Hatékonyabb rendőrséget szeretnének

A Maros Megyei Rendőr-felügyelőségen november 6-án sajtótájékoztató keretében bocsátották közvitára azt a törvénytervezetet, amely a rendőrség működésének rendszabályzatát új törvényes keretek közé helyezné. 

A törvénymódosító javaslatcsomagban többek között a rendőri igazoltatást, a megbilincselést, a rendőrségre való bekísérést, a házkutatási parancs nélküli rendőri behatolás törvénytervezetét ismertették. Új bűncselekmények is bekerülnének a törvénybe: a rendőri intézkedéseket megakadályozókkal, a rendfenntartókat nyilvánosan szidalmazókkal szemben, valamint a rendőri intézkedést követően ismétlődő csendzavarókkal szemben foganatosítanák.

A tanácskozáson a megyei rendőrség parancsnokai és altisztjei mellett a rendőrség országos szakszervezetei is képviseltették magukat és kifejtették véleményüket a törvénymódosítással kapcsolatosan, így olyan javaslatok is elhangzottak, amelyek egyértelművé tennék bizonyos törvénycikkelyek értelmezését. A Belügyminisztérium (MAI) a közrend és -biztonság megőrzéséért való hatékony beavatkozás érdekében javaslatcsomagot állított össze, amellyel törvényes keretek között jogi és fizikai védelmet nyújtana megbízatásuk során a rendőröknek. A törvénymódosítás célja a rendfenntartók tekintélyének megszilárdítása, valamint az állampolgárok jogainak védelme. A javaslatcsomagot Bîltag Dumitru, a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség fő- felügyelője ismertette. Amint a felvezetőben elhangzott, az utóbbi időszak eseményei, valamint az a tény, hogy a rendőröket ért jogsértések aránya egy év alatt 20%-kal nőtt, szükségszerűvé teszik a rendőri beavatkozások törvény általi szavatolását. 

 

Bárkit igazoltathatnának

A rendőrök három leggyakoribb intézkedéseinek módozata kerülne be a törvénykönyvbe. Így az igazoltatást, a megbilincselést és a rendőrségre szállítást is szabályozná az a törvényszöveg, amely az országos rendőrség szervezését és működését koordinálja. Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, nem csak a törvénysértőket igazoltathatnák, hanem bárkit, aki törvényellenes cselekedet elkövetésével vagy annak a helyszínén való tartózkodásával hozható összefüggésbe, de akkor is, ha maga kér rendőri segítséget, illetve rutinellenőrzések alkalmával. Azok, akik nem tudják igazolni magukat, vagy fennáll a hamis identitás, illetve a személyazonosító iratok hitelességének gyanúja, veszélyezteti saját vagy más testi épségét, megsérti a közrendre vonatkozó előírásokat, illetve amennyiben a helyszínen nem lehet civilizáltan eljárni a rendbontóval szemben, a rendőrségre kísérhetik azonosítás és a további eljárás végett. Azok, akik megtagadnák az igazoltatást, a jelenleg érvényben lévő 100–500 lej közötti bírság helyett 500–1.500 lej közötti büntetéssel számolhatnak. A közúti ellenőrzés során, amennyiben nem tudja a járművezető felmutatni a szükséges igazoló iratokat, 1000 lejig terjedne a bírság. Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, a büntetések mértéke annak függvényében nőhet vagy csökkenhet, hogy feledékenységről van-e szó, vagy kimondott ellenállásról, ezért az igazoltatás megtagadására keményebb büntetéseket javasolnak a törvénymódosítás kidolgozói, illetve a rendőrök és a szerződéses személyzet országos szakszervezete, az Europol, a Diamantul, valamint a Pro Lex, a rendfenntartók különböző kategóriáinak érdekeit védő szakszervezetek képviselői.

A rendőrnek joga van bilincset, vagy más eszközt alkalmazni abban az esetben, ha ártalmatlanná akarnak tenni egy gyanúsítottat. Megbilincselhetik, ha ellenáll a rendőrség székhelyére való bekísérésnek, de akkor is, ha agresszíven viselkedik bizonyos személyekkel, illetve javakban tesz kárt, terrorizmus elkövetésének szándéka merül fel, vagy büntetésvégrehajtó intézetből szökött meg. Ellenben nem alkalmazhatnak bilincset láthatóan terhes nők, fogyatékkal élők és kiskorúak esetében, kivételt képeznek azok az esetek, amikor csoportosan végrehajtott fegyveres támadás veszélye áll fenn. 

 

Börtönt kaphat a fogadatlan prókátor is

Három új bűncselekmény kerülne be a törvénybe, így azok ellen is eljárás indulhatna, akik akadályozzák a rendőri intézkedést. Mint elhangzott, nem egy esetben szemtanúk próbálnak beavatkozni, a rendőri intézkedést megakadályozni, ezért azok, akik bűncselekményt vagy kihágást elkövetők védelmére kelnek erőszakosan vagy megakadályozzák a gyanúsítottak megmotozását, rendőrségre kísérését, valamint az illető csomagjainak, járművének átvizsgálását, bűnügyi dossziékra számíthatnak. A javasolt büntetés hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés vagy bírság lenne. Azok, akik a rendőröket szolgálatvégzés közben nyilvánosan illetlen szavakkal vagy gesztusokkal sértegetik, három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy bírsággal számolhatnának. A törvénymódosítással a bűncselekmény kategóriájába sorolnák a társasházakban élők csendzavarását, amennyiben a lakók a rendfenntartók beavatkozását kérik, a helyszínre érve azok intézkednek, távozásuk nyomán azonban ismétlődik a csendháborítás. Ebbe a kategóriába sorolnák az olyan magáneseményeket is, amelyeket lakóházak közelében közterületeken szerveznek. A javaslatcsomag tartalmazza a rendőrök azon jogát, hogy felszólításra a fegyverként használható tárgyakat eldobják és kezüket felemelve ártalmatlan pozíciót vegyenek fel. Ennek jegyében bevezetik a rendőr ellen irányuló erőszakos cselekedet feltételezhető szándékát, amennyiben a „Megállni, rendőrség! – Ne közelíts!” felszólítást nem tartja tiszteletben.

 

Házkutatási parancs nélküli intézkedések

A megbízatását végző rendőr magánterületre való erőszakos behatolásának lehetőségeit is szabályozná a javaslatcsomag. Eszerint a rendőr egy lakásba vagy udvarra akkor is behatolhat, ha a tulajdonos nem nyit ajtót vagy nem engedélyezi azt, illetve nem válaszol a felszólításra, amennyiben fennáll a gyanú, hogy a helyiségben egy másik személy élete vagy testi épsége forog kockán vagy elhunyt van, illetve egy bűnelkövető vagy terrorista tartózkodik ott. Akkor is behatolhatnának erőszakkal, ha alapos gyanú van arra, hogy felfegyverkezett személyek bujkálnak vagy egy bűncselekmény bizonyítékait akarják megsemmisíteni. Hasonló esetekben a módosító javaslat szerint nem kellene házkutatási engedéllyel rendelkezzenek a rendőrök.

A törvénymódosítás a polgárok jogait és kötelességeit is tartalmazza. A rendőri előállítás során a polgárok jogait is szabályozza a javaslatcsomag. Ennek értelmében a rendőrségre kísért személynek az akció előtt meg kell indokolni az eljárás okát, lehetőséget kell biztosítani számára ügyvédi jelenlétre és arra, hogy annak hiányában ne nyilatkozzon, igazolnia magát azonban mindenképp kötelessége. Egyik családtagját vagy ismerősét is értesítheti, külföldiek esetében országa külképviseletét, ugyanakkor fordítót kell biztosítani számára, ha nem beszéli az ország hivatalos nyelvét. A rendőrségre kísért személyek igazoltatása nem tarthat többet 24 óránál. A módosító javaslat az országos rendőrség www.mai.gov.ro honlapján tanulmányozható.