Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2015-03-11 15:44:52
Évről évre újabb kellemetlen meglepetéseket tartogat a családorvosok számára az egészségbiztosítási pénztárral megkötendő keretszerződés. Jobbára olyan megszorításokkal szembesültek a korábbi években, amelyek a betegek jogait is érzékenyen érintették. Emlékezzünk csak vissza, amikor bevezették, hogy előjegyzés alapján húsz beteget fogadhat a rendelési idő alatt az orvos, amit például egy influenzajárvány idején képtelenség betartani. Ha még régebbre tekintünk vissza az időben, sok családorvost arra kényszerítettek, hogy megvásárolják és a közegészségügyi előírásoknak megfelelően alakítsák át a rendelőt, amelyet korábban béreltek. Később bevezették a számítógépes jelentéstevést, az elektronikus vényt, legutóbb pedig az egészségbiztosítási kártyát, hogy csak néhányat említsünk az újabb kihívásokból, amelyek fokozatosan bokrosodó bürokráciával jártak, ami a betegekkel tölthető idő rovására ment.
De mindez csekélység ahhoz képest, amilyen intézkedésre az új keretszerződés tervezete szerint készülnek. Miután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élére egy olyan személyt neveztek ki, aki korábban az egyik orvosi szolgáltatásokat végző kereskedelmi hálózat élén állt, az új keretszerződés-tervezet szerint a háziorvosi „piac” liberalizálására készülnek. Ez azt jelenti, hogy érvényüket vesztik a háziorvoslás területén alkalmazott szabályozások, amelyek annyi rendelő és orvos működését engedélyezték, amennyi a lakosság száma alapján szükséges volt egy településen, és megszabták, hogy legkevesebb 800 beteggel lehet új praxist kérni. Ha az új keretszerződés-tervezetet, amelyet a pénztár és a szaktárca javasolt, elfogadják, bárki nyithat családorvosi praxist Romániában, függetlenül attól, hogy van-e páciense vagy sem. Kezdeményezések már eddig is voltak, hogy kereskedelmi célú rendelőintézet-hálózatok háziorvosokat alkalmazzanak.
– Ezentúl akinek van pénze, az kaparinthatja meg az alapellátást biztosító „egészségpiacot” is – mondja dr. Fekete András, a Családorvosok Patronátusa megyei szervezetének alelnöke. A következmény az lehet, mint a gyógyszertárak esetében. A piac liberalizálása nyomán az évtizedek óta működő magángyógyszertár tövében nyitott patikát valamelyik láncolat, újat, szebbet, ahol különböző fogásokkal nyerik meg a vásárlókat, s a gazdagabb, erősebb gyógyszertár lesz a túlélő. Hasonlóan fognak eljárni a tetemes anyagi háttérrel rendelkező láncolatokhoz tartozó rendelőintézetek is, amelyek alkalmazott családorvosokkal minél több páciens megnyerésére fognak törekedni.
– Ennek a beteg issza meg a levét – hangsúlyozza a patronátus alelnöke, ugyanis a rendelőintézeten belül egyik orvostól a másikig fogják küldözgetni a beteget. A családorvosok hálózata egy szűrőt képezett, s arra törekedtünk, hogy a fölösleges járkálástól megkímélve ellássuk a hozzánk fordulókat, s csak akkor küldjük őket tovább, ha valóban szükséges. A szabadpiaci körülmények között a profitszerzés lesz a cél, ami háttérbe szorítja a betegek érdekeit. Ha tönkreteszik a jelenlegi családorvosi rendelőket, a páciensek új arcokkal fognak találkozni, akiknek fogalmuk sincs az előéletükről, a családjukról. Mivel fel kell tölteni a listát, különböző módszerekkel megpróbálják a vidéki embereket is magukhoz csalogatni, ami a minimális betegszám alatt működő vidéki rendelők megszűnéséhez vezethet.
Az európai országok többségében zárt rendszerben működik a háziorvosi szolgáltatás, Romániában sem kellene engedni, hogy a piacnak rendelődjön alá – olvasható a Családorvosok Országos Egyesületének a közleményében, amely elítéli a kilátásba helyezett„kereskedelmi praktikákat”, s tiltakozik a keretszerződés-tervezet ellen, amely mögött a korrupció húzódhat meg.