Mérleget készül vonni a Cioloş-kormány: egy év sikereit és sikertelenségeit kell összeírniuk az elkövetkező napokban a minisztereknek.
Mérleget készül vonni a Cioloş-kormány: egy év sikereit és sikertelenségeit kell összeírniuk az elkövetkező napokban a minisztereknek. A Colectiv-tragédiát követően megalakult Cioloş-kabinet egyéves kormányzására ugyan ráaggatták a technokrata jelzőt, de a gyakorlatban minden a politikáról szól.
Az elmúlt egy év eredményeinek összesítéséhez a kormányfő tulajdonképpen már a tegnap, a kormányülés elején bemondta az irányelvet: „mi vagyunk a nullás kormány” – jelentette ki. El is magyarázta, hogy mit ért ez alatt: nulla korrupció, nulla populizmus és nulla hazugság. A „háromnullás” mandátumról a fentieket állítani éppenséggel beilleszkedik a populizmus, a csúsztatás kategóriájába, és az egyre szaporodó korrupciós ügyek sem éppen a nulla felé tendálnak... Az viszont igaz, hogy nem forradalmasították az országot, valódi reformokról pedig aztán végleg nem beszélhetünk. Inkább csak valamiféle törvényi korrekciókról, kiigazításokról, kiegészítésekről. Próbálkozásokról, amiket aztán sorban vagy az államfő, vagy az Alkotmánybíróság elgáncsolt. A béremeléseket, az adónemek eltörlését célzó, a villamos energiára és a földgáztörvényre vonatkozó jogszabályt – csak hogy néhányat említsünk. Továbbra sem látni haladást a nagyberuházások terén (autópálya, terelőutak stb.), a hulladékgazdálkodási program összeomlófélben stb. Igaz, voltak jó kezdeményezések is, bár gyakran alkalmazhatatlanok. A tegnapi kormányülésen például a 95-ös egészségügyi reformtörvény módosítása is szerepelt, ami fontos változásokat hozhat az egészségügyi intézmények menedzs-mentjében, ugyanis szigorítaná az összeférhetetlenségi kritériumokat, korlátozásokat vezetne be a kórházmenedzser (aki nem kell kötelezően főorvos vagy egyetemi oktató legyen) orvosi tevékenységét illetően, és a versenyvizsga alapjául nem kizárólag a jogszabályok ismerete, hanem a menedzsmentterv szerepelne (különös tekintettel a költségvetésre és az egészségügyi ellátásra).
A kormányfő által beharangozott siker-kudarc lista bemutatása után félő, hogy ennek a második része lesz hangsúlyos. Pozitívum azonban egy olyan számvetés elkészítésének szorgalmazása, amely a valós sikereket és kudarcokat összesíti, amit nyilvánosságra hoznának. Egyfajta önkritika, amely alapján lehet tervezni, korrigálni, beavatkozni. Persze ez nem biztos, hogy jó lesz kampányszempontból, sőt, lehet kampányfogás is. Egy biztos: a nullás álláspontot némileg árnyalni fogja...
