Hegedüs Sándor nevét viseli a kultúrotthon

Kettős ünnepet ült Magyarzsákod

A helyi katolikusok búcsús ünnepét, Sarlós Boldogasszony napját ünnepelték szombaton Magyarzsákodon, amelyre távolról, közelről hazatérnek az elszármazottak. Ez arra is alkalom volt, hogy méltó nevet adjanak a falu művelődési otthonának.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a katolikus egyház arról emlékezik meg, amikor a várandós Szűz Mária meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket váró Erzsébetet. Két nő és két magzat találkozása, így ez az ünnep arról is szól, hogy a gyerekek jól érezzék ma-gukat a templomban, Isten kö-

zelében. Mária meglátogatta Erzsébetet, hogy elmesélje neki, milyen csodálatos dolgot cselekedett vele Isten, ezért ez az ünnep a látogatásé, a találkozásé, az örömé. Az ember Ádám óta elrejtőzött Isten elől, aki azonban megkereste Máriát, hogy általa és Jézus révén megtalálja az embereket – hangoztatta prédikációjában Jakabos Barnabás marosvásárhelyi jezsuita atya. Ha gondjaink, teendőink vannak, akkor nincs bennünk hiányérzet, hogy Istennel találkozzunk. De Isten gondoskodik arról, hogy nincstelenek legyünk, elveszítsük méltóságunkat, hiányérzetünk keletkezzen, és ezek arra szolgálnak, hogy ilyenkor találkozzunk Ővele. A találkozás örömére figyelmeztetett Bene Gábor székelyvéckei-magyarzsákodi plébános is: mindenre van időnk, csak a találkozásra nincs, pedig a magányosság szétzülleszti a közösséget. Szükségünk van egymásra – intette híveit és a vendégeket az atya.

A névtábla kötelez

Szentséges volt Mária és Erzsébet találkozása, de az elszármazottaké és itthoniaké is. Isten azért ajándékozott meg ezzel az ünneppel, hogy üzenjünk, amit az elszármazottak magukkal visznek, és ami erőt ad nekik a mindennapokhoz – hangoztatta Balázs Sándor unitárius lelkész a művelődési otthon névadására összegyűltek előtt. Magyarzsákodnak nem kell hangzatos nevet „importálnia”, hogy intézményeit elnevezhesse, hiszen Isten megáldotta e falut egy nagynevű férfival, akiben sok-sok tehetség és nagy munkabírás párosult, és aki töretlenül ragaszkodott a faluhoz, előnévként hordozta a nevét. A névtábla mindenkit a lelkiismeretességre kötelez és arra, hogy a tisztséget nemcsak elérni kell, hanem teljes erővel megélni is – utalt a lelkész a névadó Magyarzsákodi Hegedüs Sándorra, akit Kovács László budapesti történész, volt diplomata „kiásott” a feledés homályából. A tábla leleplezése előtt Kovács László ismertette Hegedüs Sándor életpályáját, dr. Hudy Irén budapesti előadóművész olvasott fel részleteket a róla szóló visszaemlékezésekből, a leplezés után pedig a helyi fiatalok szavalatokkal tették ünnepélyesebbé a jeles pillanatot. Az ünnepség végén Hegedüs Sándorról kisfilmet tekinthettek meg az érdeklődők.

Balázs Sándortól megtudtuk: 2017-ben a magyarországiakkal együtt megemlékeztek Hegedüs Sándorról Kolozsváron, a református kollégiumban, amelynek egykor diákja volt, akárcsak öccse, aki évtizedekig volt az intézmény igazgatója. Ugyancsak 2017-ben a zsákodi parókia udvarán Hegedüs Sándor előtt emlékpark kialakításával és emlékszoba berendezésével tisztelegtek. Amióta Hegedüs Sándor bekerült a zsákodiak köztudatába, azóta a falubeliek magatartása megváltozott, egyenesebb gerinccel, büszkébben viselkednek, megértették, hogy bár kevesebben vannak, nem kevesebbek, mint a környező falvak lakói. A magyarországi ismerősök ajánlották, hogy Hegedüsről nevezzék el a helyi iskolát vagy művelődési otthont, végül az utóbbira esett a választás, mert ez kevésbé körülményesebb. A névadáshoz az engedélyt Kiss Melinda, a székelyvéckei önkormányzat jegyzője és Nagy Zsigmond alispán szerezték meg, a névtáblát Orbán Pál készítette el Vágási Ferenc anyagi támogatásával.

Büszkén viselte az előnevet

Hegedüs Sándor 1847-ben született Kolozsváron, nagyapja viszont magyarzsákodi volt. Újságíró volt, politikus, Kolozsvárt 25 évig képviselte a budapesti parlamentben, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, pályája csúcsán, 1899 és 1902 között Széll Kálmán kormányában kereskedelmi miniszter volt, nagy figyelmet szentelt az ipar és a közlekedés fejlesztésének, távírdák, posták százai nyíltak országszerte az ő felügyelete alatt, több száz kilométer vasúthálózatot adott át, kidolgozta a székelyföldi vasúthálózat tervét is. Miniszteri tisztsége után a Dunántúli Református Egyház főgondnoka lett, Ferenc József császártól megkapta a Vaskorona rendet. Jókai Mór testvérének lányát, Jolánt vette feleségül, két gyerekük született, közülük Lóránt vált ismertté. 1906-ban halt meg, a Fiuméi úti temetőben nyugszik, 1946-ig utcanév őrizte emlékét Budapesten és Kolozsváron. A Magyarzsákodi előnevet miniszteri tisztsége idején is büszkén viselte, ekkor többször is ellátogatott a Kis-Küküllő eme félreeső településére. Életéről magyar történészek tanulmányaiból négy év alatt született könyv Hegedüs Sándor, a százkezű politikus címmel, amelyet 2014-ben adtak ki az Országgyűlés elnöke, dr. Kövér László és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, utána kisfilm is készült róla. Hagyatékát a leszármazottak a Parlament múzeumának ajánlották fel kutatás céljából.