Hálaadás Lukailencfalván

Szemnek, szívnek tetsző, megújult belső ruhájában fogadta híveit és meghívottjait a Székelyföld délnyugati kapujában fekvő Lukailencfalva négy fiatornyos református temploma minden székelyek napján, a reformáció hetét köszöntve.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Szemnek, szívnek tetsző, megújult belső ruhájában fogadta híveit és meghívottjait a Székelyföld délnyugati kapujában fekvő Lukailencfalva négy fiatornyos református temploma minden székelyek napján, a reformáció hetét köszöntve. A vasárnapi hálaadó istentiszteleten avatták fel azt a két márványtáblát is, amelyen az 1600-as évektől kezdődően valamennyi lelkipásztor neve olvasható, akik „őrállói voltak a gyülekezetnek háborús és nehéz időkben is”. A megújult templomra Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora mondott áldást, és ő tartotta a szószéki szolgálatot.

A két nyárádmenti település, Lukafalva (ma Dózsa György) és Ilencfalva a Szent István-i rendelet alapján épített templomot, amely karcsú tornyos, mai formáját az 1800-as évek kezdetén nyerte el. Ahogy a gyakori árvizek miatt a két falu házai, az évek során megrongálódott a templom belseje is.

A húsvétkor bejelentett terv nagy kihívás elé állította a gyülekezetet, amely negyedrészben tudta állni a javítás költségeit. Szövérffi István helybeli református lelkész szerint a nagy tervet az Úristen segítségével, s barátaik imádkozó szeretete és anyagi hozzájárulása révén tudták véghezvinni. A szószéki szolgálatot ellátó Szegedi László kőhalmi református lelkész prédikációjában arra figyelmeztette a gyülekezetet, hogy nem a templom dönti el, hogy Istent hol kell tisztelni, a vele való találkozás nem helyhez kötött, és nem lehet csak látszat. Ez szív és lélek kérdése. Ezt hangsúlyozta Adorjáni István missziói előadó, a szomszédos Szentmiklós lelkésze, aki a templom felújítása érdekében hozott anyagi áldozat és küzdelem ismeretében állította, hogy ehhez formailag minden rendben van. Újuljunk meg lelkiekben, töltsétek meg lélekkel vasárnapról vasárnapra, alkalmas és alkalmatlan időkben a felújított templomot – biztatta gyülekezetét Szövérffi István is. A nehézségekről és az elvégzett munka öröméről szólt Horváth István ilencfalvi és Virág István lukafavi gondnok is, ez utóbbi a támogatók mellett a lelkésznek mondott köszönetet, s felsorolta a további teendőket: az imaház és a lelkészi lakás megjavítása.

Szövérffi István a helybeli hívek mellett a stuttgarti protestáns gyülekezetnek, német, felvidéki és sajógömöri evangélikus s Harm Wolfs holland barátjuknak mondott köszönetet a támogatásért, továbbá a lukafalvi születésű Tövissi Leventének, akinek adományából a lelkészek nevét tartalmazó márványtábla készült. A kivitelezésért Bodó Károly fintaházi gondnoknak és csapatának, a szentmiklósi Daróczi Csongornak és Horváth István ilencfalvi gondnoknak járt elismerés, továbbá Sándor Pál és Csíki Antal presbitereknek oklevél és elismerés valamint holland barátjuknak, aki önkéntesen rendben tartja a templom környékét.

Az ünnepségen, amelyen Tóth Bernadett Eszter képviselte a csíkszeredai magyar konzulátust, Szabóné Virág Blanka énekelt, id. Szövérffi István és Mátyás Ernő mondott verset, Szövérffi Melinda kántor vezetésével pedig a vallás- és kátéórás fiatalok mutatták be műsorukat.