Hálaadás a zene nyelvén

Több mint tízéves hagyománya van a nyárádszeredai unitárius gyülekezetben az őszi hálaadás előtti zenei áhítatoknak. A tavaly a járvány miatt kénytelenek voltak ezt kihagyni, de idén nagyobb hangsúlyt fektetett erre a gyülekezet, és erre az alkalomra sikerült kicserélni a templom ablakait egy, a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott nyertes pályázatnak köszönhetően.

Tekintettel arra, hogy a munkálatok a múlt héten zajlottak, az idén nem teljes hétvégés, hanem csak egyszeri zenei áhítatot szerveztek, és erre szombaton délután került sor. Ebből az alkalomból a helyi gyermekkórus lépett fel a templomban – amint Ferencz Örs zenetanár, karvezető elmondta, lassan ifjúsági kórussá válik az együttes, mert nemcsak a Deák Farkas általános iskola diákjai énekelnek benne, hanem a több éve végzettek is visszatérnek közéjük.

Az előadást követően a gyülekezet lelkésze, Sándor Szilárd Boldizsár Ildikó Mesék apákról című mesekötetéből az Aranymadár című történetet olvasta fel. Eszerint egy király templomot épített magának, amelyről azt gondolta, hogy a legszebb a világon. Egy arra járó vándor elmondta: valóban szép az épület, de hiányzik belőle az aranymadár, amely gyöngyöket hullat a csőréből, amikor énekel. Ilyen gyöngyöt hullató madarak az éneklő gyerekek is, és a jézusi metaforával élve, ezeket a gyöngyöket nem szabad hagyni elveszni, értéktelenné válni.

A szép alkalomból a gyülekezetet köszöntötte Fazakas Levente esperes, megosztva örömét, amiért együtt lehet másokkal egy közös cél megvalósítása fölötti örömben, vagy megtapasztalhatja az őszi hálaadás előtti napon a zenei áhítat, az együttlét örömét. A Maros köri unitáriusok egyházi elöljárója Percze László konzul üzenetét tolmácsolta, aki nem lehetett jelen ezen az alkalmon. – A nyár elillant, ősz van, hálát adni gyűltünk össze a nyár minden gyümölcséért, az asztalra kerülő kenyérért. Az iskolakapuk ősszel nyílnak ki, amikor a természet meghalni készül, és az iskolákban éppen akkor kezdik elvetni a szívekben és a fejekben a magvakat, anyanyelvünk és összetartozásunk magvait, magyarságunk megélt közös élményét. Ezeket a gondolatokat sokszor nem is tudjuk szavakkal kifejezni, ilyenkor segít az ősi kifejezési mód, a zene, az ének, ilyenkor együtt dalol a szív, együtt nemesedik a lélek. Magyarország kormányának fontos, hogy jó legyen magyarnak lenni, és hogy mind megtapasztaljuk a valahová tartozás élményét, hiszen sokan el akarnak minket bizonytalanítani, el akarják venni a learatott kincseinket – üzente az anyaország csíkszeredai főkonzulátusának munkatársa.

Nem elég csak ötletelni, dolgozni és megvalósítani valamit, majd szalagot átvágni, hanem hinni is kell, és a végén hálát kell adni az erőért, az alkotásért és a termésért – fogalmazott Tóth Sándor polgármester. Ma a helyi közösség igényét el lehet juttatni a magyar kormányhoz az egyházak révén, és a kormánynak van egyfajta válasza erre, és ez is egyfajta termés. Amikor hálát adunk a búzáért és a mindennapi eledelért, akkor hálát kell adnunk a munkáért is. Az is egyfajta termés, hogy száz évvel a világháború után, Trianon és a kommunizmus után is itt vagyunk, ilyen identitástudattal, életkedvvel, hogy bölcsődét építünk, és templomokat újítunk fel, így van, amiért hálát adjunk – mutatott rá a városvezető.

Jó együtt lenni, és hálát adni a sokért és a kevésért is, amivel megáldott az Úristen, hálát adni szóval és zenével, mert a zene, az ének is Isten csodálatos ajándéka, és kevés nemzet van, amely olyan szívből tud énekelni, mint a magyar. Ezzel az ajándékkal lehet, szabad és kell is élni – emelte ki Tőkés Attila református lelkész. Annyi minden szétválaszt minket, embereket, de a zene csodálatos módon összeköt, a zene ereje és az ének általi szeretet közel akar jönni hozzánk, hogy ebben a templomban is mindannyian egyek legyünk a zene, a hit és szeretet által – fejtette ki a lelkipásztor.