Hatalomváltást hozhatnak a vasárnapi lengyel parlamenti választások
Közvélemény-kutatások szerint ellenzékbe kerülhet a nyolc éve kormányzó, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a vasárnapi lengyelországi parlamenti választások nyomán, a felméréseken hosszabb ideje vezető ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt fő célja pedig az önálló kormányalakítás.
A választásokon a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választják meg. A képviselőket többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, a leadott szavazatokat arányos rendszerben alakítják át mandátumokká. A szenátorokat viszont egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg.
Az utóbbi hetekben megjelent felmérések szerint a PiS népszerűsége 35-42 százalék között ingadozik. A PO egyes felmérések szerint 28 százalékot is kaphatna, egyes elemzők viszont úgy vélik, azért kell harcolnia, hogy támogatottsága ne csökkenjen 20 százalék alá. A választások tétje ugyanis az, hogy a PiS képes lesz-e önállóan kormányt alakítani, ami lehetővé tenné számára a szerinte nélkülözhetetlen – mindenekelőtt az adórendszer, a nyugdíjrendszer és az egészségügy területén szükséges – reformok végrehajtását, a PiS programjában szereplő „öntudatosabb külpolitika” folytatását, ezen belül a visegrádi együttműködés dinamizálását és az energiabiztonság erősítését.
Szakértők szerint a PiS az önálló kormányzás és valamely kisebb párttal való koalíciós kényszer határán egyensúlyoz, de a PO is megpróbálkozhatna kormányalakítással egy széles ellenkoalíció létrehozásával. Ez akkor lenne lehetséges, ha a két domináns párt mellett több, jelenleg a választási küszöb átlépéséért küzdő tömörülés kerülne be a parlamentbe.
A PiS lehetséges koalíciós partnereként ezek közül csak a Kukiz'15 névvel induló mozgalom jöhet számításba, melyet a tavaszi elnökválasztási kampányban népszerűvé vált független jelölt, Pawel Kukiz vezet.
A PO potenciális partnere a jelenlegi kormánykoalíció kisebb tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) mellett a Ryszard Petru közgazdász vezette, megfigyelők szerint Bronislaw Komorowski volt elnökhöz közel álló Nowoczesna (Modern) párt. A két utóbbi tömörülés parlamentbe jutása kérdéses. Elképzelhető a PO-nak az átlagosan 10 százalékos támogatottsággal rendelkező Egyesült Baloldal (ZL) nevű koalícióval való együttműködése is. A ZL-t a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a baloldali liberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkotja, számára – lévén koalíció – 8 százalékos parlamenti küszöb van érvényben, szemben a pártok számára érvényes 5 százalékkal.
A felmérések alapján alig van esélye a bejutásra a KORWIN tömörülésnek, Janusz Korwin-Mikke ismert veterán jobboldali liberális politikus januárban alapított újabb pártjának, a májusban alapított baloldali tömörüléshez, a Razem (Együtt) elnevezésű törpepárthoz hasonlóan.
A PO-nak az év elején még a PiS-szel azonos mértékű népszerűsége a májusi elnökválasztás után kezdett csökkenni, miután a választáson a PiS jelöltjeként induló Andrzej Duda diadalmaskodott a hivatalban lévő, a kormányzó PO táborából származó elnökkel, Bronislaw Komorowskival szemben. Az elnökválasztási kampány fokozatosan a parlamenti választásokat megelőző kampányba ment át, aminek egyik bizonyítéka, hogy Duda sikeres választási stábjának vezetője, Beata Szydlo lett az ellenzéki párt kormányfőjelöltje.
Az elnökválasztás eredménye rányomta bélyegét a PO kampányára, melynek során felszínre kerültek Donald Tusk korábbi pártelnöknek és kormányfőnek a brüsszeli posztra való távozása után a párton belül kialakult küzdelmek is. A belső rivalizálás és a párt arculatának megváltoztatására való törekvés a választási listák összetételén is lemérhető, Ewa Kopacz kormányfő a tapasztalt politikusokat új arcokkal próbálta felcserélni. A PO vezetői posztjára pályázó Grzegorz Schetyna például szándéka ellenére nem szülővárosában, Wroclawban, hanem a közép-lengyelországi Kielcében indul.
A PiS ezzel szemben meglepően nyugodt, egyes megfigyelők által unalmasnak is minősített kampányt folytatott. A PO beteljesítetlen választási ígéreteinek bemutatására összpontosított, miközben saját törvényjavaslataira hívta fel a figyelmet. Az új médiában és az interneten a PiS vetélytársánál markánsabbnak mutatkozott, ami a fiatalok között növekvő népszerűségével függ össze.
A választási kampány utolsó fázisában új, erős elemként jelent meg az európai migrációs válság témája. A kormány többször változtatott az uniós menekültelosztási kvótákkal kapcsolatos álláspontján, beleegyezve végül az Európai Bizottság áthelyezési tervébe. Ugyanakkor – az Andrzej Duda elnök által megfogalmazott álláspont és a többi visegrádi ország magatartása nyomán – részt vállalt Magyarország déli határának védelmében.
A kisebb pártok a PO és a PiS kampányának hátterében maradtak. Kivételt képez az Egyesült Baloldal kormányfőjelöltjének, a tárgyilagos Barbara Nowackának közelmúltbeli bemutatása. Így az az Európában egyedülálló helyzet állt elő, hogy a miniszterelnöki székre három női jelölt is pályázik.
A kampányt egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatások kísérték. Így az egyes pártok eredményei nagyon változónak tűntek. Előfordult, hogy egyetlen hét folyamán közölt felmérések alapján lehetségesnek mutatkozott az, hogy a parlamentbe 7 párt kerül be, amint az is, hogy a képviselői padokban csak a PO, a PiS és a Kukiz´15 képviselői foglalnak helyet.
A vasárnapi szavazást követően a lengyel országos választási bizottság döntése alapján a szavazatokat kézzel számlálják, az előzetes eredményeket a bizottság jövő keddre ígérte.
