Helyszín: a volt téglagyári bánya

Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea csütörtöki sajtótájékoztatóján elégedettségét fejezte ki, hogy a képviselők megszavazták az idei költségvetést. A városvezető néhány nagyobb, környezetvédelemmel kapcsolatos tervéről is beszélt, ezekről jövő héten a bukaresti illetékesekkel tárgyal. 

A polgármester szerint azok a tanácsosok, akik az idei költségvetést megszavazták, „megértették, hogy a város nagy beruházásai fontosak, és több évre meghatározzák Maros- vásárhely fejlődését”. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy minden tervéről – az egyesek által sokat hangoztatott átláthatóság ellenére – nem beszélhet, hogy a telekspekulánsok ne használhassák ki ezeket az információkat.

Dorin Florea a következőkben kitért néhány jelentősebb projektre. A Maros-híd felújításával kapcsolatban elmondta, a hadügy pozitívan áll hozzá a pontonhíd megépítéséhez, ami a Maros-híd javítási munkálatai idején lehetővé tenné a közlekedést az Egyesülés lakónegyed, illetve a peremfalvak és a város más részei között. Nagyszámú, reggelente óránként mintegy 3500 gépkocsi halad át a hídon, főként a városközpont, a kombinát és a kórházak irányába. A polgármester szerint a Maros-híd felújításának egy év alatt be kell fejeződnie, a pontonhídon ugyanis nem lehet éveken át bonyolítani a gépjárműforgalmat. 

 

Meg kell oldani az ipari hulladék tárolását

Dorin Florea a polgármesteri hivatal szakembereinek egy csoportjával jövő héten Bukarestben a környezetvédelmi minisztériumban tárgyal. A tárcavezetőtől azt reméli, hogy sikerül előrelépnie azzal a projekttel kapcsolatban, amely révén megoldható lenne az ipari hulladék tárolása, kezelése. Az emberek, a cégek ugyanis oda viszik az ipari szemetet, a bontásokból, építkezésekből származó hulladékot, ahova érik. Tele van az erdők széle, a Maros-part, a terelőút mentén a zöldövezet a zsákszámra kiürített építkezési hulladékkal. Ez elsősorban környezetvédelmi probléma, amit meg kell oldani, mint ahogy más városokban is megoldották – jelentette ki. A városvezető elmondta, 10 éve próbálja „mederbe terelni” ezt a tervet, azonban a szaktárca eddig nem támogatta. A nehézséget elsősorban az jelenti, hogy míg a Meggyesfalvi negyedben az a terület, ahol a volt téglagyár bányája van, az önkormányzat tulajdonát képezi, és a polgármesteri hivatal telekeltette, a bánya körüli területek magánkézben vannak. Bár a korábbi években a tanácsosok egy része megpróbált alkudozni a területtulajdonosokkal a vételárról, a tranzakció nem sikerült, elbukott a tanácsban. Az is probléma, hogy a közműhálózat egy része a szóban forgó területen halad át, és a szolgáltatóknál nehéz elérni azt, hogy áthelyezzék a vezetékeket, így aztán a terület kisajátítása közhasznú célra sem bonyodalommentes. Mindezekről tárgyalni fog szerdán a környezetvédelmi miniszterrel. A Népújság kérdésére közölte, nem gondolkodik más helyszínen, hiszen a téglagyári bánya területe a város tulajdonában van, az agyagos föld  természetes szigetelőréteg, és ez a terület a legjobb erre a célra. Azt is kifejtette, hogy az ipari hulladéktárolóban az építkezési hulladékot válogatnák, feldolgoznák, jó része értékesíthető lehetne. Sőt, a lerakó alatt akár föld alatti lőteret is ki lehetne alakítani, korábban mozitermekre gondolt. 

A sajtótájékoztatón szó esett még a Somostetőn kialakítandó két teraszhelyiségről, ahol kávét, üdítőitalt és péksüteményeket lehetne majd fogyasztani, illetve helyi termékeket népszerűsíteni, a Poklos-patak befedéséről mint többéves beruházásról, valamint arról, hogy idén újabb 25 tömbház hőszigeteléséhez járulna hozzá az önkormányzat.