Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár) pénzjutalommal járó díjat idén 51. alkalommal osztotta ki a Svéd Tudományos Akadémia. Az átadási ünnepséget december 10-én tartják Stockholmban.
Az akadémia indoklása szerint az idei kitüntetettek kísérleteik során új megközelítést alkalmaztak ahhoz, hogy megbízható válaszokat kapjanak arra, melyek a globális szegénység elleni küzdelem legjobb módozatai.
A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Fontos kutatásokért, a szegénység elleni küzdelemért adták az idei díjat
Kiemelkedően fontos kutatásokért, a fejlesztési közgazdaságtanért és azon belül is a szegénység elleni küzdelemért ítélték oda az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Figyelemre méltó, hogy idén Esther Duflo személyében egy fiatal közgazdásznő is a kitüntetettek között van – mondta Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója az MTI-nek.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn jelentette be, hogy a globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
Hegedüs Éva kiemelte: a közgazdasági kutatás egyik legfontosabb feladata, hogy kutatásaival, elemzéseivel, megoldási javaslataival segítse a gazdaságpolitikusokat, hogyan terjedjen ki a jólét a világ vagy akár egy-egy régió szegénység által sújtott területeire. Ennek a problémának a megoldására tettek kísérletet, saját empirikus tapasztalataikat is felhasználva, az idei Nobel-díjasok – jelezte.
Rámutatott: a díjazott kutatók elismerése indokolt, akkor is, ha világszerte még százmilliók vagy akár milliárdok élnek napi egy dollárnál kevesebből. Az ő felzárkóztatásuk, gyarapodásuk, az életminőségük javítása az egyik legkomolyabb kihívás. Különösen fontos ez azért is, mert a klímaváltozás okozta változások a világ számos, amúgy is szegény területén még tovább növelhetik az élelmiszerhiányt és a szegénységet – jelezte az MKT főtitkára.
Hegedüs Éva rámutatott: az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjei ezen a téren a világ legszegényebbjeinek a felzárkóztatása terén értek el nagyon ígéretes eredményeket. Bebizonyították, hogy a nagy globális programok helyett, vagy akár azokon belül helyi, lokális, kisebb fejlesztési programokkal, képzéssel, célzott segélyekkel hatékonyan és eredményesen lehet küzdeni hosszú távon is a szegénység ellen, és lehet jobb minőségű életet biztosítani a legszegényebbeknek is.
Kiemelte: ez a tapasztalat hasznos lehet nemcsak a legszegényebb afrikai vagy ázsiai országokban, de akár a mi régiónkban is. Nagyon fontos területe ez a közgazdaságtannak, a szakmának talán a legszebb része, hogy mivel lehet „jobbá és igazságosabbá tenni a világot” – hangsúlyozta Hegedüs Éva.
A közgazdasági Nobel-emlékdíj és kitüntetettjei
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a svéd központi bank (Sveriges Riksbank) alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából. Célja az Alfred Nobel által alapított díjak kiegészítéseként a közgazdaságtudomány terén elért eredmények elismerése. Elnevezése hivatalosan: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja, amelyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda.
A legfiatalabb Nobel-díjjal járó, Gunvor Svensson-Lundqvist tervezte érem előlapján a díjalapító portréját a többitől eltérő szögből ábrázolták. Alatta a svéd központi bank emblémája, két egymást keresztező bőségszaru, körben a Sveriges Riksbank till Alfred Nobels Minne 1968 (A Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére) felirat látható. A hátlapon a díjat odaítélő testület jelképe, Észak Csillaga látható a Kungliga Vetenskaps Akademien (Svéd Királyi Tudományos Akadémia) felirattal. A kitüntetettek nevét a 66 milliméter átmérőjű, 18 karátos aranyból készült érme oldalába gravírozzák. Ez egyszer galibát is okozott: 1975-ben a szovjet Leonyid Kantorovics és az amerikai Tjalling Koopmans érmét a díj átadásakor véletlenül összecserélték. Erre csak akkor derült fény, amikor a két tudós már hazautazott, és hosszas erőfeszítésekbe telt, mire a tévedést orvosolni tudták. A kézzel írott svéd nyelvű diploma barna bőrbe kötött, egyedi tervezésű műalkotás, amely a kitüntetett nevét és az indoklást tartalmazza. A díjjal az idén kilencmillió svéd korona összegű jutalom jár.
A díjat most 51. alkalommal ítélték oda, a 84 kitüntetett közül 25-en egyedül, 19 alkalommal ketten, 7 alkalommal hárman megosztva részesültek az elismerésben. Az eddigi legfiatalabb díjazott az amerikai Esther Duflo, aki az idén 46 évesen, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen kapta az elismerést. A ma élő legidősebb közgazdasági Nobel-emlékdíjas a 95 éves amerikai Robert Solow, akit 1987-ben tüntettek ki. Az eddigi egyetlen női közgazdasági Nobel-emlékdíjas az amerikai Elinor Ostrom volt, aki 2009-ben megosztva vehette át az elismerést, amelynek az idén Esther Duflo lett a második női kitüntetettje.
A közgazdasági Nobel-emlékdíj esetén is van példa „családi” díjra: az első kitüntetett az 1969-ben díjazott holland Jan Tinbergen öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, az 1974-ben kitüntetett Gunnar Myrdal felesége, Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjban részesült. 2019-ben tovább nőtt a közgazdasági Nobel-díjas családok száma, mivel Esther Duflo és Abhijit Banerjee házastársak, ők az egyedüli házaspár, akik mindketten a közgazdasági díj kitüntetettjei.
A magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyit (Harsányi János, 1920-2000) ismerték el megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjjal „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért”.
Az elmúlt tíz év közgazdasági Nobel-emlékdíjasai:
2009 – Az amerikai Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson a gazdasági kormányzással foglalkozó elemzéseikért.
2010 – Az amerikai Peter Diamond és Dale T. Mortensen, valamint a Cipruson született brit Christopher Pissarides az egyszerre jelen lévő magas munkanélküliség és a betöltetlen állások összefüggéseinek, valamint a szociálpolitika munkanélküliségre gyakorolt befolyásának vizsgálatáért.
2011 – Az amerikai Thomas J. Sargent és Christopher A. Sims „az ok és okozat a makrogazdaságban” területén végzett empirikus kutatásaikért.
2012 – Az amerikai Alvin E. Roth és Lloyd Shapley a piactervezés gyakorlatának elemzéséért és a stabil piaci allokáció területén végzett kutatásért.
2013 – Az amerikai Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert J. Shiller azokért az empirikus kutatásokért, amelyekkel – egymástól függetlenül – azt vizsgálták, hogyan lehet több évre előre jelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását.
2014 – A francia Jean Tirole a piaci erők elemzéséért, amellyel „rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik”.
2015 – A brit-amerikai Angus Deaton a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért.
2016 – Az amerikai-brit Oliver Hart és a finn Bengt Holmström a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért.
2017 – Az amerikai Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan területén folytatott kutatásaiért.
2018 – Az amerikai William D. Nordhaus és Paul M. Romer „a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével” kapcsolatos munkásságáért.