Mintegy két és fél év után ismét költözni készül a marosvásárhelyi ócskapiac. Dorin Florea polgármester szerint az elkövetkezőkben részben fedett helyen működne a Sziget utcai ószer, így télen jobb körülmények között árusíthatják portékáikat az emberek.
Mintegy két és fél év után ismét költözni készül a marosvásárhelyi ócskapiac. Dorin Florea polgármester szerint az elkövetkezőkben részben fedett helyen működne a Sziget utcai ószer, így télen jobb körülmények között árusíthatják portékáikat az emberek. Claudiu Maior alpolgármester kérdésünkre közölte, a Maros-parti volt kaszárnya udvara az új helyszín, és szorgalmazza, hogy mind szombaton, mind vasárnap működjön az ócskapiac.
Dorin Florea kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az eddigieknél sokkal jobb körülmények között szeretnék működtetni az ócskapiacot, egy részben fedett, 8-10 ezer négyzetméteres felületen, ugyanakkor a gépkocsik parkolására is megoldást találnak.
– Az új helyszín nagyobb az eddiginél, kényelmesen elférnek árusok, vásárlók vagy látogatók. Ha szükséges, még betonozunk – tette hozzá a városvezető. Claudiu Maior alpolgármester érdeklődésünkre közölte, a volt kaszárnyaépület udvarán már folyamatban vannak az építési munkálatok, megközelítőleg 3 héten belül elköltözhet az ócskapiac. A járművek részére parkolóhelyeket alakítanak ki egyrészt a Maros-híd alatt, ahol mintegy 300 gépkocsi fér el, másrészt a sportcsarnok mellett, illetve a Ligetben; összesen közel 800 férőhelyet biztosítanak az autósoknak. Az alpolgármester hozzátette, javasolni fogja, hogy ne csak vasárnaponként délelőtt, hanem szombatonként is működjön az ócskapiac, ezt az eladók közül sokan igényelték. Maior szerint átlagban mintegy 300 cég és 150 magánszemély árul a piacon, a látogatók száma vasárnaponként eléri a 9 ezret is.
A „kaotikus, túlzott” ingatlan-visszaszolgáltatásoktól a Bolyai líceumig
Miután elmondta, hogy sokkolónak érzik a romániai társadalom jelenlegi közönyét, illetve a politikumot mélyen átitató korrupciót, Dorin Florea „rákattant” a volt prefektusnak, Marius Paşcannak is közkedvelt témájára: az ingatlan-visszaszolgáltatásokra. Amelyek a városvezető szerint „kaotikusan, túlzottan, az államot megkárosító módon” történtek. Maros megyében 180.000 hektárnyi erdőről van szó, amelynek visszaszolgáltatásában Florea szerint a korrupt politikusok eszközéül szolgáló és érdekeiket kiszolgáló környezetvédelmi nemkormányzati szervezetek segédkeztek, illetve bizonyos ügyvédek, ugyanakkor a visszaszolgáltatások a fakitermeléssel foglalkozó, tulajdonképpen az „erdők kirablását” végző cégekhez is kapcsolódnak. Közölte, a visszaszolgáltatások ügye nem román–magyar kérdés, az ingatlanok ugyanis mind a románokat, mind a magyarokat illetik, és ismét megdicsérte a magyar kormányt, amiért az „megtiltotta a líceumoknak és a fontos kulturális intézményeknek székhelyéül szolgáló épületek visszaszolgáltatását”. A városvezető ehhez kapcsolódóan a Bolyai és az Unirea líceumokra vonatkozó bérleti szerződések hiányát panaszolta fel, hangsúlyozva, az épületek tulajdonjogát birtokló egyházak még mindig nem írták alá a hosszú távú szerződéseket, emiatt az önkormányzat nem tud uniós alapokra pályázni. Márpedig csak a Bolyai – amelynek megvásárlására ajánlatot is tett a polgármesteri hivatal – renoválási munkálatainak becsült értéke mintegy 2,5-3 millió euró.
– A Bolyai épületén száz éve nem végeztek főjavítást, ha sikerülne felújítani, az iskola előtti fákat is kivágatnám, hogy látható legyen a teljes díszében pompázó épület. Akárcsak a MOGYE épülete Mondtam a rektornak, hogy Marosvásárhely e fontos épületeinek nem kell elbújniuk a fák lombja mögé, láthatóvá kell tenni őket – tette hozzá a polgármester. A MOGYE-nél maradva hangsúlyozta, jövőben fennállásának 70. évfordulóját ünnepli az egyetem, az ünnepi rendezvényeket a helyi önkormányzat hangsúlyosan támogatná. A polgármester fontosnak tartja, hogy a MOGYE magyar és román oktatói addigra
„kibéküljenek”, és ha továbbra sem nyugszanak meg a kedélyek, ígérte, napi 3-4 órára a MOGYE-ra költözik, és kideríti, melyik professzor mivel foglalkozik. Ami a politikát illeti, egy kevés ebből is beszivárgott a sajtótájékoztatóra. Florea szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és államfőjelölt az alkotmány egységes, nemzeti államra vonatkozó cikkelyének módosítását szorgalmazó kijelentéseivel ugyanazt a lemezt fújja, amit Markó Béla, aminek a célja: a szeparatizmus.
– Én egy dinamikus, vonzó, a polgárainak érdekeit védelmező társadalomban való aktív szerepvállalásra kérem a polgárokat – közölte a városvezető.
