Egy novemberben készült felmérés szerint a jelenleg kormányzó liberálisok simán megnyernék a parlamenti választásokat, ha most rendeznék a voksolást. Ám ez a felmérés egyelőre csak a politikusok önbizalmi indexének simogatására jó, több okból is. Egyrészt, a parlamenti választásokat nem most fogják tartani, és addig még változhatnak az erőviszonyok, másrészt meg figyelmen kívül hagytak egy eléggé fontos tényt a készítők.
Egy szó sem esett arról például, hogy földrajzilag mekkora területre terjedt ki a vizsgálódás, pedig erre illett volna figyelmet szentelni. Az épp lezajlott elnökválasztások során újabb rekordot döntött a külföldön élő román állampolgárok szavazási részvétele. A diaszpóra szavazása most nem befolyásolta úgy a választási folyamatot, mint öt éve, amikor a választási körzeteknél tapasztalt botrányoknak jelentős szerepük volt az erőviszonyok megváltozásában a két forduló között, csak épp egy kicsit kozmetikázták a végeredményt. Mert az újrázó elnök belföldön kevesebb szavazatot kapott, mint az első mandátuma megszerzésekor, így még a kétharmados többség sem olyan fényes siker ám!
Viszont az a több mint nyolcszázezer szavazat, amit a külföldi választási körzetekben adtak most le, egy parlamenti választáson már döntő jelentőségű is lehet, így a választói opciók feltérképezésénél az a közvélemény-kutató, aki ad valamit a szakmai névjegykártyájára, ezt illene figyelembe vegye. Mert a legutóbbi parlamenti választásokon is jól látható volt, hogy a külföldön szavazók opciói köszönő viszonyban sincsenek a belföldi politikai erőviszonyokkal, így elég egyértelmű, hogy minél többen mennek el közülük szavazni, az eléggé komolyan befolyásolhatja a pártok belföldi felmérésre alapozott erősorrendjét.
Szóval ebből a felmérésből annyi derül ki aránylag világosan, amit már elég régóta történelmi hagyományok révén tudunk, hogy e szép hazának a többségi nemzete mindig oda húz, ahol erőt lát, és ahonnan valami előnyt remél. De a pártok erősorrendjének viszonylatában az annyi az nagyon nem annyi. Noha az elnökválasztások és a legutóbbi parlamenti voksolás tétje nem volt egyforma, így a választói viselkedés sem feltétlenül ugyanolyan, a számokból azért látszik, hogy a vidéki régiók sötétben tartásától tartós és hűséges szavazóbázist fenntartó szocdemeknek a legrosszabb a magas külföldi szavazási kedv, így a mostani kormányoldal vélhetően udvarolni fog a parlamenti választások tekintetében a külföldön élőknek, amihez a kisebb és újabb pártok is lelkesen fognak asszisztálni, mert ebben a szavazótömegben nekik is van ám jócskán keresnivalójuk. Idejük lesz ezen gondolkodni, mert a jövőre elsőnek következő helyhatósági választásokból ez a külföldi tábor ki van zárva.
