföldön, Afrikában és Ázsiában! – mondta a szentatya. De az imára kulcsolt kezek nem foghatják vissza a politikusok gyarmatosító gépezetét. A geopolitikai érdek felülírja a valós vagy színlelt vallásos buzgóságot. Legyen béke, kérjük mi is, a szomszédságunkban dúló szláv testvérháború csapdájába szorult kárpátaljai testvéreinkre gondolva. Az idei év hozzon megnyugvást, tervezhető jövőt az értelmetlen öldöklés helyett! „Hallom a híreket, nézem a képeket, miért kell hogy így legyen, ó Istenem, annyi a szenvedés, és a segítség kevés” – énekli közel egy évtizede a mostanában pellengérre állított énekesnő.

Január 2.: légikatasztrófa Japánban 

A tokiói Haneda reptéren leszállás közben összeütközött egy A350-es utasszállító a kifutópályán tartózkodó kisgéppel. A japán légitársaság személyszállító gépe kigyúlt és porrá égett, de még mielőtt a tűz a teljes gépet elborította volna, a személyzetnek sikerült három vészkijáraton keresztül szinte csodával határos módon a 367 utast és a 12 fős személyzetet evakuálnia. (Mindezt olyan körülmények között, hogy a 8 vészkijárat több mint fele nem volt használható.) A repülési szakértők szerint ez annak volt köszönhető, hogy egy előző szörnyű katasztrófa (1985 augusztusában 520 utast nem tudtak kimenteni az égő repülőből) után nagyon szigorú biztonsági előírásokat vezettek be. És természetesen a japán viselkedési kultúráról se feledkezzünk meg, amitől mi oly távol állunk. Bizonyíték rá, hogy a közelmúlt tragikus romániai tűzesetei elemzéseire milyen álszakértői hadat vonultatnak fel minden adásban a hírtelevíziók. A kiskapuk keresésében dobogósok vagyunk.

Január 3.: indexre került Gérard Depardieu

A svájci köztelevízió (RTS) megtiltotta, hogy olyan filmek adásba kerüljenek, amelyben a híres francia színész főszerepet játszik. A népszerű Asterix rajzfilmfigurának is hangot adó fenegyerek hírében álló 75 éves színészt több művésznő is szexuális zaklatással, erőszakkal vádolt meg, amit Depardieu cáfol. A svájci köztévé döntése érthető, ugyanis egy december elején sugárzott dokumentumfilmben a színészóriás újfent bebizonyította nőgyűlölő, szexista magatartását. Ugyanakkor az ügy pikantériája, hogy elsőként abban az országban tiltották be filmjeit, amely az európai országok közül legkésőbb, 1971-ben adott szavazati jogot a nőknek. 

Január 4.: KAF búcsúztatása

Játékos, szabad, tréfálkozó, utolérhetetlen műveltségű nagy gyereket, alakváltoztató időutazót, tündéri költőt kísértünk végső nyughelyére a marosvásárhelyi református temetőben. Szóban és írásban özönlenek pályatársainak és olvasóinak görcsösen kapaszkodó megemlékezései, abban reménykedve, hogy ránk is ragad egy kis KAF-varázs. Mert Kovács András Ferenc – e rideg, okmányhűvös névnél mennyire találóbb a KAF – több volt mint költő. Mércét és reményt mutatott nekünk, hogy a mesterséges intelligencia érzelemmentes világában létezhet még humanizmus. Találóan fogalmazott egyik költőtárs búcsúbeszédében: „Bebizonyította, hogy minden versbe való, ami fáj.” Most nincs, aki helyette leírja, hogy fáj ez a sok megkésett, az elhunytakat megillető ölelés. Ki kérdi meg, hogy eddig hol voltatok ti, aggódó barátaim? Hol volt ez a város, amely sem éltében, sem holtában nem tudta megbecsülni koszorús költőjét? Az év végi ünneplésben eltunyult megye- és városvezetők miért nem gondoltak egy nyilvános ravatalozásra, például a Kultúrpalota díszes előcsarnokában, ahol méltó módon búcsúzhatott volna tőle népes rajongótábora? De talán jobb is, hogy elmaradtak az önfényező politikusi szónoklatok, és a koncleső szittya kultúrhorda sem zavarta meg a közel háromszáz pályatárs, barát és irodalomkedvelő búcsúját. Csak a felhők mögül előbukkanó nap sugarai simogatták bágyadtan a friss hantot. 

Január 5.: eltemették az euró kitalálóját

Meghalt az „euró atyjaként” is ismert Jacques Delors. A közös valuta létrehozása mellett hozzá köthető az Európai Unió mai formájának a kialakítása is. Jelentős részt vállalt az egységes piac, a schengeni övezet, az Erasmus-programok, a közös mezőgazdasági politika kialakításában. Az Európai Bizottságot tíz éven át – 1985–1995 között – elnöki tisztségben irányító francia politikus temetésére az EU vezetői mellett meghívást kaptak állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is. Nem mindenki örvendett Orbán Viktor jelenlétének. Egy német zöldpárti európai parlamenti képviselő, Daneil Freund azt mondta: „Elég bizarr itt látni Orbán Viktort. Delors az Európai Unió építésének igazi óriása volt, viszont nagyon fura a jelenléte itt annak az embernek, aki talán a legtöbbet tett keresztbe az uniónak az elmúlt években.” A magyar miniszterelnök a közösségi médiában tisztelettel emlékezett meg Jacques Delors baloldali politikusról. Amint sajtónyilatkozatában is felemlegette, már 1995-ben – amikor még fiatal liberális pártvezető volt és „amikor Macron, jelenlegi francia államfő még gyerek volt” – találkozott Delors-ral, az Országgyűlés európai integrációs ügyek állandó bizottságának elnökeként. 

Január 6.: vízkereszt, avagy torlódás a határon

A karácsonyi ünnepkör lezárását is jelenti a nyugati kereszténység számára a napkeleti bölcsek ünnepe. Az ortodoxok kereszteket dobálnak a jeges vízbe, amelyekért bátor férfiak versengenek, hogy partra hozzák, mások a szentelt vízért küzdenek meg. De ennél nagyobb tömörülés van a határátkelőknél. A Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások százezrei mennek vissza kenyeret és otthont adó új hazájukba. A megkérdezettek közül elvétve akad, aki visszatelepülne. Jól vannak ők ott, csak a határátkelés lenne könnyebb. A schengeni délibábot bűvölő politikusok képtelenek megállítani az elvándorlást. 

Január 7.: Siculicidium és autonómia

A székely ellenállást megtörni nem tudta 260 évvel ezelőtt Európa akkori legerősebb birodalma, csak a lázadók lemészárlásával. A Madéfalván és Marosvásárhelyen tartott megemlékezés aktuálpolitikai felhangot kapott, mivel a román törvényhozás nemrég utasította el Székelyföld autonómiastatútumát, sőt a tervezett közigazgatási reform a székely megyék megszüntetéséhez vezethet. A kérdés csak az, hogy mi, magyarok össze tudunk-e fogni az idei sorsdöntő választásokon, vagy menekülünk megint? Csak most nem Bukovinába, hanem a „romlott Nyugatra”. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató