Háromnapos japánsztrájkba léptek

Ismét krízishelyzetben a szociális szolgáltatásokat nyújtó civilek

Háromnapos japánsztrájba léptek a szociális szolgáltatásokat nyújtó marosvásárhelyi civil szervezetek, amelyek anyagi szempontból ismét súlyos krízishelyzetbe kerültek. Ellátottak százai, hátrányos helyzetű idős emberek, súlyos fogyatékkal élő gyerekek maradhatnak ingyenes ellátás nélkül, mivel az őket ellátó szervezeteknek 4-5 hónapos késéssel törleszti a szerződés alapján jóváhagyott – amúgy is csekély – összegeket a marosvásárhelyi önkormányzat – hívták fel a figyelmet a helyzet súlyosságára a civil szféra képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon.

Évekig, esetenként évtizedekig tartott, hogy felépítsenek egy-egy hiánypótló, jól működő szolgáltatást, hogy lefedjenek bizonyos szükségleteket, amit valójában az állami szerveknek kellene megtenniük; jól képzett szakembercsapat áll a rendelkezésükre, és most ismét azzal kell szembesülniük, hogy a finanszírozás késése miatt lassan nem tudják többé ingyenesen ellátni a rászorulókat, akikkel dolgoznak, a szakembereiket pedig nem tudják fizetni. 

Tartsák tiszteletben a megkötött szerződéseket!

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója rámutatott: a városban elérhető szociális szolgáltatások 77 százalékát civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) biztosítják. Ötvenhárom szociális szolgáltatás érhető el a rászorulók különböző rétegei számára, ebből negyvenegyet civil szervezetek, tizenkettőt pedig állami, önkormányzati egységek működtetnek. Ez az arány az ellátottak számában is megjelenik, több mint 70 százalékát a rászorulóknak marosvásárhelyi civilek segítik. – Emiatt úgy gondoltuk, hogy a civilek össze kell fogjanak, így október 25-én megalakult egy akciócsoport, amelyben a 23 akkreditált civil szervezetből 17 képviselteti magát, a fennmaradó hat közül is többen kifejezték már, hogy csatlakozni szeretnének ehhez a kezdeményezéshez. Azt szeretnénk, ha a helyi önkormányzattal, a helyi tanáccsal, a polgármesteri hivatallal partneri dialógust tudnánk folytatni, szeretnénk hozzájárulni a marosvásárhelyi szociális szolgáltatásokat érintő stratégia kialakításához. Eddig a konzultációkba csupán jelképesen voltunk bevonva, szeretnénk, ha a szociális szolgáltatásokat érintő kérdésekben konzultálnának velünk, mivel úgy érezzük, hogy a szakmai tudásunk és az a feladat, amit ellátunk, megkívánja azt, hogy partnerként kezeljenek bennünket. 

Ugyanakkor fel szeretnénk hívni a közvélemény figyelmét arra is, hogy az általunk nyújtott szociális szolgáltatások finanszírozása gyerekcipőben jár, az állami szolgáltatások arányaiban sokkal nagyobb összegeket emésztenek fel, mint amit a civilek kapnak ugyanezekért a szolgáltatásokért, holott ugyanazok a szakmai standardok vonatkoznak ránk és az állami szektorra is. A marosvásárhelyi önkormányzat a leszerződtetett szolgáltatásokra járó finanszírozásokat legkevesebb 4-5 hónapos késéssel utalja át – holott ezekre aláírt szerződések vannak –, olyan helyzetbe hozva a civileket, hogy csökkenteniük kell a szolgáltatásaikat, egyesek eladósodnak, bankhitelhez kell folyamodjanak. Úgy érezzük, hogy ez igazságtalan, úgy érezzük, hogy az adott szónak, a szerződésnek nincs érvénye, ezért japánsztrájkba lépünk, három napon át fehér karszalaggal a karunkon tiltakozunk – mutatott rá a Caritas ágazati igazgatója. Érdeklődésünkre kifejtette, utoljára augusztus végén kapták meg az áprilisra járó összeget, azóta semmit. Mint mondta, csütörtökön a civil szervezetek részt vesznek a helyi tanács soros ülésén, ugyanis előreláthatólag ott születik majd döntés a leköszönő kormány által a városnak leosztott 24 millió lej elosztása kapcsán. 

– Bízunk benne, hogy kedvező döntés születik, és legalább azokat a tartozásokat kiegyenlíti az önkormányzat, amely összegeknek a biztosítását szerződésben vállalta – tette hozzá az igazgató. 

Dr. Alexandru Lupşa, az Alpha Transilvană Alapítvány igazgatója nehezményezte, hogy a tanács által megszavazott összegek eleve nem fedezik a civil szervezetek valós szükségleteit. De mivel még a jóváhagyott finanszírozást sem kapták meg, a szervezetek arra kényszerülnek, hogy bankhitelhez folyamodjanak, képtelenek törleszteni az adókötelezettségeiket. Amennyiben nem oldódik meg ez a helyzet, előfordulhat, hogy az alapítvány arra kényszerül, hogy felbontsa az alkalmazottak munkaszerződését, olyan szakemberekéét, akik 15 éve odaadással végzik a munkájukat. – Ez a lerombolása mindannak, amit 15 év alatt felépítettünk – jegyezte meg sajnálkozva dr. Lupşa. 

Nap mint nap a túlélésért kell harcolniuk

Ábrám Noémi, a Diakónia Alapítvány vezetője hangsúlyozta: a közömbösség, ami a helyi önkormányzat részéről tapasztalható, elsősorban a gondozottaikat érinti hátrányosan, hiszen a leszerződött összegek késése miatt a tevékenységüket csak bizonyos mértékben tudják ellátni. 

– Emiatt az ellátottaink részéről állandó számonkérésnek vagyunk kitéve. Mi ezekre az összegekre számítunk, nem vagyunk profitszervezetek, hogy csak úgy előhúzzunk összegeket a zsebünkből, hogy kiegészítsük a költséghiányokat – tette szóvá Ábrám Noémi, aki szerint érthetetlen, hogy külső forrásokat, esetenként magyar állami támogatásokat kell lehívniuk ahhoz, hogy tudják ellátni a helyi szinten vállalt feladataikat. – Az alapítványok a napról napra való túléléssel vannak elfoglalva, ahelyett hogy arra a munkára tudnánk koncentrálni, amelyet becsülettel felvállaltunk és szívesen végzünk – adott hangot felháborodásának. 

A fogyatékkal élőknek járó pótlék is késik

Simon Judit, a Hifa Románia elnöke kiemelte: amellett, hogy már eleve csekélyek a városnál megpályázható összegek, a civileknek még azzal is szembe kell nézniük, hogy ezeket több hónapos késéssel utalják át. A civil szervezetek mellett azonban a fogyatékkal élők is bajban vannak, ugyanis késik a nekik járó gondozói pótlék folyósítása. A sajtótájékoztatón jelen volt egy háromgyerekes, fogyatékkal élő fiatal édesanya, aki érdeklődésünkre elmondta, gondozói pótlékként havonta minimálbér a jövedelme, viszont két hete késik a neki járó juttatás kifizetése, a szociális osztályon azt a választ kapta, hogy előfordulhat, hogy jövő héten sem kapja meg az összeget, amelyre oly nagy szüksége van a családnak. Mint mondta, sok sorstársánál szerencsésebb helyzetben van, mivel a férjének van jövedelme, segítenek a szülei is, viszont sokan vannak, akiknek ez az egyedüli bevételi forrás. 

Marinela Gombos, a Rheum-Care Alapítvány igazgatója azt tette szóvá, hogy az önkormányzati képviselőkben talán nem is tudatosul annak a munkának a jelentősége és szükségessége, amit a civilek végeznek, az, hogy például az agyvérzés következtében lebénult betegeknek létfontosságú, hogy hozzáférjenek a megfelelő rehabilitációhoz, és milyen következményekkel jár rájuk nézve a finanszírozás elmaradása.