Halat vagy hálót?

Mi gátolja a fogyatékkal élőket abban, hogy munkába álljanak?; miért fontos, hogy a sérült személynek aktív szerepe legyen a társadalomban?; melyek az elhelyezkedés lépcsőfokai különleges szükségletű ember esetén? – minderről péntek délután a HIFA Románia Egyesület által Együtt, egymásért címmel szervezett beszélgetésen, a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban esett szó. Az eszmecsere egy többórás rendezvénysorozat első mozzanata volt, a továbbiakban sérült személyek alkotásaiból nyílt kiállítás, majd A város a fogyatékkal élők szemszögéből tekintve című fotótárlat került bemutatásra, amelynek anyagát sérült és egészséges személyekből álló, kétfős csapatok készítették. A délután zenés irodalmi műsorral zárult.

 

– Kettős ünnep ez a mai. Negyedik alkalommal sikerült megszerveznünk a Rejtett gyöngyszemek című kiállítást, amely a fogyatékkal élőkben rejlő értékekre hívja fel a figyelmet, ugyanakkor a megyei tanács támogatásával, egy nyertes pályázatnak köszönhetően a párban dolgozók fotótárlata is létrejöhetett. Egy kötött és egy szabad témában készültek az alkotások, előbbiek az érzelemvilágot, a szerelmet, illetve tájakat, vizet, fákat, jellegzetes marosvásárhelyi épületeket jelenítenek meg, utóbbiak a város akadálymentesítéséhez kapcsolódnak – mondta Csata Éva pszichológus, a HIFA Románia munkatársa. A beszélgetésen az Alpha Transilvana Alapítvány szakemberei, Bodoni Tünde és 

Tőkés Tímea, az Ügyes Kezek Alapítvány részéről pedig Magdó 

Orsolya vett részt, ugyanakkor más, sérült személyeket felkaroló egyesületek tagjai is jelen voltak. Bodoni Tünde az Alpha Transilvana Alapítvány keretében működő, sérült személyek számára munkaközvetítést biztosító Atrium központ tevékenységeit és az elhelyezkedésig vezető utat – képességfelmérés, szakmai gyakorlat cégeknél igény szerint, munkahelykeresés a képességeknek és felkészültségnek megfelelően, támogatott foglalkoztatás, az alkalmazott utókövetése – ismertette. Bemutatójában a 448-as törvényre is kitért, amely kimondja, hogy a legalább 50 alkalmazottal rendelkező cégek kötelesek az alkalmazottak legkevesebb 4 százalékát kitevő arányban fogyatékkal élő személyeket foglalkoztatni, és amennyiben ennek nem tesznek eleget, havonta be kell fizetniük az államkasszába egy összeget, melyet úgy számítanak ki, hogy az országos bruttó minimális alapbér 50%-át beszorozzák a fogyatékkal élő személyekkel be nem töltött munkahelyek számával, vagy kötelesek az előbbi számítás szerinti összeggel egyenértékben védett egységektől fogyatékkal élő személyek által előállított termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. 

Tőkés Tímea a 19 altesztből álló RUWARD-tesztet mutatta be, amely többek között az alapmozgásokat, a kézügyességet, az érzelmi és szociális fejlettséget, a döntéshozó képességet méri az Atrium szolgáltatásaira jogosultaknál. Az Alpha szakemberei azt is elmondták, hogy jelenleg 40 jogosultjuk áll munkaviszonyban, és három hónap alatt négy személynek sikerült munkát találniuk. Tapasztalatairól az Atrium szolgáltatásaiban részesülő Dalma és 

Laura számolt be.

– Miután elkezdtem dolgozni, az első két héten minden jól ment, aztán egyszer csak minden megváltozott, konfliktushelyzetbe kerültem a kollégákkal – mondta Dalma, aki hét éve vesz részt az alapítvány életében, és ennyi idő alatt megtanulta, hogy nem szabad feladni a harcot. Jelenleg nem dolgozik, de kitartóan keresi a munkalehetőségeket.

– Az alapítvány konyháján dolgozom. Szeretek zöldséget tisztítani, az árut felügyelni, és szívesen elvégzek mindent, amivel megbíznak – foglalta össze munkahelyi feladatait Laura.

A beszélgetést irányító Csata Éva kérdésére az Alpha szakemberei elmondták, hogy egyre több cég keresi meg őket azzal, hogy munkaerőre lenne szüksége, ugyanakkor a sérült személyek szülei túlzott aggodalomból nem mindig támogatják, hogy gyermekük munkába álljon.  

Az Ügyes Kezek Alapítvány szakembere, Magdó Orsolya arra hívta fel a figyelmet, hogy lassan nem lesz kit alkalmazniuk az alapítvány védett műhelyébe, a sérült személyeknek járó 350 lejes juttatás ugyanis otthon tartja a fogyatékuk ellenére munkaképes személyeket, pedig a munkavégzésnek, az aktív életmódnak kedvező hatása van a lelkivilágra, növeli az önbecsülést. 

– Ezzel a 350 lejjel egy-egy kicsi halat adtak azoknak, akiknek arra lett volna szükségük, hogy megtanuljanak halászni. Ha nem lesz akit alkalmaznunk a műhelybe, a nappali foglalkoztató központot is be kell zárnunk, ahova jelenleg 44 személy jár. Ők nem képesek munkavégzésre, de joguk van a közösségi élethez – hangsúlyozta Magdó Orsolya. Az eszmecsere a résztvevők hozzászólásával zárult.